Asztalosipari szerelvények

Egy-egy bútornál vagy ajtónál a termékhez képest többnyire elenyészőnek tűnik a szerelvények mennyisége, hiszen vagy semmit sem látunk ezekből, vagy a felületen épphogy csak megjelennek. Ugyanakkor ezek nélkül a bútorok, ajtók, ablakok nem nyílnak, a fiókot nem lehet kihúzni, a szekrényeket nem lehet bezárni, a kulcslyuk csupaszon virít a faanyag felületén.

A fenti funkciókat és ezek mellett bizonyos díszítési feladatokat több ezer éve a vasalatok, veretek látják el. Már a mezopotámiai bútorokon is használtak domborított bronzlemezeket a pontatlan szerkezeti megmunkálások miatt a bútorok megerősítésére, díszítésére. Az évezredek során ezen szerelvények száma egyre nőtt és finomodott. A modern bútorgyártásban látványban többnyire alárendeltek, de funkcióikban annál fontosabbak ezek a fa-, fém-, műanyag elemek.

A Ligeti Henrik szerelvénykatalógus címlapja

A Trianon utáni időszakokban az addigi bőséges (többnyire osztrák, német) import lehetősége nagyon beszűkült. Ki kellett erre a területre is építeni a zömmel hazai ellátást. A harmincas évek közepére a világválság után Magyarországon jó néhány speciális szerelvénygyártó termékeit forgalmazták.

Szükség is volt a rendkívül sokféle vasalatra, zárra, szerelvényre, hiszen a gazdaság fellendült, az emberek sok új, modern bútort vásároltak, rengeteg ház és lakás épült. A korszak egyik ismert nagykereskedője volt Ligeti Henrik, akinek 1935-ben megjelent katalógusa jó néhány száz különféle terméket kínált a bútorgyártóknak. A Budapest belvárosában (VII. kerület, Nagydiófa utca 2. – szemben a Rókus Kórházzal) lévő hatalmas üzlet igyekezett a legújabb, legkorszerűbb, többnyire hazai gyártású termékekkel ellátni vásárlóit.

Ablakszerelvények

A katalógus első blokkjában az épületasztalos termékek gyártóinak kínálnak szerelvényeket:

■ Ajtózárak egy- vagy kétszárnyú ajtóra egyszerűbb és biztonsági kivitelben.

■ Belső ajtók, szoba-, árnyékszék-, fürdőkabin- stb. zárak.

■ Tolózárak minden ajtófajtára.

■ Ajtópántok (dió, bevéső).

■ Speciális ablakvasalatok (kitámasztók, nyelvek, csappantyúk, tolózárak, fogantyúgombok).

■ Redőnyalkatrészek.

■ Kirakatzárak, támaszok, fogantyúk.

■ Külső ajtók és belső ajtó kilincsek rézből öntve, sajtolva.

Sárgaréz kilincsek

A második blokkban az előbbinél nagyobb számban kínálnak szerelvényeket bútorokhoz:

■ Zárak (szekrény-, óraszekrény-, íróasztal-, fiók-, zongora-, láda-, tolóajtó-, üveglap).

■ Pántok (csuklós, láda, csapos, zongora, szekreter stb.).

■ Csappantyúk (rugós, golyós, szekreter stb.).

■ Görgők (kanapé, fotel, íróasztal stb.).

■ Ágy sarokvasalások.

■ Fogantyúk (ajtó, fiók, tolóajtó, láda).

■ Fésülködőtükör-csavarok.

■ Sajtolt és öntött bútorveretek (fiók- és ajtóhúzó veretek) – antik és modern kivitelben.

■ Fiókgombok

■ Kulcscímek

■ Kalaphorgok (akasztók)

■ Esernyőtartók

■ Képakasztók.

Ágyvasalások

A működtető fémszerelvényeken túl fából készült bútoralkatrészeket, díszítőelemeket is kínáltak szép számmal, így:

■ Esztergált bútorlábakat, fogasszeget, polctartót, fiókgombokat, oromdíszeket, támaszokat, karniskarikát.

■ Faragott díszítőelemeket (rózsa, rozetta, akamtuszlevél, csigás oszlopfő, barokkos sarok- és fejdíszek stb.).

■ Masszából sajtolt, ragasztható, szegezhető rátét díszek tömegével lehet az egyszerűbb bútorokat látványosabbá tenni.

A szerelvények rögzítéséhez természetesen rengeteg rögzítőelemet, csavart és szeget kínálnak a funkcióhoz szükséges formában és méretben. 

Sajtolt bútorveretek

A vasalatok, veretek a legjobb minőségű anyagokból készülnek. A belső működtető elemek gyakran sajtolt vagy öntött réz fényezve. Ebben a korban válik divatossá a nikkel vagy króm bevonat.

A húszas évek közepétől lassan, majd egyre nagyobb területet lefedve itt is megjelenik a műanyag. Elsősorban a fogantyúk, húzógombok látható részein találunk színes műszaru vagy celluloid műanyagot. A szakmatörténettel foglalkozó gyűjtők elsősorban szerszámokra specializálják magukat, de a korabeli szakirodalom, katalógusok, szakkönyvek legalább olyan izgalmas gyűjtési terület.

A ritkaságuk miatt a nyomtatott szakmai emlékek közül is kiemelkedőek a vasalatkatalógusok. Ezért mutatom be a közelmúltban szerzett Ligeti Henrik-féle kiadványt, az 1935-ben megjelent csemegét.

Esztergált és faragott bútorlábak

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?