Az albertfalvai faipari gyár története

Albertfalván működött az I. világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb gépgyára, ahol különböző típusú favázas repülőgépeket gyártottak. Trianon után azonban meg kellett szüntetni a harci gépek gyártását.

Az első világháború után, 1920-ban jött létre a kor egyik legjelentősebb faipari nagyüzeme – két faipari vállalkozás és a Magyar Léghajó és Repülőgépgyár Rt. utódaként – a Neuschloss-Lichtig Repülőgépgyár és Faipari Rt. 

Egy 1927-ben írt levél fejléce (Albertfalvi Múzeum)

A hajdani repülőgépgyár egy részét a Neuschlosz tulajdonosai 1926 után eladták a Lóden posztógyár részvényeseinek. Mindössze néhány hangárt tartottak meg az egyre éledező polgári repülőgépek javítására, karbantartására, de szereltek össze gépeket is; készítettek 16 repülőgépet, amelyek egészen 1941-ig repültek.

A részvénytársaság 1927-ben írott levelének fejlécében bútorok, autókarosszériák, gyermekkocsik, bútorszállító kocsik, szerszámnyelek, mezőgazdasági és háztartási faáruk, sportcikkek, épületasztalos munkák, gőzfűrész jelenik meg, ami széles termékpalettája mellett utal a cég technikai felszereltségére.

A Neuschlosz-Lichtig gyár egyik részvényének képe

FAVÁZAS REPÜLŐGÉPEK, AUTÓKAROSSZÉRIÁK

A cég egy időben 400–450 munkást is foglalkoztatott. Időközben az eredeti német Neuschloss-t Neuschlosz-ra módosították a részvénytársaság nevében. A cég favázas repülőgépek, autókarosszériák készítésével is foglalkozott. Hajlított bútorok gyártására 1933 táján került sor, miután a részvénytársaság egyesült az albertfalvai hajlított bútor gyárral.

A repülőgépgyár üzemépületeinek távlati képe 1933-ban (Albertfalvi Múzeum)

A „Magyar repülés története” c. (1977) hivatkozott könyvben olvashatjuk a Thorotzkai Péter és Lampich Árpád által tervezett Lampich LI típusú segédmotoros vitorlázógép leírását, amely talán – faiparos szakmai szempontból – a legteljesebben ismerteti a 20. század eleji gépek felépítését: „… a törzs négyszög keresztmetszetű, favázas volt, furnér – szaknyelven rétegelt (furnér) lemez – borítással. A törzs alatt kettős kőrisfacsúszó és az erre felerősíthető átmenőtengelyes futókerékpár tette lehetővé a motoros felszállást. Szárnya egysíkú, félszabadon hordó, két párhuzamos fadúc kitámasztású volt a törzshöz csatlakozó vállszárnyas megoldásban. A középen osztott szárny két-két lucfenyőből és furnérból – szaknyelven rétegelt lemezből – készült főtartóra húzott, meglehetősen ívelt szelvényű bordákkal épült és vászonnal volt borítva…Ebben az időben a rétegelt lemez még véralbumin enyvvel készült... A motort a törzs elejére az itt kialakított tartóbordákra lehetett csavarozni és a törzs vonalába illeszkedő alumínium lemezborítás fedte, kivéve és hűtőbordás kétoldalt kiálló hengereket. A húzó Asbóth-féle falégcsavar egyenes be- és kilépőélekkel rétegelt fából készült.”

Egy fakarosszériás Ford Woody Wagon (1940)

Egy 1923 - ban készült riport így számol be az autókarosszériák készítéséről a gyárban (részlet): „ Hatalmas, jól szellőzött termekben a munkások százai dolgoznak ma a Neuschloss-Lichtig gyárban. Oravecz Béla főmérnök nagy szaktudással vezet be a karosszéria - gyártás titkaiba. Megtudjuk tőle, hogy először a bognárok állítják össze a megfelelő rajzok és tervek szerint a szekrényt, mely a karosszéria magvát képezi. A szekrény, ami tulajdonképpen szintén egy váz, válogatott kemény kőrisfából készül. A kész szekrény innen a bádogos- műhelybe kerül, ahol megkapja az alumíniumburkolat. Ez újabb rendszer. Sokkal biztosabb és jóval erősebb, mint a régebbi furnér-rendszer volt. Az alumínium burkolatot meleg állapotban húzzák rá a favázra, amelynél így teljesen kizárt, hogy széjjelmenjen. …”

A HAJLÍTOTT BÚTOROK

Trianon után a T honet-, ill. a hajlított bútor gyárak az országhatáron kívül rekedtek. Hajlított bútorok azonban készültek az 1928-ban alapított Szék- és Faárugyár Rt.-ben Budapesten, 1929-től Debrecenben, a Debreceni Hajlított Bútorgyár és Fakereskedelmi Rt.-ben, valamint 1933-tól az albertfalvai Neuschlosz és Lichtig Repülőgépgyár és Faipari Rt.-ben. Ide sorolható még a Kozma utcai üzem (ma is működő gyűjtőfogház) Budapesten.

Az albertfalvai gyárban a bükkfából készülő hajlított bútorok nagyságrendje az 1930-as években elérte, majd meghaladta az évi 40 ezer darabot, jelentős hányadot képviselve az országban gyártott és nem csak a belföldi szükségletre termelt 300 ezer darabnak. Ebben az időben a belföldi szükséglet hajlított bútorokból 120–130 ezer db lehetett. A gyár termékei a viszonylag olcsóbb kategóriába tartoztak, 1933. évi árjegyzékében közel kétszáz típust ajánlottak megvételre. A legegyszerűbb székek az 1930-as évek derekán 5, a karosszékek 6 pengőbe kerültek. A Magyar gyáripari és üzemi címtár 1926-ban a Neuschlosz-Lichtig Faipari Rt.-t nagyvállalatként; 400 munkással regisztrálta. Az 1935-ös kiadás 450 munkásról és nagy, 66 LE beépített teljesítményről tudósít.

A CÉG EMBLÉMÁJA

A gyár 7. sz. Gyártmánykatalógusában – az egyes típusok változatait is beleszámít va – A repülőgépgyár üzemépületeinek távlati képe 1933-ban (Albertfalvi Múzeum) Egy fakarosszériás Ford Woody Wagon (1940) 52 | SZAKMATÖRTÉNET 994 db hajlított bútor szerepel; elsősorban ülőbútorok: székek, karosszékek, de egyaránt megtalálható az asztal, a fogas, az ülőkanapé, sőt az ágy is. A székek egy részénél rétegelt lemezből készült dombornyomott ülést és háttámlát is alkalmaztak (3/M és 6 típusok). 

A cég emblémája

Az egyszerűbb típusok mellett különlegességnek számítottak a forgószékek (380 és 386 típusok); ez utóbbiak a mai igazgatói karosszékek őseinek is tekinthetők. Külön figyelmet érdemelhet a 630 sz. szék, amely egymásra rakásolhatóságával tűnt ki.

Az 1960-as, ’70-es évektől egyre nagyobb népszerűségre szert tett, idompréselt, hajlított elemekből felépülő, Skandináviából hazánkban is divatba jött és gyártott ülőbútorok elődjének tekinthetők a 833 és a 834 rugózó karosszéktípusok.

A második világháború idején a gyár berendezéseit a szovjet katonai hatóságok leszerelték. A céget, ill. annak megmaradt részét 1948-ban államosították. A gyár létszáma ekkor 100 főn felül volt. Ide a Neuschlosz-Lichtig Faipari Rt. üresen álló épületeinek felhasználásával költöztet ték a zuglói Magyar Szellőző Művek és Gépgyár Rt. és a Varga Testvérek Ventillátor és Lemezárugyár összevonásával létrehozott, ipari légtechnikai berendezéseket gyártó nagyvállalatot, a Szellőző Műveket, amelynek utódja azonos nevű kft. néven működik.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?