Portré

Lucaszék és társa

dr. habil Gerencsér Kinga

Kerling Alajossal az egyik országos faesztergályos találkozón találkoztam, aki megkérdezte tőlem, hogy mit tudok a Luca székről, mert neki van egy, amit ő készített. Beszédbe elegyedtünk és elhívott Komáromba a műhelyébe, hogy bemutassa nekem az általa készített Luca széket. Mielőtt bemutatnám próbáltam a szakirodalomban utánanézni, hogy hogyan is néz ki egy Luca szék és milyen néphit övezi. Ime a gyűjtésem eredménye.

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére. E híres-neves széknek faragását Lucza napján, december 13.-án kell megkezdeni s úgy folytatni, hogy a szék csak karácsony előtt való napon legyen kész, mert egyébként bűvös ereje nem lesz. Karácsony éjfélkor aztán - úgy tartja a beszéd, ha feláll valaki erre a székre, az belát a jövendőbe s életének ezután való forgását megtudja.

A Győri Hírlap 1900. december 29-i száma szenzációs hírt közölt olvasóival, a "szabadhegyi csodá"-ról. Eszerint:

„Szabadhegyen ilyetén Lucza-szék készítésére határozta el magát Kovács Béla, a 9-ik huszár-ezred egyik köz-vitéze. Megcsinálta a Lucza-széket s karácsony éjjelén bevitte a templomba; reá állott s egy ideig azon hallgatta az éjféli misét. De nem sokáig hallgatta, mert egyszerre csak kirántotta a kardját s elkezdett azzal vagdalózni jobbra is, balra is.

Amint a huszár mondja - a Lucza-székén állva -boszorkányokat látott, kik nagy szarvaikkal felakarták öklelni. Ezek ellen védekezett s a kardját ezért húzta ki. De szerencsére az élével nem talált senkit, mert a közelében álló idősb Czelter János mihamar lefegyverezte. Az ájtatoskodó hívek között persze nagy lett erre a riadalom. A kardjától megfosztott huszár pedig, betelve a boszorkánylátástól - elhagyta az Isten házát. Kisvártatva aztán Markusz Károly és Robinszky Lajos közhuszárok jöttek a templomba s követelték a Kovács Béla kardját. Nagy csetepatét csináltak, teljesen megzavarva az isteni tiszteletet. A kivezényelt rendőrök fékezhették meg csak őket, Havle huszárőrmester segédkezésével. A garázdálkodó huszárokat feljelentették, a csodatévő Lucza-széke pedig a városházára került....."

Sebestyén Gyula, 1909-ben, az Ethnographiában hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy " Az ország nyugati felében a magyarság még általánosan ismeri a Lucza-széket. Mikor valamire rámondják, hogy "valóságos Lucza-szék": akkor mindenki tudja, hogy az a valami azért "Lucza-szék", mert lassan készül.

„A Lucza-széket ugyanis 13 határ 13 fajta fájából 13 napig faragják. Kezdik a szék ülőlapján (1-só fa), folytatják a négy lábon (2-5-ik fa), minden lábát két ékkel erősítik az ülőlapba (6-13-ik fa). A faragás Luczanapjának (deczember 13-ikának) előéjjelén éjfélkor kezdődik és tart karácsony (deczember 25.) előéjjelének éjféli miséjéig. A 13-ik fából kifaragott utolsó ék tehát deczember 24-én készül el és a misére hívó harang megkondulásakor, vagy már bent a templomban üttetik bele a szék negyedik lábába. A szék körül a tulajdonosa fehér krétával kört kerít, hogy a kör megvédhesse a boszorkányok esetleges támadásától. Az így elhelyezett szék szerepe a nagy mise alatt kezdődik, mert tulajdonosa csakis a szentség felmutatása előtt áll fel rá, hogy a szentségtől iszonyodva visszaforduló boszorkányokat megláthassa. Mert a néphit szerint az ilyen bátor vállalkozó nemcsak az elforduló arczokat látja, hanem látja még azt is, hogy melyiknek milyen szarva van; sőt, ha sok boszorkány akad a falubeliek közül, akkor még a sok szarv gyakori összekoppanását is meghallja. Mivel a boszorkányok tudják, hogy ilyenkor fel lehet ismerni őket, nagyon megfigyelik, hogy nem leskelődik-e rá valamely Lucza-székes. Ha aztán valakit meglátnak, akkor abban bizakodva, hogy ők láthatatlanok, a széken állót megtámadják, a fehér körből kirántják, vagy reá lesnek és széttépik. Ezért történt meg pár évvel ezelőtt, a Győr melletti Szabadhegyen Kovács Béla esete.”

'Dr. Hollendonner /A Műegyetem Növénytani Intézetének tanára/ a következőképen határozza meg a szék alkotórészeit: " ..I.luczfenyő (Picea excelsa), II. akáczfa, III. gyertyánfa, IV. tölgyfa, V. bükkfa. VI. nyár- vagy fűz- és akáczfa. VII. gala-gonya, VIII. nyár vagy fűz. IX. orgona és kőrisfa. A szék tehát kilencz-féle fából készült. Magassága 35 cm. hossza 26 cm, szélessége 23 cm (A fedőlap méretei.)"

Rajzok a Luca székről

A kitartást és a mesteri kézművességet reprezentálják. Szerkezetileg ezek a székek általában:
ragasztás nélkül, rejtett csapolásokkal, ékeléssel vagy reteszeléssel készültek. Tehát a Luca széke népi előfutára a mai modern faipari puzzle-szerkezeteknek.

Kerling Alajos Luca széke Dr. Hollendonner által említett méretekhez hasonló méretű Magassága 30 cm és a fedőlap méretei: hossza 26 cm, szélessége 23 cm, amelynek sarkaiból a lábaknak való hely ki van vágva. A 4 db láb keresztmetszete: 42x42mm, amelyen körte formájú luk van vésve, a 14 mm-es lukba kell a léceket bedugni és a keskenyebb 10 mm-es részbe beszorítani. A rudak gyerekágyból valók 14 mm átmérőjűek: 4 db 27,5 cm és 4 db 25,5 cm hosszú. Az elemek összerakása nem kis ügyességet igényel, ahol a sorrend is nagyon fontos.

Kerling Alajos által készített Luca szék összeállított, készülő és szétszedett állapotban

Ez a szerkezeti megoldás hasonlít Amu nagyapa Luban zár elvével készült székére, amelyet szintén az interneten találtam. A Luban-zár elvével készült székek a hagyományos kínai famegmunkálás egyik mesterművei, amelyek a Luban nevű ősi kínai asztalosmester technikáján alapulnak. A Luban-zár (más néven mortise and tenon joint) egy olyan csatlakozási módszer, amelynél a faelemeket egymásba illesztett, kulcslyuk-szerű vagy horony és tüske formájú illesztéssel rögzítik, ragasztó vagy szög nélkül.

Jellemzők és előnyök:

A Luban-zár rendkívül erős és stabil kötést biztosít, amely hosszú élettartamot garantál a bútoroknak.
A technika lehetővé teszi a faanyag természetes mozgását anélkül, hogy a szerkezet meggyengülne.
A Luban-székek hagyományosan kézzel készülnek, nagy precizitást és mesterségbeli tudást igényelnek.
Ezek a székek nemcsak funkcionálisak, hanem esztétikailag is értékesek, mivel a csatlakozások szép, dekoratív elemekként jelennek meg.

A Luban-zár elve a kínai famegmunkálás egyik alapköve, amelyet ma is alkalmaznak modern CNC gépekkel és lézervágókkal is, de a hagyományos kézi technika továbbra is nagy becsben áll.

A Luban-zár elve egy hagyományos faösszekötési technika, amelynél a faelemeket egymásba illeszkedő, pontosan megmunkált hornyok és tüskék (mortise and tenon) segítségével kapcsolják össze ragasztó vagy szög használata nélkül. A működés lényege, hogy a tüske (tenon) pontosan illeszkedik a horonyba (mortise), így a faelemek egymásba záródnak, stabil és merev kötést alkotva.

Részletes működés:

Horony kialakítása: Az egyik faelembe pontos méretű, tiszta vágású üreget (horonyt) vágnak, amelybe a másik elem tüskéje illeszkedik.
Tüske kialakítása: A másik faelem végén egy pontosan illeszkedő, a horony méretéhez igazított kiemelkedést (tüskét) alakítanak ki.
Illesztés: A tüske szorosan, de erőlködés nélkül illeszkedik a horonyba, így a két elem egymáshoz rögzül.
Stabilitás: Az illesztés mechanikai stabilitást biztosít, mivel a faelemek egymásba kapaszkodnak, megakadályozva az elmozdulást több irányban is.
Szétszerelhetőség: A kötés ragasztó vagy szög nélkül készül, ezért szükség esetén szétszedhető, javítható vagy átalakítható.
Természetes mozgás: A fa természetes tágulását és zsugorodását is lehetővé teszi anélkül, hogy a kötés meggyengülne vagy eltörne.

Ez a zár elv a kínai hagyományos famegmunkálás egyik alaptechnikája, amelyet bútorok, például székek készítésénél alkalmaznak a tartósság és esztétika érdekében. A Luban-zár nagy precizitást és kézműves szakértelmet igényel, és a faanyag természetes tulajdonságait kihasználva biztosítja a hosszú élettartamot és stabilitást. A képen bemutatott szék is Luban zárral készült, 13 darabból van és a lábak szeg és ragasztás nélkül állnak össze. A következő képsorozatot a szék készítéséről készült filmből vágtam ki, a második forrás felhasználásával.