Kontraprofilos vagy csapos ablak?
Faipar.hu
66 Magyar Asztalos és Faipar 2005/3NYÍLÁSZÁRÓGYÁRTÁSMég a múlt évezredben rácsodálkoztam Európa legmodernebb ablakgyártó gépére (ÉPFA RIGI), ahol az alkatrészeket betanított munkások rakták szállítószalagra, és a gép elvégezte a csapozást, csapok ragasztóval való megkenését, a keretek összeszorítását, „csillagszegezését”, a ragasztó gyors kötését pedig nagyfrekvenciás áram segítette.Az ablakkeret kétoldali csiszolása után egyszerre négy oldalról történt az aljazása (8 megmunkáló fej), majd szállítószalagról leszedve rakásolták.A felületkezelés is nagyüzemi módszerrel történt, ahol külön hatalmas üzemcsarnokbana kereteket végtelen konvejorsor mozgatta.Ez a gépcsoda a házgyári lakások faablakaitgyártotta – amit ma műanyag ablakra cserélnek…E kis történet nagyon sok kérdést felvet, jó lenne tanulni belőle…!A csapos és kontraprofilos(H5)ablakszerkezeteknélgyártástechnológia tekintetébenóriási a különbség, míg a csapos sarokkötéssel csak keretrendszerű gyártás lehetséges, addig a kontraprofiloskötésselsokkal több a lehetőség egészen a felületkezeltalkatrész gyártásig.Ez önmagában nem mond sokat, de ha meggondoljuk, hogy a keretrendszerű gyártás már kiforrott technológia, ahol sok újdonságra nem számíthatunk (csak még nagyobb és drágább gépekre), ugyanakkor a „pubertás” korban lévő kontraprofilosmegoldás már versenyképes és a kedvező adottsága mellett még megvan a fejlődés lehetősége is.Amíg a csapos keretrendszerű gyártási folyamatnak nagy a termelőterület- és a gépi berendezés igénye, addig a kontraprofilosalkatrészgyártás hatékonyan kisebb termelőterületen,egyszerűbb termelőeszközzel készíthető.Nemcsak a gyártástechnológia szempontjából,hanem a minőség tekintetében is a legexponáltabb pont a csapos és a kontraprofilossarokkötés.Az ollós csapozás régmúltra tekint vissza és a mostani hőszigetelt ablakszerkezet sarokkötése is kettő, illetve kettő és fél ollós csappal készül (1. ábra).A csapos sarokkötéseknél a mérettűrés szerint a felületek egymáshoz viszonyított helyzete lehet hézagmentes, szoros és laza.Az első két esetben a ragasztó nagy része letolódik a felületről, míg a laza illesztéskor a ragasztó hézagtöltőként is szerepel.A nagyon szoros kapcsolatnál a felületek deformálódással távolodnak el egymástól.A sarkok későbbi egyedi összeszorításapedig már túl van a ragasztó nyílt idején és így csökken a ragasztás szilárdsága.Az öntartó és önzáró kontraprofiloskötésnélaragasztó a felületen marad, és összeszorításkor a teljes ragasztási felület nyomás alá kerül.A fentiek alapján három ragasztási esetet modelleztünk,ahol az első tíz mintán a ragasztóval megkentfelületek hézagmentesenkerültek fedésbe, míg a második csoportnál a felületek illeszkedése között hézagot hagytunk. Mindkét eset az ablakkeret csaposkötését jellemzi a szálirányok 90o-os kereszteződésével.A kontraprofilossarokkötésnélatízmintát 20o-os száleltérés mellett 4 kp/cm2 felületi nyomással ragasztottuk össze.A ragasztáshoz vörösfenyőből kockák készültek, a ragasztó polivinil-acetát D 3-as vízállósági fokozattal.Az öregedési folyamatnál az összeragasztottmintákat váltakozva 8 órát vízben áztattuk, majd 16 órát intenzíven szárítottuk,ezt addig ismételtük, amíg a vízben történő áztatás a 100 órát nem érte el.Az 1. képen látható mintákat nyomaték- kulccsal a ragasztási síkban elforgattuk és mértük a nyírófeszültséget, az összegezésta grafikonábrázolja.A szétvált felületeket jól szemlélteti az alábbi kép, ahol az első csoportnál teljesen kiszakadásmentes a felület, míg a másodiknál látható a vastag ragasztóréteg megbomlása (minimális kiszakadás), míg a kontraprofilnakmegfelelőragasztásnálmárerőteljes a felület kiszakadása (2. kép).Kontraprofilosvagy csapos ablak?1. ábra: a csapos és a kontraprofilossarokkötés jellemzői1. kép2005/3 Magyar Asztalos és Faipar 67NYÍLÁSZÁRÓGYÁRTÁSHa a gra-fikontelemezzük,a csapos kötésre jellemző hézagmentes felületi illeszkedésnél a ragasztás szilárdsága a legkisebb és a szóródása legnagyobb.Mindez csak 66%-a a laza illeszkedésűragasztásnak, ami bizonyos átértékeléstvet fel.Átlagolva a csapos kötésre jellemző ragasztás szilárdságát, a kontraprofiloskötésnek csak a 60%-át éri el.Bármennyire is furcsa, de az új és korszerű gépek „pontos” megmunkálásaés a csapozás felületi simaságának javulása nem növeli, hanem csökkenti a sarokkötés szilárdságát.Ezt a feltételezést igazolja a 3. kép is, ahol egy összeragasztott mintasarkot kiszakadás nélkül lehet szétszedni.A ragasztás szilárdsága mellett a sarokkötés időállóságának a kérdését sem kerülhetjük meg, jóllehet a csapos sarokkötéssel szemben az ablak kontraprofilosszerkezetemégcsakhétévretekinthetvissza.A korszerű és vízálló ragasztóval csak a felhordásnál adódnak problémák, addig a felületkezelés igen sok baj forrása és nem véletlen, hogy a műanyag ablakkal szembena faablak itt csatát veszített.Az épületasztalos termékeknél a felületkezelés zömében vizes bázisú technológiára épül, ahol a megfelelő impregnáló hatás és az alapozás legegyszerűbben mártással érhető el (min. 4 sec mártási idő).A nagyobb méretű keretszerkezeteknélnehezen kivitelezhető a mártásos technológia, mivel az alapozás egyenlő rétegvastagsága közel függőleges helyzetű alkatrésznéllehetséges.Ezzel szemben az alkatrészfelületkezelésénéla mártásos eljárás lényegesen egyszerűbb és a bütüfelület (csapos) is egyedülállóan impregnálóés alapozó bevonatot kap.Hatékony UV-sugárzás elleni védelmet csak a pigmentet tartalmazó fedőfesték biztosít, ahol a legjobb minőséget a festékszórásadja.A festékköd elszívására a keretszerkezetekmérete miatt nagy felületű szórófalat (2x3 m) alkalmaznak.A távozó levegő hőtartalmánakkinyerése a szórófalak esetében különbözőokok miatt bonyolult és költséges. Nagy a levegőfogyasztásés a levegőnekszobahőmérsékletre történő felmelegítésére fordított energia jelentős költséget okoz.Ezért az energiafogyasztáscsökkentésének legjobb módja, ha az adott feladatra méretezett elszívó felületet veszünk számításba.Ezt a lehetőséget használjukki a kontraprofilosszerkezetek alkatrészenkéntifedőfestésénél is, mert lényegesenkisebb, egyben hatékonyabb elszívó felületre van szükség.Ellentétben a szórófallal, itt egy száraz leválasztású (3x0,5 m) alsó elszívású„padot” alkalmazunk egyszerre két alkatrész festésére.Az elszívó pad az alkatrészek hossza szerint még szakaszolható, az elszívott max. levegőmennyiség 2000 m/ó1,1 kW motorteljesítmény mellett. Az elszívópadon lehetőség van lécanyagok és 100x100 cm-nél kisebb keretszerkezetek és egyéb alkatrészek festésére.A minőségi felületkezelésnél a felületbevonó anyag a felületen és a profilonegyenlőrétegvastagságbanterül el, és a későbbiekben az exponált szerkezeti összeépítéseknélsem keletkezhet felületi repedés.Ez utóbbi feltételt a csapos sarokkötés nem tudja teljesíteni, mivel az aljazásokbana csapok bütüfelületei kilátszanak és mozgatásukkal a festékréteg előbb-utóbb megreped, utat engedve a beszivárgónedvességnek, a festék leválik és a gyenge ragasztás miatt a csapozás meglazul (4. kép).A minőségi megfelelőség fokozott igénye előtérbe helyezte a felületkezelés fontosságát, ami szakszerűen csak üzemi körülmények között végezhető.A kontraprofilosalkatrészekfelületkezeléséheznagyságrendileg alacsonyabb költségigényű festőberendezés kell, amit már kisebb üzemek és műhelyek is megcélozhatnak.Az 5. képen olyan felületkezelt H5-ös kontraprofilosalkatrészekláthatók,aholaz impregnálás és az alapozás mártásos eljárásával a rövid kontraprofiloscsapok(bütü) védetté válnak a szórványosan rárakódó fedőfestéssel.A felületkezelt alkatrészek összeragasztásáhozvízálló ragasztót használunk,mely a vizes bázisú festékkel kerül kapcsolatba.A ragasztásra jellemző a nagy szilárdság,ami csak felületi kiszakadással oldható.A H5-ös mintasarkon a tok profiljátleképező vízvetőhöz (thermohidas) kapcsolódik a párkánylemez, így az időjárásnak legjobban kitett tok teljes alsó védelmet kap.Metner LajosBővebb információ:METNER Kft.1105 Budapest, Ihász u. 10.Tel./fax: 1/433-4070.2. kép3. kép5. kép4. k��p
