Szárítás a természet erejével

A fa esztétikus, környezetbarát anyagunk, szakmai kötelességünk értékének megóvása. Ez az érték pénzben is kifejezhető, és az utóbbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy egyre magasabb összeget jelent. A helyesen kezelt és tárolt faanyag mindig jól értékesíthető, ugyanakkor gyakran nehezen beszerezhető. Az asztalosműhelyek a legtöbb esetben kereskedőktől, vagy a fűrészüzemekből származó előkészített, osztályozott és szárított fűrészáruval dolgoznak. Mégis érdemes áttekinteni és megismerni a „nyers” faanyag helyes tárolásának, természetes szárításának módszereit, szemléletét.

A faanyag nedvessége a fizikai és a mechanikai tulajdonságokat jelentősen befolyásolja, ez pedig kihat a megmunkálhatóságra és a felhasználhatóságra is. A nedves faanyag szilárdsága kisebb, nehezen ragasztható és felületkezelhető. A nedvességtartalom változása általában méret- és alakváltozással is jár, ez különösen a pontosan illesztendő szerkezeti elemeknél jelenthet problémát, illetve a nedves faanyag sokkal kevésbé tartós, erősen kitett a fakárosító gombáknak és rovaroknak.

A víz kétféle alakban, szabad és kötött formájában van jelen a fában, és ezek együttese adja a nedvességtartalmat. A szabad víz a sejtek üregeiben, edényekben foglal helyet cseppfolyós vagy gőz halmazállapotban. Mennyiségének változása csak a testsűrűséget befolyásolja, a térfogatra nincs hatással. A kötött víz a sejtek falában található, mennyiségét szárítással lehet csökkenteni.

A kötött víztartalom változása mind a testsűrűséget, mind a faanyag méretváltozásait – jelentősen – befolyásolja. A gyakorlatban a faanyag mindig tartalmaz valamennyi nedvességet. A fa kitermelése után rögtön megkezdődik a szabad víztartalom elpárolgása. Ezt a folyamatot kézenfekvő a nap és a szél természetes, ingyen rendelkezésre álló energiáját kihasználva, helyes tárolási környezet kialakításával elősegíteni.

Néhány fontosabb haszonfa természetes szárítási időtartamának becsült értéke a 22%-os, úgynev. transzportszárazságig (Forrás: dr. Petri László: Energiatakarékos fűrészáru szárítás.)

Tehát a tárolótérnek érdemes száraz, meleg és nagy légmozgású helyet választani. A tárolótér talajának vízszintesnek és vízáteresztőnek kell lennie, vagy lehet szilárd burkolatú is, amennyiben sikerül gondoskodni a csapadék gyors lefolyásáról. Talán a legfontosabb szabály, hogy a tárolt faanyag a földtől mért minimum 40–50 cm magasságban legyen. A megfelelő alátámasztásról általában betontömbökre helyezett fa- vagy betongerendák szolgálnak.

A tömör egységrakat csak 18%- nál kisebb nedvességtartalmú fűrészáru tárolására, vagy nagyon rövid időre, pl. értékesítés előkészítésére képezhető. A hézaglécezett egységrakatokat már hosszabb idejű tárolásra, a természetes szárítás elősegítésére alakítják ki. A fűrészárusorokat az egységrakaton belül 40 mm fűrészáru-vastagságig 25x25 mm, a 40 mm vastagságot meghaladó fűrészárukat 25x50 mm vastag lécekkel, igényesebb esetben „H” pro los keresztmetszetre mart, speciális hézaglécekkel választják el egymástól.

A hézaglécek hosszát úgy kell megválasztani, hogy az a rakat teljes szélességét 1–2 cm-rel meghaladja.

A szélezetlen faanyagot keskeny lapjával lefelé kell máglyázni, és főleg az értékesebb lombos fűrészáru bütüit „illik” védeni festéssel, viaszolással. A kisebb méretű választékoknál – így a bútorlécek- nél – olvasztott paraf nba történő mártással oldják meg a hatékony védelmet. Saját vállalkozásunkban erre a célra maradék festékeket szoktunk elhasználni.

Ahogy a földtől való távolság, úgy a felső rész takarása is igen fontos. Ha nem áll rendelkezésre fedett tároló, akkor a megfelelő védelemről általában fém- vagy műanyag lemezes, lejtős kialakítású, biztosan rögzített máglyatakaróval gondoskodnak, de a bontásból olcsón beszerezhető hullámpalát is szokás használni erre a célra. Nem elég a ferde kialakítás, érdemes homlokdeszkázást is alkalmazni a csapóeső és a szél ellen.

Helytelenül tárolt bükk faanyag

A máglyák építése során különös oda gyelést kíván a belső mikroklíma. A máglyán belül a hőmérséklet lefelé csökken, miközben a levegő páratartalma egyre nő. A légmozgás alapvetően kisebb a máglyán belül és az alsó részeken, ahol akár töredéke is lehet a felső rétegekhez képest. Ezt felismerve igényes megoldás, valamint a szárítást is gyorsabbá teszi, ha a máglya kürtős kialakítású: a rakaton belül függőlegesen kialakított egy vagy több kürtőn a párás levegő könnyebben távozik.

A máglyákat (hosszanti oldalukkal) az uralkodó szélirányra merőlegesen kell lerakni. Megéri gondosan eljárni a faanyag tárolása során, ugyanis az élőnedves fa általában több mint 50%-os nedvességtartalmát jelentősen csökkenteni lehet. A vásárolt légszáraz fűrészáru esetén pedig a hosszú távú tárolás során is megőrizhető így a faanyag minősége.

Az említett légszáraz állapot kb. 12–15% fanedvességet jelöl, ami hazánkban – szerencsés esetben – el is érhető a szabadban tárolt, természetes szárítással szárított anyagnál. Ilyen anyagra van szükség az épületasztalos-ipar külső szerkezeteihez, szabadtéri, kültéri tárgyakhoz stb. Általánosságban elmondható, hogy a 15%-nál magasabb nedvességtartalmú alapanyagot nem lehet jó minőségben megmun- kálni, ragasztani, felületkezelni.

A faanyagot a tárolása során a gomba-, a rovarkárosítók és az időjárás is károsíthatja. A máglyák állapota folyamatosan ellenőrizendő, és kártevők megjelenése esetén a megszüntető védelemről azonnal gondoskodni kell. A rovar- és gombafertőzés elsősorban azoknál a szélezetlen fűrészáruknál fordul elő, ahol a fűrészáru termelése kérgezetlen rönkből történik.

Nagy mennyiségű boules fűrészáru

Ennek megakadályozásának jó módszere a kéreg eltávolítása. Emellett az alátétfák, spánglik állapotára is ügyelni kell, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a rosszul tárolt, vagy nem megfelelő állapotú (pl. bontott) elemekkel „fertőződik” meg a friss fűrészáru. A napsugárzás, a csapadék és a fokozott légmozgás károsító hatásait a máglyák említett, szakszerű építésével, fedésével és a fűrésztermékek bütüjének védelmével megakadályozhatjuk.

A fűrészáru szállítóeszközökre való fel- és lerakása, valamint a rakatok összeállítása során fokozottan kell ügyelni a balesetvédelmi előírások betartására, a munkavédelmi lábbeli és erős bőrkesztyű megkövetelése pedig ezeknél a tevékenységeknél igazán nem igényel magyarázatot. Saját érdekünk, hogy a máglyák biztonságosan és könnyen hozzáférhetően álljanak, valamint be kell tartani a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat is, legfőképp tilos a dohányzás a kültéren tárolt faanyagok közelében.

A hazai éghajlaton, az évszaktól, az induló nedvességtartalmától, valamint a fafajtól és annak vas- tagságától függően a fűrészáru megfelelő ütemezéssel és odafigyeléssel körülbelül 3–5 hónap alatt szárítható le légszáraz állapotra. Ezzel a módszerrel mintegy 135–180 kWh energiát spórolhatunk meg, környezetbarát módon.

Felhasznált irodalom:
Dr. Molnár Sándor: Faipari Kézikönyv, Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron, 2000
Gerencsér Kinga: Fűrészipari technológia I., Egyetemi jegyzet, Sopron, 1999
Petri László dr.: Fűrészáru szárítás és gőzölés, Budapest, 2000
Petri László dr: Energiatakarékos fűrészáru szárítás, Budapest, 2003
Pagonyné Mezősi Marietta: Fűrészáru tárolása (2309-06 modul 008-as szakmai tankönyvi tartalomeleme)
Képek:
hermes-klapplaeden.de
rothmund-holz.de
tudasbazis.sulinet.hu

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?