Vesszőparipája a munka – Bálint József, a láncfűrészes szobrász

Bálint Józsefnek, a Veszprém vármegyei Jenő lakójának számtalan fából faragott szobra látható az országban. A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett művész az egyik leglátványosabb módszerrel, láncfűrésszel dolgozik. Nemrég a Balaton közeli Fülén számos tanítványával dolgozott a falu határába megálmodott mesekertben, ahol egy életnagyságú, élethű boszorkányt faragott ki a gyerekek legnagyobb örömére. Az eddig elkészült alkotások bármikor megnézhetők a község Elvarázsolt Pagony nevű, árnyas, titokzatos, őseperfás ligetében. A láncfűrészes fafaragók munkái itthon még kevés helyen láthatók, ám külföldön – főképp Németországban – annál nagyobb a műfaj népszerűsége.
 


 

Bálint József 1959-ben született Jászkiséren. 11 évesen nevelőintézetbe került Tiszakürtre. 14 évesen vájáriskolába járt Tokodaltáró-Péliföldszentkeresztre. Az iskola elvégzése után vájárként dolgozott a Várpalotai Szénbányáknál, nyugdíjazásáig. 1981-ben megnősült, ma már három felnőtt gyermeke van, akik unokákkal is megajándékozták. 1987-ben felkereste régi nevelőotthonát, beszélgetés közben felötlött benne, hogy a gyermekotthon udvarára készít egy szoborkompozíciót a természetben élő állatokat ábrázolva. Felajánlását örömmel fogadták. Ennek nyomán került számos alkotása a környező lakótelepre és a Szolnok közeli falvakba is. Munkáiért Szolnok városa a Településfejlesztésért kitüntetés ezüst fokozatát adományozta.

– Kezdetekben népművészeti témákban készültek a műveim, majd 23 éves koromban azt éreztem, hogy nem tartozom azok közé a faszobrászok közé, akik ebben a kategóriában alkotnak. Emlékszem, mindig azt mondták, hogy népiesek az alakok, de nem népművészetiek. A felsőbb szinthez megint csak nem tartozhattam, hiszen nem végeztem képzőművészeti tanulmányokat. Így saját magamat képezve kialakítottam egy stílust – emlékszik vissza.


Pipázó öregember


Sárkányölő Szent György Fotó: Penovác Károly

2013-ban elhatározta, hogy hozzásegíti a magyar falvakat múltjukat idéző, jelenüket ábrázoló emlékművek, szobrok állításához. A Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában elmondta, hogy akár koszt és kvártély fejében is hajlandó falvakba elmenni, s ott köztéri szobrokat alkotni. A műsort követően több település is megkereste, bár nem volt ismert személyiség. Darnózselit választotta, ahol több alkotást is készített. Rákövetkező évben a munkái után a község díszpolgárává választották.


Bálint József munka közben Fotó: szoborlap.hu


Trianon emlékmű leleplezése Gyenesdiáson

Ezután Velemben készített hasonlóképpen 11 szobrot. Majd több Vas vármegyei település következett a sorban. Aztán Veszprém vármegyei, ausztriai, erdélyi meghívásoknak tett eleget közmegelégedésre. Munkáit ingyen adományozta a településeknek, közösségeknek. 2017-ben elkészített a reformáció 500. évfordulójára egy háromalakos szoborkompozíciót, amely a reformáció három tisztelt alakját – Luthert, Kálvint és a magyar Dévai Bíró Mátyást – ábrázolja. A szoborkompozíciót Balatonkenese város fogadta be szeretettel, a helyi és egyházmegyei reformátusság nagy örömére. Mindhárom alak Bibliát tart a kezében, hiszen a reformáció lényege a tiszta bibliai tanításokhoz való visszatérést jelenti. Céljaik közé tartozott, hogy minden nép a maga nyelvén olvashassa a Bibliát. A „magyar Luther”, Dévai Bíró Mátyás kezében lévő vándorbot arra utal, hogy mennyit vándorolt, amíg Wittenbergből indulva bejárta Magyarország településeit.


A reformáció 500. évfordulójára készült szoborkompozíció Dévai Bíró Mátyást, Kálvin Jánost és Luther Mártont ábrázolja

Elmesélte, hogy állami gondozott ember lévén nagyon fontos neki az adakozás, éppen ezért gyermekotthonoknak is faragott már különböző alakokat. Azt mondja, vissza szeretett volna adni valamit, köszönetképpen, mert gondoskodtak róla. De nemcsak az otthonoknak, hanem országszerte és a határon túlra is alkotott már. Itthon eddig kilenc megye több településén láthatók művei, azon túl pedig Németországban, Erdélyben és Ausztriában is.

Megkérdeztem, melyik alkotására a legbüszkébb, mire ő egyből rávágta: olyan ez, mintha egy szülőtől azt kérdezné, melyik a kedvenc gyereke. A szülő pedig nyilván nem tud válaszolni rá, mert az összeset ugyanúgy szereti. Erősködtem, azért csak büszkébb valamelyikre, s ódzkodva ugyan, de említett kettőt. Az egyik Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének szobra, míg másodikként a nemrég Jánosházán átadott, a 13 aradi vértanút teljes alakban ábrázoló szoborcsoportot említette. Az Aradi vértanúk szoborparkja a városháza előtti téren van. Az első szobor hat évvel ezelőtt Batthyány Lajosról készült, aki Jánosházán mondta utolsó nyilvános beszédét. Később megformálta a többi, Aradon kivégzett tábornokot is.


Gróf Batthyány Lajos és az Aradi vértanúk szoborpark Jánosházán

A magyar kultúra napja alkalmából a faszobrász a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő kitüntetésben részesült. Bálint Józsefet Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke avatta lovaggá Budapesten, a Stefánia-palotában. Bálint Józsefet a települések életminőségének fejlesztéséért ütötték a kultúra lovagjává.


Bálint Józsefet Nick Ferenc ütötte lovaggá Fotó: Lengyák István


A lovag láncfűrésszel Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap

A jelenlegi otthonául szolgáló települést, Jenő községet sok alkotása díszíti. A településen található alkotásokkal szeretné a települést turisztikai látványossággá tenni. Több mint egy tucat köztéri alkotása, szobra ékesíti a falu utcáit. Gólya-mama szobrát, más néven, a bábaasszony-szobrát az Egészségház előtt állították fel. Az életnagyságú bábaasszony-szobor kezében tart egy újszülött csecsemőt. Talapzatán olvasható felirata: „Szeretettel emlékezünk Simon Ferencné Juliska nénire, aki Jenőben utolsó képviselője volt a bábaasszony hivatásnak.” A faluban több helyen is látunk szép faragott padokat állatfigurákkal.


Bábaasszony, Hőseink emlékére, Szent József

A Hőseink emlékére emlékművet 2014-ben faragta. A szoborcsoportot az 1848-as szabadságharc, az I. és II. világháború és 1956 emlékére készítette. A kort megjelenítő személyeket a fentről leomló zászló fonja körbe. A Szent József szobor a tiszteletére 1999-ben felszentelt templom előtt áll. Mesefigurái Jenő utcáit ékesítik. Egérke a Rákóczi utca sarkán, Manó a Fő utcán, Ludas Matyi a Hősök utcáján, Kisvakond a Köztársaság utcán, Csizmás kandúr az Andrássy utcán, Turul a Széchenyi utcán, Mókus a Kossuth utcán található.


Egérke,  Manó,  Ludas Matyi


Kis Vakond, Csizmás kandur, Turul madár


Mókus és Beszélgető padok: cicákkal és baglyokkal

 

A beszélgető padok szinte odacsalják az embereket egy kis pihenésre, tere-ferére.

Ötletből nincs hiány: Bakonykútiban például a vízhordó kislány egy olyan történetet mesél el, mely napi szinten jellemző volt hosszú ideig a faluban élők életére. A „Vízhordó kislány” azért ott található, ahol most áll, mert régen innen hordták nap mint nap a vizet a falubeliek, nem lévén a faluban máshol víz. A közkút most is a kislány szobra előtt található. Nagyon kedves figura az alkotáson a faragott bagoly, mely a kislány feje felett látható.

Élő fába is faragott szobort. Érdekes módja az alkotásnak. Bakonykúti szobrait pedig Bálint József fafaragó olyan fákba faragta – egy kivételével –, amelyek vagy betegség, vagy elöregedés miatt, egyes esetekben pedig a villanyvezetékek miatt kerültek volna kivágásra.


Vízhordó kislány Bakonykút

 A „Hazatérőben” az egyetlen a bakonykúti szobrai közül, amelyet nem élőfába faragott, amelyhez új anyagot kellett használni, mivel az eredeti öreg fa annyira tönkrement, hogy használhatatlan volt. Az alkotó mindenképpen szerette volna megmutatni azt a kedves történetet, amit ez a szobor elmesél nekünk: itt azt látjuk, amint egy gyermek nagyapjához rohan, átöleli, és arcán ott a megnyugvás, hogy az hazatért. Ezen a helyen várták régen a gyermekek szülőiket, nagyszülőiket, akik a mezőn végzett munka után hazatértek.


Hazatérőben Bakonykúton

A polgárdi rendőrség számára készített egy sárkányölő Szent György szobrot. Elkészítését a helyi vezetés rendelte meg, s hívta meg a művészt erre a munkára.


Boszorkány, Sárkány és Medve Fotó:Hajdú Marianna / Fejér Megyei Hírlap

József 10 évesen kezdte a fafaragást az iskolában, akkoriban még oktatták a gyerekeknek gyakorlati órákon. Hosszú utat tett meg az iskolapadtól egészen az állami elismerésig, most ezt szeretné továbbadni, tovább örökíteni az elkövetkezendő generációknak. Azt mondja, egy hold területe van, de azon nem férne el az a sok minden, amit már kifaragott életében. Még mindig nem fáradt el a karja a sok évtizedes munkában, miközben rengeteget adakozott. Most a tudását osztaná meg abban a reményben, hogy követőkre talál A hagyományos népművészetekkel és ennek megőrzésével foglalkozó emberekkel fogott össze annak érdekében, hogy az évtizedek alatt megszerzett tudásukat, tapasztalatukat átadhassák a fiataloknak.

A Művészeti Akadémián keresztül sikerült egy pályázatot megnyerni. Az elnyert összegből szervezik és rendezik az I. Jenői Hagyományőrző Napot, ahol a népi mesterségek és a képzőművészek munkáival ismerkedhetnek az érdeklődők.

– A hagyományőrző bemutatón kívül közösségépítő programnak is szánják. A múltban még összefogással sok mindent el lehetett érni, pénz nélkül. Többek között ezt szeretnénk megmutatni. Jó lenne kicsit visszavezetni, akit csak lehet egy lassabb és tartalmasabb világba, ahol az emberek még többet beszélgettek, foglalkoztak egymással és valódi közösséget alkottak. Mindemellett hátha kedvet kapnak a néptánchoz, bőrdíszművességhez, fazekassághoz vagy a fafaragáshoz. A kéznek a munkájából jövedelmet hozhat létre, vagy munka melletti szórakozásnak is tökéletes és pihentető. Sajnálattal látom, hogy sok esetben az embereknek nincs meg az igényük arra, hogy a saját környezetüket – ami ugyan már nem a házuk és az udvaruk, de az őket körülvevő környezet – óvják, védjék és szépítsék. Hosszú évek óta járom már országszerte a falvakat, településeket, és azon munkálkodom, hogy ahová csak tudok, oda készítsek olyan kifaragott munkákat, amelyek hozzájárulhatnak az adott helység örökségéhez. Nem kérek ezért semmit, csak az a célom, hogy felnyissam az emberek szemét. Nem kellenek nagy horderejű tettek vagy drasztikus lépések ahhoz, hogy tegyenek önmagukért és a közvetlen életterükért. Nehéz jót tenni – mondja kissé elkeseredetten.


Az épülő közösségi pergola

 


A pergola egyik tartószobra, jenői népviseletes férfi lopóval a kezében, másik tartószobra népviseletes nő, és őzike a közösségi tér sarkán

Bálint József elmondta, hogy megtiszteltetésnek érez minden felkérést, valamint szeret a nagy nyilvánosság előtt, közterületen dolgozni. Ő nem a műterme magányában szeret alkotni, hanem már a folyamatot, ami által a farönkből szobor lesz, azt is szereti bemutatni. Örül, ha körbeállják, kérdezik, érdeklődnek. Mint elmondta, mindig sokan nézik, amint dolgozik. Reméli, ha a közösség tagjai, akiknek készül, láthatják, hogy a fafaragás milyen nagy figyelmet igénylő, néha fizikailag is megterhelő tevékenység, jobban megbecsülik azt. A témaválasztásában a hétköznapi, egyszerű dolgozó emberek életének, munkájának a bemutatása áll hozzá a legközelebb. Bálint József szerint a fafaragás lehet valakinek a hobbija, de ha okosan gondolkodik, a hobbiját a megélhetésévé teheti.

2022-ben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk alkalmából a Jenőben élő és alkotó Bálint József fafaragónak, faszobrásznak a Kárpát- medence-szerte látható, a települések köztereit megszépítő, különleges technikájú alkotásai, a közösségeket gazdagító művészi felajánlásai és a mesterség átadása iránt elhivatott tevékenysége elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Amihez szívből gratulálunk és további sok szép munkát, valamint jó egészséget kívánunk!


Forrás:
Bálint József fafaragó - Jenő község köztéri szobrai – Köztérkép (kozterkep.hu)
Nagyítás: Bálint József bányászból lett fafaragó, majd láncfűrészes szobrász | MédiaKlikk (mediaklikk.hu)
FEOL - Érdemkeresztet kapott a Jenőben élő és alkotó Bálint József faszobrász
FEOL - A jenői faszobrász útja - Állami gondozott kisgyermektől az elismert fafaragó művészig
Ajkán is alkotott a kultúra lovagja | CIVILHETES
FEOL - A jenői Bálint József a Magyar Kultúra Lovagja lett
FEOL - Most tudását osztja meg a jenői fafaragó
FEOL - Felavatták a jenői Bálint József faszobrait Balatonkenesén
Vízhordó kislány – Köztérkép (kozterkep.hu)
Ajkán is alkotott a kultúra lovagja | CIVILHETES
Csinger – Szobrot avatnak a bányásznapon – 8400 Info
Gólya-mama emlékére – Köztérkép (kozterkep.hu)
FEOL - A jenői faszobrász útja - Állami gondozott kisgyermektől az elismert fafaragó művészig


Tetszett a cikk?