A megújuló energiahordozók felhasználásának perspektívái

A kutatás megállapítja, hogy számos hőerőmű építése vagy felújítása során már a korszerű megújuló energiák felhasználását tartják szem előtt, tehát az elkészült erőmű biomasszával, napenergiával vagy geotermikus energiával üzemel. Ennek legfőbb okaként a felmérés, a fosszilis energiahordozók árának gyors ütemű növekedését jelöli meg, de fontos szerepe van az állami igények és elvárások eltolódásának, a regenerálódó fűtőanyagot hasznosító technológiák felé.

A társadalom minden szintjén terjedő környezettudatos gondolkodásmód is megköveteli környezetkímélő energialőállítás fejlesztését, mivel ez egyre inkább létfontosságú az emberiség számára.

Pelletgyártás + elektromos energia

Az elmúlt időszakban sokan a fapelletet mint fűtési lehetőséget választották, mivel technikailag korszerű, ökológiailag kedvező és tiszta, valamint energiatakarékos megoldás is egyben. De ez az alternatíva nemcsak a fogyasztók számára érdekes, hanem a pelletgyártók számára is jövedelmező lehet, főként akkor, ha a gyártási technológiát áramtermelésre is felhasználják. Németország egyik legjelentősebb fapellet-előállítója 2004-ben indult egy kéreggel működő kazán segítségével. Németországban a cég úttörőnek tekinthető, és komoly tapasztalatokra tett szert. Erre alapozva ma az egyéb hőigények kielégítése mellett a hőenergia egy részével pelletet szárítanak és egy ORC*** berendezéssel elektromos energiát is előállítanak. A létesítmény technológiailag kifogástalanul üzemel, ami bizonyítja az áram- és hőenergia-termelés hasznos együttműködésének lehetőségét. Hasonló példa található Lengyelországban, egy fából készült kerítéseket és kerti használati tárgyakat gyártó cégnél. A hőenergia-termelést itt két aprítéktüzelésű kazán szolgáltatja, ami egy olajjal működő hőkörrel egy ORC-berendezéshez is csatlakoztatva van, amivel elektromos energiát állít elő.
Ugyanezen idő alatt Nagy-Britanniában is tervezik egy korszerű pelletgyártó üzem beindítását, ahol a hőenergia-ellátás biomasz-szafűtéssel valósulna meg, amely további elektromos energiát állít elő, szintén ORC-technológiával. A fenti technológiák előnye, hogy az áramtermelésnél fennmaradó hőenergia is felhasználható közvetlenül, vagy visszavezetve tovább melegíthető. Ez is közvetlen módon plusz értéket jelent, például közvetlenül termékszárításra használva. Itt olyan alacsony hőfok is hasznosítható, mely más célokra már nem piacképes. Szükség esetén természetesen lehetőség van ezen hőnek a tárolására is. A szakmában erő-hő kapcsolatnak nevezik ezt a kiváló megoldást. Ez az áram előállítását jelenti, hozzá kapcsolva az elkerülhetetlenül megmaradó hulladék hő ésszerű felhasználását. Télen ez a hőmennyiség a legkülönbözőbb funkciójú helyiségek fűtésére és meleg víz előállítására használható. A fűtési szezonon kívül ez az energia felhasználható a pellet vagy az apríték szárítására. Ezek a megoldások teszik lehetővé, hogy a maradék hő nem vész kárba. A szárítás hatására az apríték fűtőértéke jelentősen megnövekedik, ami a pellet esetében is hasznos. Természetes úton a fa max. 35% nedvességtartalomra száradhat le. Egy kilogramm pellet, melynek a nedvességtartalma 10 %, 4,6 kW fűtőértékkel rendelkezik, szemben egy kilogramm 35% nedvességtartalmú pellet alapanyaggal, amelynek fűtőértéke csak 3,2 kW. Egyértelműen jelentős értéknövelő tehát a szárítás. Annak is van elvi realitása egy ilyen üzem esetén, hogy az apríték vagy a pellet szárítását csak azon időszakokban végezzék, amikor más igény nincs a hőenergiára. Amikor, főleg a téli időszakban, nincs elegendő hőenergia, akkor a forgács eltárolását kell megoldani és a későbbiek folyamán valósítható meg a szárítás a hulladék hő segítségével. Intelligens erőművek között megszervezett szállítással ez az időtartam lényegesen megnövelhető, mert ne felejtsük el: a nedvességet tartalmazó forgács és apríték csupán kb. 1 hónapig tárolható el minőségromlás nélkül.


* * *ORC: a lényege, hogy a forró vizet egy hőcserélőre vezetik, amelyben alacsony forráspontú anyag kering. A viszonylag kis hőmérsékleten gőzzé átalakult anyag jut azután a generátort hajtó turbina lapátjaira. A forró víz előállítására a biomasszából nyert energia is hatékonynak bizonyul.



 
Az energia különböző előállítási területei között, a fűtéstechnikában van a legnagyobb jelentőségük a megújuló energiaforrásoknak. A kutatás kimutatta, hogy ma a német háztartásokban üzemelő, mintegy 17 millió fűtőberendezésnek csak mintegy 10 százaléka felel meg a jelenleg aktuális technikai színvonalnak. Mélyreható változást a hőellátásban a további megújuló energiát hasznosító létesítmények telepítése, illetve építése jelenthet. A biomasszaüzemek száma az elkövetkező években jelentősen meg fog emelkedni. Azonban a mezőgazdasági területek terhelhetősége miatt ez a folyamat lelassul, és 2014 után már kevés új üzem épülhet faalapú biomassza-tüzelésre alapozva. Várhatóan 2014 után már a biomasszából előállított hőenergia mennyisége sem fog számottevően emelkedni. Viszont amellett, hogy a meglévő üzemek száma nem fog jelentősen változni, szükség lesz azok korszerű technológiai színvonalon tartására, ami tartós munkát ad a biomassza alapanyag termelőknek, és a termelő- és fűtőberendezések gyártóinak. A várható, magas létesítményszám és a jelentős teljesítmény, alapanyag iránti igények ellenére, a megkérdezettek szerint csak közepesen magas a versengés a fűtéspiacon.
A felmérésen a jelenleg a piacon beszerezhető - legtöbbször alkalmazott technológiák - egy minősítő értéket kaptak. Ennek a mutatónak az alapját különböző kritériumok adták, mint például: üzemeltetési költség, technológiai szint, elméleti és technikai potenciál, beruházási költség, elfogadhatóság a politikában és a társadalomban. Az értékelés során maximálisan 500 pontot lehetett elérni. A legmagasabb pontszám 381 lett, melyet a napkollektoros üzemmódnak sikerült elérnie. Ezzel maga mögé utasítva a hőszi-vattyús eljárást, amely 364 ponttal végzett. Ezt a helyezést valószínűleg az igen magas beruházási költség okozta. Még dobogós hely jutott a biomasszát hasznosító technológiáknak is, 307 pont. Ezt a fa-, illetve a faalapú anyagokból készülő biomassza, az alapanyag árának köszönheti. A megkérdezett biomassza-, napkollektor- és hőszivattyúüzemek fejlesztői és kivitelezői szerint a nagyobb beruházói réteget az ipari és a települési felhasználók alkotják majd. A gyártók többsége felhasználja a már meglévő üzemeket arra, hogy a termékeiket bemutassák, megismertessék és eladhassák a lehetséges vevői körnek. Ezt segítik elő szervezőként a nagykereskedések is. Természetesen minden technológiának megvannak a sajátosságai is, melyek elősegíthetik a termék áruba bocsátását. A piacokon, a számukra megnövekedő versengés ellenére, a megújuló energiát hasznosító fűtőberendezések gyártói optimistán tekintenek a jövőbe. A korábbi években nyújtott teljesítményük megalapozta betörésüket a hőpiacra. Sok gyártó úgy gondolja, hogy a jelenlegi gazdasági válság is pozitív hatással lesz erre a szakterületre, hiszen a takarékosság is ide tereli a beruházókat, és persze bíznak a számukra kedvező politikai lépésekben, melyekből profitálhatnak.

Forrás: Holz Zentralblatt
 
Tóth Gusztáv
 


Csiba Kft.
Képeink egy magyarországi pelletüzemben készültek, melynek tervezését és kivitelezését a Csiba Kft. irányította. Beruházó: Zalaerdő Zrt.


Tetszett a cikk?