Bírság helyett figyelmeztetés

Sokszor éri kritika a mindenkori magyar kormányzatot, jogalkotást azzal kapcsolatban, hogy az egyes intézkedéseiben inkább a multiknak, nemzetközi nagyvállalatoknak kedvez. Fontos azonban tudni, hogy 2004 óta létezik kifejezett törvényi szintű szabályozás (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról), amely célul tűzte ki a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztatottak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizető kis- és középvállalkozások (kkv) fejlődésének előmozdítását, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzését.

Ezen törvény egyik kiemelkedő jelentőségű, mégis talán kevesek által ismert rendelkezése jelzésértékű, de sok esetben igenis konkrét összegekben mérhető segítséget ad a kkv-szektor számára, amikor is a 12/A. §-ban lehetővé teszi, sőt előírja a hatósági ellenőrzést végző szervek számára, hogy első alkalommal előforduló jogsértés esetén bírság helyett pusztán figyelmeztetést alkalmazzanak. A törvény jelenlegi, 2018. január 1. napjától hatályos szövege lényegében egy, a kkv-szektor számára megfogalmazott, felzárkózásukat elősegítő pozitív diszkriminációs rendelkezés. Ahhoz, hogy egy adott vállalkozás élni tudjon a figyelmeztetés könnyített szankciójával, első körben kkv-nak kell minősülnie.

Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri, vagy meghaladja a 25%-ot.

A jogszabály alapján minden hatóság előtt minden adott típusú – és kivételi körbe nem tartozó – ügyben lefolytatott ellenőrzés során egyszeri alkalommal bírságolás helyett figyelmeztetést kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a Kkv. 12/A. §-a hatálybalépése előtt került-e már sor bírságolásra. Azt a kitételt, miszerint „minden hatóság előtt mód van egy jogsértésre”, úgy kell értelmezni, hogy „minden hatóság” alatt egy adott ügytípus ellenőrzését végző jogelőd hatóságokat is érteni kell. A korábbi figyelmeztetést alkalmazó határozat, mint első jogsértés figyelembe vehető akkor is, ha a perbeli jogsértő kis- és középvállalkozást nem, csak annak jogelődjét figyelmeztették korábban.

Kivételi körbe tartoznak az adó- és vámhatósági eljárások, továbbá a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó eljárások, továbbá nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha

a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
b) környezetkárosodás következett be,
c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy
d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor,
e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.

Fontos tehát, hogy amennyiben egy kkv-val szemben a hatóság első alkalommal olyan jogsértést állapít meg, amely alapján bírság szabható ki, úgy feltétlenül indítványozza ehelyett figyelmeztetés alkalmazását, feltéve, hogy az eljárás vagy a jogsértés fentiek szerinti tárgya ezt lehetővé teszi. Feltételezhető, hogy az adott vállalkozásnál a jogsértés a figyelmeztetés hatására is kiküszöbölhető, így eléri célját, másrészt a kkv is úgy érezheti, hogy kedvezőbb elbírálást nyert önmagában a vállalkozás státusza, mérete miatt.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?