Energiamegtakarítás és környezetvédelem a szárításban

A faanyag számos fizikai és mechanikai tulajdonsága változik a nedvesség felvétele és leadása során. Régóta ismert, hogy a kellően ki nem szárított faanyag a megmunkálás alatt és a beépítés után is repedezik, mozog. Ezért a fafeldolgozás fejlődésének korai szakaszában már felismerték a szárítás szükségességét, mely napjainkban még fokozottabb igényként jelentkezik a gyártók, felhasználók és a fogyasztók részéről.
A szárítás két nagy területe a természetes szárítás és a mesterséges szárítás. A mesterségesnek több elterjedt fajtája van pl. a konvekciós és a kondenzációs eljárás. A két módszer alapjaiban különbözik egymástól.

1. A konvekciós szárítónál felmelegítik az alacsony páratartalmú cirkuláló levegőt, amely a szárítandó anyag felületével érintkezve a hőmennyiségének egy részét átveszi. A felület egy bizonyos idő után átmelegszik, és a felületről megindul a párolgás. Az alacsony relatív páratartalmú levegő az elpárolgó vízgőzt felveszi, és a szellőztetőn keresztül a szabadba szállítja. A folyamat állandóan ismétlődik, a rendszer friss levegőt enged be, azt felmelegíti, majd a meleg levegővel együtt távozik a víz. A szárítás különböző szakaszaiban a megfelelő páratartalom biztosítására gőzt fúvatnak be a kamrába, ezzel próbálják a kamra klimatikus állapotát az optimális értéken tartani. Összességében elmondható, hogy a konvekciós szárítóberendezések nagy mennyiségű hőt és levegőt igényelnek, valamint az energiaigényük is többszöröse, mint a vízkinyerős szárítóké.

2. A mesterséges szárítás takarékosabb és kíméletesebb módszere a kondenzációs szárítás. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően lényegesen kedvezőbb költséggel üzemeltethető és működtethető, mint más rendszerek. A kondenzációs rendszerek elterjedését elősegítette az energiahordozók árának rohamos emelkedése, valamint a környezetvédelmi előírások folyamatos szigorodása.

Kondenzációs szárítási folyamat

A kondenzációs rendszer alapjaiban egy nagyon egyszerű körfolyamat, amely jól és könnyen irányítható és rendkívül gazdaságos, illetve nem terheli a fát. A szárító felépítése megegyezik a hagyományos kamrák szerkezetével. A faanyag felületével a hőközlés itt is a meleg levegővel történik, azonban a döntő különbség és a rendszer lényege abban áll, hogy a rakaton átáramoltatott levegőt, amely a faanyag felületéről elszállítja a vízgőzt, nem engedik ki a szabadba, hanem egy kondenzációs egységen átvezetve ismét visszavezetik a kamrába.
A kondenzációs egység egy hűtő hőcserélő, amelyben a kamrából kikerülő meleg nedves levegőből a nedvességtartalom kondenzvíz formájában kicsapódik. Ezt a teljesen tiszta, környezetre ártalmatlan vizet egy csövön keresztül elvezetik. A hűtőrendszerben a körforgást végző MP 39 környezetbarát gázt, amelynek elpárologtatása hűti le az átáramló levegőt, a kompresszor ismét sűríti, és az összenyomás hatására felforrósodott gáz a hőcserélő fűtő oldalán a kiszárított levegőt ismét felmelegíti. Az itt gazdát cserélő hőmennyiség a kompressziós munka hőegyenértékével több, mint az elpárologtató hűtőben.
A NYLE cég fejlesztéseinek és a felhasznált anyagoknak köszönhetően a rendszer termodinamikai hatásfoka rendkívül jó. A NYLE a szárítóberendezéseiben alkalmaz egy különleges XDH önszabályozó rendszert, amely a Nyle Standard Dryers Inc. szabadalma. Ez növeli a működés hatékonyságát, és lehetővé teszi, hogy a vízkinyerés megtörténhessen akár 72 ºC-on is. Az XDH folyamatosan figyeli a hűtőegységen keresztülhaladt levegő hőmérsékletét, módosítva az áramlást, hogy az a leghatékonyabb vízkiválasztást érje el. Így fokozható a szárítás hatékonysága, és csökkenthető az energiafelvétel. Ez a rendszer felügyeli a hűtőn áthaladó hűtőközeg hőmérsékletét, megakadályozva a túlmelegedést, túlterhelést, így növelve a kondenzációs egység élettartamát. Korábban hátrányként írták ezekről a kondenzációs szárítókról, hogy lassúak, azonban a folyamatos fejlődésnek köszönhetően ez mára már nem mondható el. Mivel ezek a szárítóberendezések zárt rendszerben működnek, sokkal egyenletesebben biztosítható a szárítási ciklus során a megfelelő klíma (páratartalom, hőmérséklet), így a szárítási menetrendet betartva a Nyle szárítóberendezésből kikerült faanyagoknál végeredményként kiváló minőségű és a felhasználás során nyugodt, görbülésre, vetemedésre nem hajlamos anyagot kapunk.
Összességében tehát leírható, hogy a kondenzációs eljárás előnye a teljes automatizálhatóság és a rendkívül biztos, kíméletes szárítás, amely lehetővé teszi egyébként nehezen szárítható fafajok szárítását is. Rendkívül gazdaságos az üzemeltetése. A kondenzációs szárítás akár 70%-kal kevesebb energiát használ fel keménylombos fafajok szárításánál a légcserével dolgozó konvekciós szárítókhoz képest. Nincs környezetszennyezés, így a szigorúan védett kategóriába sorolt telephelyeken is működtethető.

Paliszander Kft.
1181 Budapest, Besence utca 14.
www.paliszander.hu

Tetszett a cikk?