Vitán felül álló jogi tanácsok

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Győr-Moson-Sopron Megyei Békéltető Testület elnökét, dr. Bagoly Beátát kérdeztük, hogy milyen tanácsai vannak az asztalosipart folytató vállalkozások számára.

A legtöbb jogvita a vállalkozások (egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás) részéről a vállalkozói díj késedelméből vagy elmaradásából, míg a megrendelői oldalon a munka minőségével, hibáival kapcsolatosan fordul elő.

A legelső és legfontosabb tanács, amit adhatok a vállalkozásoknak, hogy mindig kössenek a megrendelőkkel írásban szerződést: állapodjanak meg a konkrét munkában (műszaki tartalommal, minél pontosabb körülírással, látványtervekkel), a teljesítési határidőben, a vállalkozói díjban, a díjfizetés feltételeiben, a fizetési határidőben.

Tekintsük át röviden az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabályokat.

Ha a megrendelő nem fizeti meg a vállalkozói díjat, a vállalkozás követelését fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítheti, ezen eljárás közjegyző előtt zajlik. Ha ebben az eljárásban a megrendelő vitatja a vállalkozás díjkövetelését, a fizetési meghagyásos eljárás polgári perré alakul, és a bíróság ítéletet hoz. Amennyiben a bíróság a vállalkozás díjkövetelését helytállónak tartja, a kereseti kérelemnek helyt ad, ennek jogerőre emelkedését követően, önkéntes teljesítés híján, végrehajtási eljárás folytatható le az adóssal szemben.

Sokszor előfordul, hogy a megrendelő a perben azzal védekezik, hogy a hibás teljesítésre hivatkozva nem fizeti ki a teljes vállalkozói díjat, vételárat, hanem árleszállítást kér vagy kárát is érvényesíteni kívánja. Ez esetben a bíróság vizsgálja, hogy a vállalkozás valóban hibásan teljesített-e, s erre figyelemmel hozza meg ítéletét.

A vállalkozások a hibás teljesítésért a megrendelők felé felelősséggel tartoznak (jótállási és szavatossági felelősséggel is).

Az asztalosipari tevékenység körében a fogyasztónak minősülő megrendelő részére előállított termékekre, nyújtott szolgáltatásokra (pl. konyhabútorgyártás, nyílászáró gyártása) is vonatkoznak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet és a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézkedésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet szabályai. A fogyasztó a Ptk. szerint: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A kötelező jótállás 10.000 forintot elérő termékek esetén alkalmazható, az időtartama pedig értékhatártól függ: 100.000 forintig 1 év, e fölött 250.000 forintig 2 év, azon felül pedig 3 év.

A szavatosság a vállalkozást nemcsak a fogyasztókkal, hanem fogyasztónak nem minősülő megrendelőkkel szemben is terheli. A fogyasztókkal kötött szerződésre – a vállalkozás szempontjából – szigorúbb szabályok vonatkoznak. Eszerint a jogosult igénye 1 év alatt, míg a fogyasztónak minősülő jogosult igénye pedig 2 év alatt évül el.

A teljesítés akkor tekinthető hibásnak, ha a szolgáltatás (termék) a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek. Ez a hiba tulajdonképpen „rejtett hiba”, a teljesítést követően ismeri fel a megrendelő.

A kötelező jótállás esetén a vállalkozást terheli a bizonyítás, hogy a termék hibátlan. Fogyasztóval kötött szerződés esetén a teljesítéstől fél éven belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy ez a hiba már a teljesítéskor is fennállt – amennyiben a vállalkozás ezt vitatja, őt terheli a bizonyítás, hogy a termék hibátlan, vagy, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használatból adódott (pl. nem megfelelő ápolás-kezelés, használat). Fogyasztónak nem minősülő megrendelő esetén vagy fogyasztói szerződés esetén, de fél éven túl felismert hiba esetén pedig a megrendelőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibás.

Hibás teljesítés esetén a feleknek lehetőségük van megállapodni egymással, és rendezni a vitát. Eszerint a vállalkozás vállalhatja a hiba kijavítását, a termék, alkatrész stb. kicserélését, nyújthat árleszállítást, megállapodhatnak a felek abban is, hogy a hibát a megrendelő mással kijavíttatja a vállalkozás költségére, de bizonyos feltételekkel és esetekben a megrendelő el is állhat a szerződéstől, ami azt jelenti, hogy a terméket vissza kell adnia a vállalkozásnak, aki pedig köteles visszaadni az átvett ellenértéket.

Ha a felek nem tudnak megállapodni, a hibás teljesítésből eredő igény érvényesítése iránt a megrendelő bírósághoz fordulhat.

A fogyasztónak jogában áll a békéltető testülethez is fordulni.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint a békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Felhívom a vállalkozások figyelmét, hogy a békéltető testületi eljárásban a vállalkozást együttműködési kötelezettség terheli, ennek tartalmára az eljárásról szóló értesítésben részletes tájékoztatást kap. Ha az együttműködési kötelezettségét megsérti, a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki a vállalkozással szemben.

Ha a felek egymással szerződést kötnek, sok jogvita megelőzhető, illetőleg az írásbeli szerződés ténye megkönnyíti a viták bíróság vagy békéltető testület által történő elbírálását.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?