Ajtó-ablak „CE-frász” nélkül

Az Anest Zrt. által nyílászárógyártóknak szervezett konferencián és a konferenciát követő megbeszélésen számos cég döntött az egyszerűsített CE-megfelelőségigazolás mellett

A téma nem újdonság, hiszen jó pár éve gyárt tudatosan a magyar faipar, az asztalosipar elvileg illegálisan – szépen szólva: nem jogszerűen – nyílászárókat és jó pár éve építik be azokat a hazai épületekbe, anélkül, hogy tömegeket (bár volt néhány kivétel) elmeszeltek volna az ügyben.
Tulajdonképpen úgy 1997 óta kellene a nyílászárók teljesítményét tanúsítani a gyártónak, de az egzakt hivatkozás 2003-ra datálódik, amikor is megjelent a 3/2003 BM-GKM-KvVM rendelet, amely az immár eu-konform építési törvény végrehajtási utasításaként pontosan megfogalmazta, hogy építési célú termékek forgalmazásához, beépítéséhez a gyártónak a terméket el kell látnia építési célú megfelelőségi igazolással. E folyamat következő lépcsőfoka volt a 2006-ban még angolul megjelent MSZ EN 14351-1 termékszabvány, amelyet 2009-ben a szakma összefogásával sikerült magyar nyelvre lefordíttatni.
Az MSZ EN 14351-1 harmonizált termékszabvány teremtette meg az alapját annak, hogy a gyártók az eddig használt ÉME alapú megfelelőségigazolást CE-alapú megfelelőségigazolással váltsák le. Ugyan az ÉME / CE váltás határideje többször tolódott, de idén február 1-től csak CE-jellel lehetséges és kötelező a nyílászárók megfelelőségigazolása.
Így nem is lehet azon csodálkozni, hogy a február 11-re az Anest Zrt. által rendezett „Az ablak-, ajtógyártáshoz kapcsolódó CE-minősítés helyzete ma Magyarországon” címmel megrendezett konferenciára masszív érdeklődés mutatkozott. A hófúvások és az extrém időjárás ellenére telt házzal ment a konferencia, ahol a kötelező CE-vel kapcsolatos összefüggések elemzésén túl konkrét és kiérlelt megoldások is bemutatásra kerültek.
Van egy-két alapösszefüggés, amit újra és újra tisztázni kell, hogy mindenki értse, miről is van szó ebben az egyébként senki által még soha át nem látott jogszabálykupacban.

Az Anest által bevizsgált profil és egy lehetséges kitöltött CE kísérőnyomtatvány

Mi ez a CE-jel és mit jelent? Milyen minőségre lehet CE-jelet szerezni?

Nos, tisztázzuk az elején, a CE nem egy minőségi jel. Tehát, ha egy terméken jogszerűen CE-jel van, attól az még lehet a legsilányabb minőségű nyílászáró, amit valaha is gyártottak.
A CE-jel egy ablakon például csak arra biztosíték – főképp a vevő felé –, hogy az ablakhoz adott információkban közölt teljesítményértékek (pl. Uw=1,1 W/m2K) igazak.
Tehát egy vacak ablakot is elláthatnak CE-jellel, és ha a kísérőpapírokon nem hazudunk, megmondjuk, hogy pl. Uw=3,6 W/m2K, akkor a dolog rendben is van.

Mi alapon tehetünk fel CE-jelet egy nyílászáróra?

A gyártónak két dolgot kell „biztosítania” ahhoz, hogy jogszerűen CE-jellel forgalomba hozhassa a nyílászáróit.
Az egyik: az első típusvizsgálat, amely alapján hitelt érdemlően megnézhetjük, megállapíthatjuk, hogy mit tud az ablak, milyen teljesítményadatokkal rendelkezik.
A másik: az üzemi gyártásellenőrzés működtetése, mely elvileg biztosítja azt, hogy az első típusvizsgálatnál megállapított teljesítményértékeket a később gyártott ablakok is tudni fogják.

A jogszerű CE-jelölés alapja az első típusvizsgálati jegyzőkönyv megléte és az üzemi gyártásellenőrzés üzemeltetése

Miért fáj ez a jogszabály a nyílászárógyártóknak?

Azért, mert sok pénzbe, sok munkaidőbe kerül, nem teljesen egzakt az, hogy kinek pontosan mit is kell csinálni, és a különböző cégméretek versenyképességét nem azonos módon érinti.
Mivel az üzemi gyártásellenőrzést egyszer kell megcsinálni és a gyártó saját maga is kiépítheti, illetve külsős szakértő használata esetén is megúszható 200 000 –300 000 forintból, talán az első típusvizsgálat a legfájóbb és legköltségesebb és legelgondolkodtatóbb pontja e kötelezettségnek. Egy „fullos” első típusvizsgálat minden vizsgálatra kiterjedően egy terméktípusra, termékcsaládra akár több millió forint is lehet. Így első ijedtségében a gyártó több termékcsalád esetén akár 10 milliós nagyságrendű költségekkel is szembesülhet.
Nos, ez az a pont, amiért több mint 60 konferencialátogató eljött Gödre, hogy megismerhesse azon új elveket és módszereket, amellyel ezek a költségek ésszerű határok között tarthatóak. Az új „alternatív” módszerek alapja azonban nem található meg a magyar jogrendszerben, ehhez el kell olvasnunk az európai Építési Termék Direktívát és ezen direktíva „M” irányadó okiratát.

Elvileg van rá lehetőség, hogy a rendszergazda (pl. egy szerszámkereskedő, alkatrész-beszállító stb.) sok nyílászáróvizsgálatot elvégezve, azok eredményeit átadja a termék tényleges gyártóinak

Ezen dokumentumokban foglaltak alapján azonban – úgy tűnik – már egyszerűbb és olcsóbb módszerek is rendelkezésre állnak a CE-jel megszerzéséhez.
Itt meg kell jegyezni, hogy a költséges első típusvizsgálatot tudjuk új módszerekkel kiváltani és nem az ÜGYÉT.
Például lehetőség van arra, hogy egy gyártó meglévő első típusvizsgálatának eredményeit egy másik gyártónak szigorúan szerződéses keretek között (akár pénzért, akár ingyen) átadhassa.
De arra is van lehetőség, hogy egy rendszergazda (pl. szerszámgyártó, szerszámkereskedő, vasalatbeszállító stb.) a saját szerszámával gyártott ablakok variációira elkészíthesse az első típusvizsgálatokat és az eredményeket a gyártóknak átadhassa.
A konferencia igazi konkrétuma az Anest Zrt. által az ablakgyártóknak kidolgozott, a minősítést megoldó rendszer volt, amely akár 1 nap alatt legalizálhatja a gyártást.
Az Anest egy ablakprofilra, de különböző profilvastagságra és különböző „felszereltséggel” számos ablakszerkezetet vizsgáltatott be az ÉMI Kft.-vel és így az eredményeket jogszerűen tudja a gyártóknak bizonyos feltétel teljesülése esetén átadni.
A konferencián alapvetően három esetre, három megoldásra fókuszált az előadó, Cselényi József úr.

1. Az ügyfél rendelkezik egy 68-as ÉMI-minősítéssel

A régi jegyzőkönyvek alapján az ÉMI készít egy új első típusvizsgálati jegyzőkönyvet, konkrét vizsgálat nélkül 68 mm-es vastagságra 150 000 Ft + áfáért. Ehhez az ügyfél vagy megcsinálja maga az ÜGYÉ-t, vagy megrendeli független e témában dolgozó vállalkozóktól, mondjuk úgy 250 000 Ft + áfáért. Az eredmény: 400 000 Ft-ért a régi ÉMI-minősítést felhasználva nyugodtan gyárthatunk 68 mm-es ablakot, teraszajtót CE-jellel ellátva.

2. Az ügyfél rendelkezik egy 68-as ÉMI-minősítéssel, de bővíteni kívánja a termékpalettát 78-as, 88-as profilvastagságú szerkezetekkel

A módszer ugyanúgy kezdődik, mint az előző pontban: a rég jegyzőkönyvek alapján az ÉMI készít egy új első típusvizsgálati jegyzőkönyvet, kontroll vizsgálat nélkül 68 mm-es vastagságra 150 000 Ft + áfáért.
Az Anesttől a gyártó megkapja a 78-as, 88-as szerkezetek első típusvizsgálati jegyzőkönyvének elkészítéséhez szükséges dokumentumokat (műszaki leírás, termékválaszték-lista, jellegrajzok, csomagolási rajzok, EK nyilatkozatminta, stb.) 400 000 Ft + áfáért. És erre jön még rá az ÜGYE, amiért vagy fizet a gyártó, mondjuk max. 250 000 Ft-ot, vagy megcsinálja maga.

3. A harmadik és egyben legáltalánosabb helyzet, hogy a gyártó ez idáig nem rendelkezett semmiféle dokumentummal a legális nyílászárógyártást illetően.

Az Anest Zrt. a 68-78-88 mm-es szerkezetekre alkalmas, első típusvizsgálati jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges dokumentumokat azoknak a gyártóknak, akik Anest szerszámmal dolgoznak vagy ehhez hasonló profilt állítanak elő, 400 000 Ft + áfáért rendelkezésükre bocsátja. Ezen dokumentumok az ÉMI típusvizsgálatán alapulnak, így a termékekre a CE-jel azonnal kirakható. Ha valaki a saját márkanevét szeretné megjeleníteni, az ÉMI ezen dokumentumok alapján és egy kontrollvizsgálatot elvégezve elkészíti az első típusvizsgálati jegyzőkönyvet 350 000 Ft + áfáért.
Mint az talán látható, ezen jogszabálynak való megfelelés számtalan kombinációban elvégezhető, de a módszerek kiválasztásánál az egyik fő szempont, hogy a gyártó vállal minden felelősséget a CE-jel elhelyezésével kapcsolatban. Vannak olcsóbb módszerek, ahol a gyártó talán kevésbé védett egy jogvita esetén, és vannak költségesebb módszerek, ahol konkrét mérési jegyzőkönyvvel támogatják a gyártót esetleges jogvita esetén.

Hőbör Tamás
 

Tetszett a cikk?