Akik nélkül nincs élet

A szakmák világbajnokságára történő felkészülés egyik állomása a leendő versenyzők toborzása, a legjobbak kiválasztása. Nem egyszerű ez, mivel a világversenyek feladatainak bonyolultsága nagyban eltér a mindennapokban alkalmazott ácsszerkezetektől. Forró Mátéval és Piltman Miklóssal beszélgettem erről egy forró, júniusi hétvégén. A Nagyvázsonyban élő Piltman Miklós ácsmester műhelye szerencsére kellően hűs és tágas. Meglepetésemre két versenyzővel találkoztam csupán, akik pont a zsinórpadról vették fel a méreteket. A műhelyben egyébként évről évre megrendezik a Shifter Partyt, ami egy igazi ácsünnep. A Szent József névnapjához közeli hétvégén több csoport dzsemboriját tartják itt. Előadásokkal, feladatokkal és szakmai kérdéseket érintő workshoppal találkozhat itt a szakma iránt érdeklődő. A nagyvázsonyi műhelyt nevezhetjük az ácsszakma Roxfortjának.


A két ácsmester: Piltman Miklós (balra) és Forró Máté.

Forró Mátét kérdeztem a verseny menetéről és a fiatal szakemberekről.
– Hogyan kerülhet be versenyző a döntőbe? Van egy előválogató, ahonnan az első három továbbjut, vagy máshogy működik a kiválasztás módja?

– Az előválogatóra öt versenyző nevezett. Nekik egy közepesen bonyolult tetőmakettalaprajzot küldtünk. Ez alapján kellett elkészíteniük a zsinórpadot és abból a teljes gyártmányterv rajzait.

– Ez elsőre komoly feladatnak tűnik. Milyen tudásszinttel kell rendelkeznie a jelentkezőnek?

– Ez szakmunkásszint felett álló tudást igényel. Ez azért is fontos, mert le tudjuk szűrni, hogy segít-e valaki a tanulónak, versenyzőnek a felkészülésben. Itt az a jobb, ha áll mögötte valaki: egy mentor, egy mester. Az alkalmazott síkra forgatások, kiforgatások bonyolultak. Természetesen mi is segítünk irányt mutatni, ha valaki elakad és segítséget kér.


A döntőn elkészítendő feladat rajza


Nincsenek szavak…

– A vírushelyzet miatt van két tanuló a döntőben, vagy ők tudták hozni azokat az indikátorokat, melyek kellenek a döntőn való részvételhez?

– Az öt jelentkezőből ők ketten bizonyultak alkalmasnak a végső megmérettetésre. A tanulók közben már fűrészelnek. Én is ismerkedek a feladattal. Nem egy szokványos, kontyolt tetőszerkezetről van szó. A változó gerincmagasság már önmagában komoly kihívás, de a szaruzat kialakítása is komoly fejtörést okoz.

– Mi az előnyösebb, ha még frissen végzett tanulók vannak a nevezők között, vagy már aktívan dolgozók?

– Ez egy jó kérdés. Ezeken a versenyeken a feladat teljesen elrugaszkodik attól, hogy egy ács a mindennapokban milyen tetőszerkezetet készít. Sokkal összetettebb dolgokat kell elkészíteniük. Térben „összevissza” álló szarufákat kell legyártani és a helyükre illeszteni. A jelen oktatási rendszerben, ha a legjobb ács iskolákat is nézzük, kb. 20 százalék az, amit használni lehet a szakiskolában megszerzett tudásból. A munka világából nagyon nehéz versenyzőket behívni, mert így is szakemberhiány van. Az értelmesebb, ügyesebb, feltörekvő fiatalokat a cégek két kézzel kapkodják el, amikor felszabadulnak. Örülnek a fiatal, jó szakembereknek és ugyanazt a bért adják, amit a felkészülés során is kapnának. Ugyanakkor nincs akkora pszichés teher rajtuk a mindennapokban, mint a felkészülés és a verseny alatt.


Pár instrukció. A képen Forró Máté és Németh Levente versenyzők.

– Mi a reakciójuk a versenyre nevezőknek egy-egy feladat láttán?

– A legnehezebb, amikor szembesülnek a feladattal. Többségük azt mondja, hogy „ilyet nem csinált és még nem is látott”. Ám világszinten nem lehet egy sátortetős maketten lemérni, hogy ki a világ legjobb ácsa.

A legnehezebb, amikor szembesülnek a feladattal. Többségük azt mondja, hogy „ilyet nem csinált és még nem is látott”. Ám világszinten nem lehet egy sátortetős maketten lemérni, hogy ki a világ legjobb ácsa.

– Ki fogja hazánkat képviselni az ácsszakmában 2022-ben Sanghajban?

– Lampert Benedek munkája lett a legjobb. Ő végzett ács és jelenleg építészmérnök-hallgató a győri Széchenyi István Egyetemen. Teljesen más készségekkel, szemlélettel rendelkezik, mint egy szakközépiskolát végzett szakember. Ezzel persze nem szeretnék semmiféle falat emelni. Ez egy más felállás. Aki szakközépiskola után megy egyetemre egy szakmával, az tényleg komolyan gondolja, s megbirkózik fejben a többletterheléssel, hiszen egy versenyszituáció hasonlít a vizsgaidőszakokhoz. Persze, kevesebb végzett ács megy továbbtanulni, pedig a sokrétű tudás csak a javukra válna.


Lampert Benedek munka közben.

– Megvan a kiválasztott, mik a tervek a jövőre nézve? Tudomásom szerint Grazban nem lesz ács skills-verseny.

– Minél több nemzetközi versenyen szeretnénk részt venni! Az európai ácsszövetség versenye is jó a felkészülésre. A feladatok és a környezet is szolgál plusz hozadékkal, hogy Benedeket megfelelően trenírozzuk a világbajnokságra. A második helyezettnek is lehetőséget kínálunk arra, hogy tőlünk tanulhasson, ha van rá hajlandósága. Az ácsszakma alapvetően csapatmunkára épül és versenyből is akad olyan, ahová többen mehetnek.

Közben a versenyzők szorgosan dolgoznak. Mindenki tudja a dolgát, sercegnek a japánfűrészek. Külön öröm volt látni, ahogyan lapos vésővel illesztik a csapokat. Bármerre nézek a műhelyben, mindenhol egy-egy makett. Piltman Miklós a házigazda. Ő sem ússza meg a kérdéseimet.

– Miklós! A Shifter Party egy különleges kezdeményezés. Mióta szervezik meg ezt a családias rendezvényt?

– 2012 óta. Szent József az ácsok védőszentje, és ezért József-nap környékére igyekszünk megszervezni a kétnapos eseményt.

– Ezen felül a skills-felkészülések is önnél zajlanak. Ez részben technikai „sport”, mely szponzorok nélkül nehezen művelhető. Kik segítik a felkészülést?

– Sajnos, az ács szakma megbecsülése idehaza kicsi. Ezért a szponzorok sem látnak akkora fantáziát a versenyekben. A JAF Holztól tudunk kedvezményesen faanyaghoz jutni. Fő támogatónk az ÉVOSZ, illetve a kamara, de jó volna, ha még pár komolyabb cég beállna a sorba, mely részben az ő érdekük is lenne, hiszen az ácsok olyanok, mint a méhek. Nincs nélkülünk élet.

– Ön hogyan látja a szakma jelenét?

– Kevesen vagyunk és kevés az igazán jól felkészült szakember. Külföldön az ácsszakma egy elismert foglalkozás. Biztos egzisztenciát és jó kereseti lehetőséget biztosít. Természetesen ezért tenni is kell. A folyamatos önképzés elengedhetetlen, de a hagyományok ismerete is rendkívül fontos.

– Ön ács- és tetőfedőmester, illetve bádogos is. Ez a három, alapvetően eltérő szakma egyetlen közös metszésponttal. Ami a tető. Lehet ez egyfajta cél egy leendő ácsnak, hogy mindhárom szakmát profin művelje, mert ezzel keresettebb a piacon?

– Abszolút. A komplett tető kivitelezése, egy kézben összefogva, mindig jobb üzleti pozíciót jelent.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek és a szervezőknek! A jövőre nézve pedig jó felkészülést és versenyzést kívánunk!


Kapcsolódó dokumentum:


akik-nelkul-nincs-elet


Tetszett a cikk?