Nekünk a játszótér a Riviéra…

Hűvösebbre fordult már az idő, de a játszóterek még mindig „tárt karokkal” várják a szabadba kívánkozó gyerkőcöket. A játékok az európai szabványoknak megfelelnek, természetes anyagból készül legnagyobb részük. Nem csak tetszetősek, de eleget tesznek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is. Sok munka, szakértelem, s nem utolsó sorban fantázia szüleményei, amelyek a mozgás öröme mellett kikapcsolódást nyújtanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. De miként valósul meg egy-egy merész ötlet, hogyan lesz egy fadarabból óriás szúnyogot formáló mászóka, hinta vagy középkort idéző kunyhó? Erről is beszélgettünk Kocsis Csaba játszótérépítő szakemberrel.

– Ha jól tudom, az első játszóteret pontosan harminc évvel ezelőtt készítettétek, s akkoriban még nem is létezett az Ilona-malom Műhely.
– Így igaz – mondja Csaba, a Magyar Termék Nagydíjas játszótérépítő cég munkatársa. – Társaságunk tagjait régi barátság fűzi össze, fafaragással és famegmunkálással foglalkoztunk, így készítettük első játszótereinket. 1998-ban vásároltuk meg a használaton kívül álló kapolcsi Ilona-malmot, ott alakítottuk ki az első asztalosműhelyt. A vállalkozásunkat 2000-ben hoztuk létre és a kezdeti társaságból hatan maradtunk tulajdonosként. De mindannyian dolgozunk is a cégben, jól kiegészítjük egymást, hiszen van közöttünk asztalos, erdész és pedagógus is. Természetesen csapatunkat hölgyek is erősítik, akik komolyan hozzájárulnak a közös munkához, legyen szó tájépítészetről, projektmenedzsmentről, vagy éppen művészi dekorfestésről.

– Miért éppen játszóterekben gondolkodtatok?
– Véletlenszerűen alakult ki a fafaragó tevékenységből, de a vállalkozás megalapításával határozott célt fogalmaztunk meg. Olyan – a gyermeki tevékenység szempontjából jó – játszótereket akartunk és szeretnénk a jövőben is készíteni, amelyek nagyszerű és értelmes játékra inspirálnak, fejlesztenek, ezen felül építészeti és művészi esztétikai értékkel is bírnak.

– Emlékszem gyermekkorom vas szagú játszóterére. A körmászókára, amely alatt sokszor kikopott a fű, a pörgő fahordóra, vagy a nyikorgó vasláncon csüngő hintára, amiből a homokozóba ugorhattunk. Elképzelni sem tudtunk a mostaniakhoz hasonló játékokat, amelyek valóban figyelemreméltó, impozáns alkotások. Mennyire fontos az egyediség?    
– A játszóterek létrehozása az esetek döntő többségében tájépítészeti feladat. Így például a helyszín adottságaihoz igazodó speciális tervezés eleve nem megkerülhető. A kialakítás egyedisége kulcsfontosságú a játékra való inspiráció szempontjából. Az online elfoglaltságok tükrében komoly tanulmányok állítják, hogy nagyon kevés időt töltenek a gyerekek manapság a szabadban, kifejezetten játékkal. Ezért is fontos nagy súlyt helyezni a különleges játszóterek kialakítására. Gyakran egy adott tematika köré szerveződik a tervezés, mint egy jellegzetes természeti élőhely, például dzsungel, vagy vizes élővilág, de lehet ez egy mese vagy történelmi korszak, vagy akár bármely, a településre jellemző építészeti dolog. Mindegyik megrendelés különleges. Igazán emlékezetes volt azonban a veszprémi állatkert játszóterének tematikáját adó szavannák egyik legismertebb kutatójának, Bernhard Grzimeknek a zebracsíkos repülőjét is megjeleníteni a helyszínen. Persze nem az eredetit, hanem egy ahhoz hasonló valódi repülőgépet építettünk át játszóeszközzé. Egyébként műszaki megoldások terén figyeljük a játszótér iparhoz kapcsolódó termékeinek alkalmazhatóságát, de teljesen saját fejlesztésű megoldásaink is vannak.  

– Egy játszótér megtervezésénél milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni?
– Magyarországon 2003 óta kötelező az ide vonatkozó európai szabványok alkalmazása. Ezek szerint kell tanúsíttatani a játszóeszközöket és a játszótereket. A műszaki előírások a használók biztonságát szavatolják. A szabványok alkalmazásával minimalizálható a sérülések veszélye. Például, ha rosszul ítéli meg a gyermek a képességeit és leesik a mászófalról, akkor ne essen aszfaltra, kőre, szegélyre, hanem a kialakított homokágyba vagy gumi burkolatra. Emellett fő szempont a játékélmény minősége és a tájépítészeti kialakítás.

– Milyen „összetevőkből” áll egy igazán nagyszerű játszótér?
– Egy biztos: sohasem egyenlő csupán az ott található játszó eszközökkel. Biztosítania kell a helyet a szabad mozgáshoz, a társas feladatokhoz, szerepjátékokhoz, szemlélődéshez, vagy éppen elvonuláshoz. Oktató, információközlő elemeket kell tartalmaznia és mindezt a vonatkozó szabványok megkövetelte biztonságos módon. Egy jó mászóka felkelti az érdeklődést, inspirálja a gyermeket arra, hogy megpróbáljon felmászni rá, vagy különböző motorikusan fejlesztő kihívásokat teljesíteni. Egy jó kunyhó lehetőséget biztosít a – társas – szerepjátékokhoz, hogy a játék erejéig a gyermek királylány vagy anyuka, hős vitéz vagy szegény halász lehessen. Vagy éppen vadászpilóta, aki egy fantasztikus repülő járgányban érezheti magát.

– Tapasztalatod szerint, melyek a legkedveltebb játékok? Felnőttek is használhatják ezeket?
– Tény és való, hogy a játszóterek legkedveltebb darabjai ma is a hinták. Felnőttek is előszeretettel használják az úgynevezett csoportos hintákat, mint a fészek-, a lengő- vagy a kötélhintát. Nem egyszer azonban a játékos kedvű anyukák, apukák, vagy éppen az odatévedt tinik előszeretettel próbálgatják a csúszdákat is. Éppen a fentebb említett repülőgépbe is felmászott úgy egy szülő, hogy azután nem volt bátorsága sem lecsúszni a csőcsúszdán, sem a feljutáshoz használt útvonalon visszamenni. Szóval menteni kellett…

– Ezek szerint nem árt az óvatosság, megfontoltság. Akárcsak a megfelelő faanyag kiválasztásánál.
– Akáccal, tölggyel és vörösfenyővel dolgozunk. Előző kettőt szinte kizárólag közvetlenül magyar termelőktől, mondhatni 50 km-es körzeten belül be tudjuk szerezni. Tölgy és vörösfenyő fűrészrönköket állami és magán erdészetektől vásárolunk. Mindhárom faanyag nagy tartósággal bír kültéren is, időtállóan lehet belőlük építeni.

– De hogyan lesz a nyers fából játék, minden követelménynek és esztétikai kívánalomnak megfelelő játéktér?
– A játszóterek tartó szerkezete szíjácsmart akác oszlopból készül. A kérgezés és a szíjács eltávolítását az oszlopok csiszolása követi. Majd megkezdődik az asztalos műhelyben a szerkezetek csapolása. Itt készül a gyalult, csiszolt deszkázat a járófelületek, tetők, mászófalak, rámpák borításához és a műhely ad otthont a parkrendezéshez szükséges padok, hulladékgyűjtők gyártásának is. Az elkészült tárgyak felületkezelése vékony lazúrral vagy kültéri olajjal történik. A helyszínen az előkészítő földmunkát – tereprendezés, burkolat kialakításához tükör szedése – a játszóeszközök összeszerelése, beton pontalapokba történő rögzítése követi. Majd egy újabb felületkezelés, igény szerinti dekorfestéssel. Az ütéscsillapító burkolatokat szegélyezzük és feltöltjük szemes anyaggal – homok, kavics stb. –, vagy gumiburkolatot alkalmazunk. Ezután jöhet a szerelvényezés: a hintaülőkék, csúszdák, kötélzet felszerelése. A játszótéri szobrokat szobrász képzőművész készíti, jellemzően tölgyfából. A minősítési dokumentáció összeállítása, a helyszíni vizsgálat és a megfelelőségi jegyzőkönyvezés után történhet a játszótér átadása, amelyet három év után kell újra hivatalosan felülvizsgálni.

– Hogyan lehet tartóssá tenni egy fa játszóteret?  Miként érvényesül a fenntarthatóság elve a munkáitokban?
– A játszóeszközök fa része természetesen több karbantartást igényel, mint egy cső játék. A legfontosabb a fa korhadásának, romlásának megakadályozása vagy megelőzése. Utóbbit már a fafajta kiválasztásával is el lehet érni – lásd az akác alkalmazását –, de a tölgy, vagy a vörösfenyő sem igényel feltétlen rendszeres újra festést. Ez inkább esztétikai kérdés. Mi szeretjük a fát natúr, esetleg olajozott állapotában, szívesen hagynánk beszürkülni. Kisebb dekor festésekkel és azok rendszeres megújításával lehet jelezni ezt a szándékolt hatást.  A fa – mint megújuló alapanyag – meghatározó. Ugyanakkor érzelmileg is nagy hatással van az emberre, hiszen a struktúrája, tapintása, illata egész más élményt nyújt, mint a műanyagé vagy a fémé. Esztétikai szempontból is mást közvetít, számunkra például egy rönk természetes görbesége megannyi ötlet forrása. A fenntarthatóság tekintetében a faépítészet ökológiai lábnyoma a legfontosabb. Játszótereink fából készült eszközeinek szerkezetéhez a természetes alapanyag kis távolságokon belül beszerezhető, megmunkálása – a fémmel vagy műanyaggal szemben – nem igényel nagy energiát, elhasználódása után pedig nem keletkezik hulladék.

– Játszótereitek nagy örömet szereznek országszerte. Külföldön is volt lehetőségetek bemutatkozni?
– Nagy örömünkre igen. Németországban, a Bodeni-tó mellett, Svájcban pedig Baselben és Zürichben is már jelen vagyunk munkáinkkal.   

– És akad esetleg valami zseniális malom-műhelybeli eszköz az otthoni játszótéren is?
– Kicsit az a helyzet, mint a suszter cipőjével. Nem mintha lyukas lenne, működőképes, de elég egyszerű. Pedig gyermekink „szakértelmét” sokszor igénybe vettük az ötletelések során, de őszintén szólva, nem az otthoni a referencia játszóterünk.

Tetszett a cikk?