Közkinccsé válik a munkája

Az épületasztalos mesterség csakúgy, mint a bútorasztalos, a hiányszakmák közé tartozik. Az más kérdés, hogy ezen az óriási problémán túl van egy nagyobb, amivel sokunk szembesül: ez pedig az asztalosszakmák gyenge elismertsége. Hol van az az időszak, amikor felvételivel lehetett egy-egy épület-, vagy bútorasztalos-képzésbe bejutni? Hogy ezekre a kérdésekre a válasz összetett, azt senki sem vitatja. A háttérben a demográfia, az oktatási rendszer kiszámíthatatlansága, az ipar és a piac változása is befolyásoló tényező. Számomra ezért is volt izgalmas Kajtár Lászlóval beszélgetni, belépni a műhelyébe, s ha ugyan rövid időre is, de bepillantani egy folyamatosan fejlődő vállalkozás mindennapjaiba és rálátni az ehhez vezető útra.

Az épületasztalos igazi jolly joker. Kis túlzással: ha nincs épületasztalos, addig a bútorasztalos tehetetlen. Senki sem szeretne parkettázatlan, nyílászárómentes nappaliban bútort szerelni, pláne, ha még lépcső sincs. Persze ezeket a munkákat ma már ki tudjuk váltani más szakemberek munkájával. A lépcsők zsaluzhatók, az ablakok készülhetnek műanyagból vagy alumíniumból, s a padlóburkolatra is van pár különböző megoldás. De abban egyetérthetünk, hogy a fa, fa marad és – bár elcsépelt a mondás, de – tovább él.

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb fejlődésen áteső területe ezt a szakmát érintette és érinti a mai napig. A látszattal ellentétben, a homlokzati nyílászáróknak több funkciót is el kell látniuk. Mint épületszerkezeti elemnek, az épületfizikai tulajdonságok tekintetében kell teljesíteni a követelményeket. Ugyanakkor kívül és belül is meghatározó szerepe van az épület karakterének kialakításában. Ezt kevesen tudják, pedig egy jól kivitelezett ablak, vagy ajtó nagyban hozzájárul az adott épület esztétikájához. Emellett folyamatos a jövés-menés, hiszen a műhelyben elkészített termékeket be is kell építeni, vagy össze kell szerelni. Ezt a csodálatos szakmát képviseli Kajtár László büki épületasztalos. – A szomszéd bácsi volt épületasztalos – meséli László. – Nála találkoztam fiatalon közvetlen közelről a famegmunkálással. Igazából ő fertőzött meg. Az ott látottak miatt választottam végül az épületasztalos-pályát.

Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte. A szakmai gyakorlatot a 2003-ban megszűnt, de a kilencvenes években még komoly volumennel működő Csepregi Épületasztalos Szövetkezetben végezte. – Szerencsém volt, hamar az egyedi részlegbe kerültem, ahol két idősebb mester felügyelte és segítette a munkámat – teszi hozzá. Az ilyen egyedi műhelyek minden nagyobb vállalatnál megtalálhatók voltak. Egy műhely, ahol a prémium munkákra szakosodtak, ahol a kiválasztott inasokkal az „öregek” foglalkoztak a későbbiekben. Ez egyfajta tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés is volt. Itt ismerkedett meg az egyedi nyílászáró készítés fortélyaival. Kezdetben még kapcsolt gerébtokos ablakok és egyéb hagyományos szerkezetek adták a napi rutint, aztán a későbbiekben jöttek a korszerű ablakszerkezetek és velük a tapasztalatszerzés is. László 1990-ben szabadult fel. Az egyéves sorkatonai szolgálatra Szombathelyre vonult be. A leszerelést követően a volt gyakorlati üzemében kezdett dolgozni.

Az épületasztalos igazi jolly joker. Kis túlzással: ha nincs épületasztalos, addig a bútorasztalos tehetetlen.

2000-ben saját egyéni vállalkozást alapított Bük város főutcájában. Kezdetben kisipari gépekkel, majd a klientúra kiépülésével egyre korszerűbb gépparkkal tudta a feladatokat teljesíteni. László végigvezetett a műhelyeken. Kicsit megelevenedett a múlt. Ahogy az egyre korszerűbb gépek, technológiák jöttek, úgy nőtt a műhely alapterülete. A fő profil a mai napig a homlokzati és beltéri nyílászárók készítése, de tömör fás és laminált lapos bútorasztalos-munkákat is készít szép számmal. A gépek kiválasztásának és beszerzésének fő szempontja az igényeinek legmegfelelőbb típusok beszerzése. Szinte minden gyártótól van egy-egy gépe.

A klasszikus alapgépeken túl egy négyfejes gyalugép, egy kontaktcsiszoló és az épületasztalosok körében nagyon kedvelt Wagner AirMix is segíti a mindennapok munkáit. Aztán megpillantottam egy furnérollót, amit éppen igyekeznek munkára bírni. Merthogy van furnéros munkájuk is. Ezt a tevékenységet egyébként a középső fia, Máté vállalta a műhelyben. Apja elmondása szerint igazi kincs a fiatalember, akire már teljes projekteket is rá mer bízni a viszonylag fiatal kora ellenére. Hiába, a saját nevelés és a szakmaszeretet átadása is fontos egy kihalófélben lévő szakma szempontjából.

Felmerül a kérdés, hogy milyen szerszámgarnitúrával készülnek az ablakok, ajtók. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt írom, a magyar Metner H5-ös kontraprofilos szerszámkészlet a favorit – immáron 16 éve. Az iroda bejáratánál van a szerszámkészlet tárolója és a beállítópad. – Elégedett vagyok a Metner szerszámmal, soha nem volt vele probléma. A kétezres évek második felében történt egy fejlesztés, amikortól vastagabb profilt is képesek lettünk gyártani vele – mondja László. – Volt, hogy egy egész iskola ablakait, több mint 500 nyílászárót gyártottunk vele minden gond nélkül. Az élezések után is a mai napig tökéletesek a csapok illesztései.

Hiába, a saját nevelés és a szakmaszeretet átadása is fontos egy kihalófélben lévő szakma szempontjából.

A környékbeli családi házakon, vagy középületeken is találunk Kajtár-ablakokat, -ajtókat. Templomok ablakai sem kivételek, melyek több szempontból is kihívást jelentettek. Az épületasztalos munkája szinte mindig közkinccsé válik. Egy-egy arra tévedő is egyből láthatja a nyílászárókat, a télikerteket, a pergolákat, a zsalugátereket. Persze sok bútor is került már ki László kezei közül.

Szétnézve az összeszerelő műhelyben, megpillantok pár műemlék jellegű rámát. Mint kiderült, ezeket is az említett Metner szerszámmal készítette. – Kicsit ugyan kellett azon agyalni, hogyan lehet kivitelezni, de sikerült – meséli mosolyogva a szakember.

A jövőről kérdezve elmondja, hogy jelenleg egy nehézmaróra igyekeznek pályázatot benyújtani, amivel gyorsabban tudnák a köztes beállításokat elvégezni. Majd hozzáteszi: ha az ollót is sikerül beüzemelni, akkor elképzelhető, hogy egy hőprést is üzembe állítanak, a mechanikus hidegprés helyére.

László egy igen szimpatikus, szerény szakember, aki szakmailag folyamatosan fejleszti tudását és műhelyét. Jó volt látni, hogy apa és fia mennyire egy húron pendülnek, s közös értékeket mondhatnak magukénak. Kérdésemre, hogy milyen elfoglaltsággal vezetik le a heti munkát, László egy szóval válaszolt: − Pecázunk.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?