Raktártechnikai alapfogalmak

A raktár a termelési és elosztási folyamat fontos terepe és tényezője. Az árukészletek átvételére, veszteségmentes tárolására és kezelésére – későbbi időpontban történő felhasználásukig, továbbszállításukig - kiadására alkalmas létesítmény.

Telepítési vezérszempont: az áru legrövidebb, legelőnyösebb útjának biztosítása, minél kevesebb mozgatás, átrakással. A raktározási követelményeket az áruk fizikai, kémiai, biológiai, mechanikai sajátosságai és a tárolás célja határozza meg: Üzemeltető intézmény szerint: mezőgazdasági; ipari v. kereskedelmi; közlekedési raktárak.

Tevékenység szerint: begyűjtő raktárak; nyersanyagraktárak; félkészáruraktárak; készáruraktárak; segédanyag, üzemanyagraktárak; szerszám- és készülékraktárak; kereskedelmi és ipari elosztó raktárak; közlekedési (átmenő) raktárak; ipari (üzemi) raktárak; készlettároló raktárak terményraktárak; különleges raktárak;

Kialakítás szerint: egyszintes; emeletes; magas raktárak; önhordó raktárak.

Az áruegység lehet: darabáru, dobozolt áru, köteg vagy tekercs, zsák, hordó, tartály, rakodólapos vagy konténeres egységrakomány.

A raktárak belmagasságát és a tárolóeszközök alaprajzi elrendezését az építészeti adottságokon kívül jelentősen befolyásolja a megválasztott üzemi és anyagmozgatási technológiához hozzárendelt kiszolgáló géppark.

Teherviselő szerkezeti elemek:

• fő teherviselő szerkezeti elemek: oszlopok, állványlétrák, stb., amelyek bármelyikének tönkremenetele az állvány összeomlását okozhatja;
• közvetlen teherviselő szerkezeti elemek: hossztartók, kereszttartók, konzolok, polcok, stb., amelyek a rakomány terhét közvetlenül viselik;
• merevítő szerkezeti elemek.
• Terhet nem viselő szerkezeti elemek: védőkorlátok, fedőlemezek, stb. üzemszerű terhelés nem veszi igénybe.

Csatlakozó szerkezeti elemek: az állványkiszolgálással kapcsolatos erőhatást átadó csatlakozó szerkezetek, a vezetősínek, járdák,pódiumok, lépcsők.

Számításba vehető terhelések:

• Állandó teher: az állványok, valamint az állványokkal egységet képező kiegészítő berendezések saját tömegéből származó gravitációs erő.
• Esetleges terhek: a rakomány tömegéből származó erő. A rakományt a vizsgált hatás szempontjából a legkedvezőtlenebb elhelyezésben kell számításba venni.
• Az állványfolyosón, a járdán, a pódiumon közlekedő targonca kerékterheléséből származó erő.
• Lépcsők terheléséből származó erő. Oly módon kell számításba venni, mintha minden hatodik lépcsőfokon 2000 N nagyságú erő hatna megoszlóan.
• Súrlódási, illetve villaütközési erő: a rakományegység tömegéből eredő gravitációs erő 15%-a.
• Fiktív erők: a gyártási és szerelési pontatlanságból eredő erőhatások. A gravitációs erő 1%-a.
• Támaszerő: állványkiszolgáló gépek oldalirányú megtámasztásakor az állványra szerelt vezetősínen keresztül az állványra vízszintesen ható erő.
• Meteorológiai terhek.
• Rakodófelületként nem szolgáló pódiumok, járdák terhe.
• Pódiumok, járdák rakományterhe: legalább 300 kg/m2 egyenletesen megoszló terhelést kell figyelembe venni.

Méretezés: az állványokat teherbírás, merevség, helyzeti állékonyság határállapotokra kell méretezni.

Teherbírás: MSZ 15024 illetve a vékonyfalú szelvényekre vonatkozó fejezet szerint.

Merevség: fő teherviselő elem rugalmas kihajlása a teljes hossz legfeljebb 1/100-a, a közvetlen teherviselő elem legnagyobb rugalmas lehajlása kétoldali alátámasztás esetén a támaszköz legfeljebb 1/200-a, konzolos kialakításnál a konzolhossz legfeljebb 1/150-ed része.

Az állvány egészének vagy egyes elemeinek teherbírását és/vagy merevségét számítás helyett próbaterheléssel is meg lehet határozni.

Szerkezeti anyag: az acélanyag a szerkezet legalacsonyabb környezeti hőmérsékletén se kerüljön ridegtörési határállapotba. Az anyagjellemzőket az MSZ 15024 szerint kell figyelembe venni.

Méretezési erőhatások (nem felrakó gépes raktári állványszerkezeteknél): MSZ 13263 szerint: saját tömeg kiegészítő berendezésekkel.

Mértékadó terhelési tényezők:

• hasznos teher a legkedvezőtlenebb elhelyezkedésben;
• mozgó teher a vizsgált szerkezeti részen legkedvezőtlenebb helyzetben x1,2(dinamikus tényező);
• vízszintes erők a hasznos teherből+2% (az állványlétrák síkjában és arra merőlegesen is);
• vízszintes erők a rakomány be-, illetve kihelyezésekor, ami a mozgatott rakomány súlyerejének 15%-a;
• véletlenszerű ütközés egy rakomány súlyerejének 15%-a, de legalább 1000 N erőhatás a legkedvezőtlenebb helyen felvéve.

Forrás: allvanyrendszerek.hu

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?