Szerszámkincsek Sopronban

Az ünnepélyes keretek közötti megnyitón dr. Winkler András köszöntötte az egybegyűlteket. Mint beszédében kiemelte, a különleges szerszámkincsekkel azoknak a mesterembereknek kívánnak emléket állítani a szervezők, akik fáradságos munkájukkal barátságosabbá és élhetőbbé tették környezetüket. A fa megmunkálásához nélkülözhetetlen szerszámokat azzal a céllal készítették, hogy a fát mint a legősibb nyersanyagot legyőzzék. A fa ellenállásával megbirkózva alakították ki a mesteremberek az első használati tárgyaikat, melyek a legtöbb esetben túlélték készítőjüket. Egy-egy jó szerszámot több generáció is használt, megbecsülve a találékony szerszámkészítő munkáját.
A kiállítás ünnepélyes megnyitását követően színes tárlatvezetésen vehetett részt a látogató, melyet Szemerey Tamás tartott meg, akinek a kiállítás tematikus rendszerezését is köszönhetjük.
Az időrendi sorrenben kiállított szerszámokon végigtekintve találkozhattunk számos érdekes darabbal, például az első ismert szerszámokkal, a kőkorszakból származó kőbaltákkal, melyek eredetiben voltak megtekinthetők, csak a nyél és a fejrögzítő háncs volt másolat. A kőkorszak után fontos állomás volt a vasból készülő szerszámok megjelenése. Az úgynevezett ácskorszakban használták azokat a bárdokat, fejszéket, melyekkel négyszögletesre munkálták az építőanyagot. Ezt a korszakot követte az asztalosság korszaka, melynél már a felületeket is megmunkálták a gyaluk feltalálásával. A kiállításon az első ilyen római, görög kori gyaluk másolatát is szemügyre vehetjük.
Az idő előrehaladtával megjelentek a különböző fűrészek és a fúrók is. A fűrészek fogazata eleinte igen nagy volt és a hajtogatás mértéke is jelentős, de a finomabb munkák készítésével párhuzamosan a fűrészek fogazata is finomodott. Az első fúrók a ritkán még ma is használatos „cigányfúrók” voltak. Ezek a szerszámok jobbára átmenő furatok készítésére voltak alkalmasak, zsákfuratokat csak az első fenékfúrók megjelenésétől tudtak készíteni a mesteremberek. (Ilyen fúrókat már meglepően korán használtak, a római korból is került elő belőlük egy-egy példány.)
Az asztalosság fejlődésével folyamatosan fejlődtek a különböző szerszámok és egyre bonyolultabb megmunkálási műveletek is lehetővé váltak. Az egyre speciálisabb szakmák kifejlődése révén – mint például a bognár, kádár – a szerszámok is specializálódtak. Ezen mesterségek jellegzetes szerszámai mind megtalálhatók voltak a tematizált kiállításon. Különösen érdekes volt Recska Endre szerszámkészítők védjegyeit bemutató gyűjteménye és a Kárpátaljáról származó, teljes facipőgyártó szerszámkészlet.
A kiállítás egyes szerszámcsoportjait szemlélve számtalan apró részletet fedezhettünk fel, egyre több időt fordítva a nézelődésre. Így számos új, érdekes információt nyerhettünk a bemutatott szerszámok által a korabeli szakmák sokszor verejtékes hétköznapjairól.

(Pászti)

Tetszett a cikk?