A megújuló energiahordozók felhasználásának perspektívái

A kutatás megállapítja, hogy számos hőerőmű építése vagy felújítása során már a korszerű megújuló energiák felhasználását tartják szem előtt, tehát az elkészült erőmű biomasszával, napenergiával vagy geotermikus energiával üzemel. Ennek legfőbb okaként a felmérés, a fosszilis energiahordozók árának gyors ütemű növekedését jelöli meg, de fontos szerepe van az állami igények és elvárások eltolódásának, a regenerálódó fűtőanyagot hasznosító technológiák felé.

A társadalom minden szintjén terjedő környezettudatos gondolkodásmód is megköveteli környezetkímélő energialőállítás fejlesztését, mivel ez egyre inkább létfontosságú az emberiség számára.

 
Az energia különböző előállítási területei között, a fűtéstechnikában van a legnagyobb jelentőségük a megújuló energiaforrásoknak. A kutatás kimutatta, hogy ma a német háztartásokban üzemelő, mintegy 17 millió fűtőberendezésnek csak mintegy 10 százaléka felel meg a jelenleg aktuális technikai színvonalnak. Mélyreható változást a hőellátásban a további megújuló energiát hasznosító létesítmények telepítése, illetve építése jelenthet. A biomasszaüzemek száma az elkövetkező években jelentősen meg fog emelkedni. Azonban a mezőgazdasági területek terhelhetősége miatt ez a folyamat lelassul, és 2014 után már kevés új üzem épülhet faalapú biomassza-tüzelésre alapozva. Várhatóan 2014 után már a biomasszából előállított hőenergia mennyisége sem fog számottevően emelkedni. Viszont amellett, hogy a meglévő üzemek száma nem fog jelentősen változni, szükség lesz azok korszerű technológiai színvonalon tartására, ami tartós munkát ad a biomassza alapanyag termelőknek, és a termelő- és fűtőberendezések gyártóinak. A várható, magas létesítményszám és a jelentős teljesítmény, alapanyag iránti igények ellenére, a megkérdezettek szerint csak közepesen magas a versengés a fűtéspiacon.
A felmérésen a jelenleg a piacon beszerezhető - legtöbbször alkalmazott technológiák - egy minősítő értéket kaptak. Ennek a mutatónak az alapját különböző kritériumok adták, mint például: üzemeltetési költség, technológiai szint, elméleti és technikai potenciál, beruházási költség, elfogadhatóság a politikában és a társadalomban. Az értékelés során maximálisan 500 pontot lehetett elérni. A legmagasabb pontszám 381 lett, melyet a napkollektoros üzemmódnak sikerült elérnie. Ezzel maga mögé utasítva a hőszi-vattyús eljárást, amely 364 ponttal végzett. Ezt a helyezést valószínűleg az igen magas beruházási költség okozta. Még dobogós hely jutott a biomasszát hasznosító technológiáknak is, 307 pont. Ezt a fa-, illetve a faalapú anyagokból készülő biomassza, az alapanyag árának köszönheti. A megkérdezett biomassza-, napkollektor- és hőszivattyúüzemek fejlesztői és kivitelezői szerint a nagyobb beruházói réteget az ipari és a települési felhasználók alkotják majd. A gyártók többsége felhasználja a már meglévő üzemeket arra, hogy a termékeiket bemutassák, megismertessék és eladhassák a lehetséges vevői körnek. Ezt segítik elő szervezőként a nagykereskedések is. Természetesen minden technológiának megvannak a sajátosságai is, melyek elősegíthetik a termék áruba bocsátását. A piacokon, a számukra megnövekedő versengés ellenére, a megújuló energiát hasznosító fűtőberendezések gyártói optimistán tekintenek a jövőbe. A korábbi években nyújtott teljesítményük megalapozta betörésüket a hőpiacra. Sok gyártó úgy gondolja, hogy a jelenlegi gazdasági válság is pozitív hatással lesz erre a szakterületre, hiszen a takarékosság is ide tereli a beruházókat, és persze bíznak a számukra kedvező politikai lépésekben, melyekből profitálhatnak.

Forrás: Holz Zentralblatt
 
Tóth Gusztáv
 

Csiba Kft.
Képeink egy magyarországi pelletüzemben készültek, melynek tervezését és kivitelezését a Csiba Kft. irányította. Beruházó: Zalaerdő Zrt.

Tetszett a cikk?