Ma is születnek csodák

A járvány okozta karantén időszakában a faipari képzésekben is voltak fennakadások, ám a diákok, a képzőhelyek, az iskolák így is eljutottak a finisbe. A szülők és a mesterek aggodalmai mellett akadtak példák arra is, hogy a tanműhelyekben mégis születnek csodák. Egy budapesti képzőhelyen készített vizsgadarabok mindenképpen érdemesek a kiemelésre.

Mostanában kerültek fel az internetre olyan fényképek, melyen végzős tanulók vizsgadarabjai és remekei szerepelnek, melyek azt bizonyítják, hogy gondos és alapos képzést kaptak a karantén alatt is, s hogy a hely egy valóban a mai kornak megfelelő duális képzési hely. Lehet, hogy magyar viszonylatban is kiemelkedőnek számít a 10–24 fő közötti képzési lehetőség, a körülmények, no és az elvégzett munka. Jól látható, hogy egy „mesterhármas” lehet az ügy hátterében.

Mesterhármas: szakoktató, termelésirányító, csúcsvezető

A szakoktató munkáját hosszú távon elsősorban az élet bizonyítja. A vizsgadarab is maradandó tükör a külső szemlélődőnek, de a diáknak is, aki minden bizonnyal hazaviszi szakmája első termékét.  Ahhoz, hogy a képzés duális alapokon működjön, a „mesterhármas” része kell legyen a termelésirányító szervező munkája is. Hogyan lehet a piaci igények és a szoros határidők között termelni, a tanulót oktatni, hogy az még költségfedezetet is hozzon, egyúttal a szakmai képzés is haladjon? Ebben az üzemben létezik olyan üzemvezető, aki megfelel ezen követelményeknek. A tanulók meg is hálálták a főállású dolgozóknak a türelmet, akiknek mintegy 40 darab kis japán stílusú ládikát készítettek és ajándékoztak. Ebben az üzemben a „legenda szerint” kialakult az úgynevezett „A” és „B” csapat. A tanulók és a termelők. Vagy éppen fordítva? Igen, valószínű, hogy felváltva egyensúlyoznak az életben. A termelők megtermelik a költségfedezeteket, a tanulók pedig folytatják a munkát termelőként ahhoz, hogy még több tanulót tudjanak képezni, s majd a piacra termelni. Mikor ki, melyik jelű csapatba kerül, nem alacsonyabb rendűként, hanem kiegészítve egymást a folyamatban…

Együtt haladó, együtt mozgó… Latinul: Congradus

A „mesterhármas” nem tartható fenn olyan ember nélkül, aki csúcsvezetőként teret enged az oktatásnak még akkor is, ha netán nem szakmabeli. A matematika nem hazudik. Így meg kell találni azokat a forrásokat, melyek a mai gazdasági környezetben biztosítottak az üzemeknek. Az iparkamarával karöltve és a szakképző intézménnyel kapcsolatot építve, eközben a források kidolgozása, az oktatási körülmények megteremtése mind szinte önálló embert igényelne. Ha beindul a rendszer, akkor pedig a fenntartás szem előtt tartása is feladat még a vállalt munkák között is.

A vizsgadarabok láttán az olvasó nyugodtan gondolhatja azt, hogy ez a „mesterhármas” itt valóban jól működik, hiszen a termelés mellett a magas szintű oktatás is megvalósult. A jó példákat követni kell!

Mesterhármas: Tanulók (A csapat), irányító: Gálpál Viktor asztalosmester, oktató

                        Dolgozók (B csapat), irányító: Szőke József asztalosmester

A-B csapat kezelője: Alföldy-Boruss István Gergely ügyvezető, Congradus Kft.

Tetszett a cikk?