Ablakpiaci körkép 2009-ről

Egyes gyártók, alapanyag-forgalmazók ennél nagyobb visszaesésről számolnak be, de pl. az eladott vasalatok számában a csökkenés ennél kisebb.
A PVC-gyártóknál a projektmunkák (panelprogram, oktatási intézmények stb.) erősítették a piacot. Sajnos beigazolódott az a várakozásunk, hogy lelassult a társasházak hitelhez jutása. Sok elkészült ház önrésze jelentős késéssel került kifizetésre. Az állami támogatások igen hosszú folyósítása miatt az ablakszektor is – nem saját elhatározásából – a panelprogram hitelezőjévé vált. Az évközi áfa-emelés egy részét az ablakgyártóknak nem sikerült továbbítaniuk.
Tapasztaltuk, hogy a lakosság vásárlóereje csökkent, a meghirdetett támogatási rendszerek bonyolultságuk, a hosszú elbírálás, az alacsony rendelkezésre álló forrás miatt a piacon nem hoztak érezhető forgalmat. A távhődíj áfa-csökkentése a távfűtött lakásokban lakók ablakcserére irányuló hajlandóságát csökkentette.
Tovább nőtt az olcsó (főleg lengyel) import, ami a piacvesztésen túl az árszintet is visszahúzta. Ennek következménye, hogy a hazai gyártók között igen sok váltott profilbeszállítót, ill. kereste az olcsóbb előállítás lehetőségét. (Ez nem mindig a minőségi gyártás irányába hat). Több – főleg kisebb – gyártó ablakkereskedővé vált (főleg olcsó import), mert így befektetés nélkül nagyobb a haszna. A nagyobb gyártók létszám- és költségcsökkentéssel próbálják túlélni a jelenlegi helyzetet.
A fanyílászáró-gyártóknál a visszaesés 2009 IV. negyedévében következett be. Itt az import hányada jelentősen nem érződik.
Az alu alapanyag gyártás volumene maradt az előző évi szinten , mivel az előző évben megkezdett, részben EU-támogatással készülő beruházások a múlt évben fejeződtek be. ( Az üvegiparnál ennek egy része még 2008-as forgalom volt).
A kombinált szerkezetek forgalma az előző évi szinten maradt. A prémiumkategória sem nőtt, de van igényes – sajnos szűk – tudatos vásárlói réteg, aki az alu-fa, ill. alu-PVC kategóriát választja.
Általában megállapítható, hogy a csökkenő forgalom, a nehezebb hitelhez jutás az olcsóbb, kisebb műszaki színvonalú kategóriák felé tolta a piacot. Ez kedvez a feketekereskedelemnek is.

Mi jellemezte a 2009-es évet?

Az alapanyag-specifikus változásokon kívül a piac általános jellemzői:
Az átadott lakások száma (ami közel 32 000 lakást jelentett) 11%-kal csökkent, a kiadott építési engedélyek száma 28 000 körül van, ami 35%-os csökkenés. Ezek a mutatószámok az elmúlt évi, ill. az ez évi ablakrendelésekben tükröződnek, további szűkülést jelentenek.
A nehéz hitelhez jutás miatt ismét romlott a fizetési morál, több a csődközelbe kerülő vállalkozás.

  • Az áfa-növeléssel csökkent a vásárló - erő, nőtt a számla nélküli forgalom.
  • A rossz gazdasági helyzet, a hosszú, hideg tél, az építőipar 2009–2010. január közötti 13% forgalomcsök - kenése a nyílászárók piacán is tükröződik.
  • A legnagyobb piacösztönző, a panelprogram döntéseinek elhúzódása, az állami támogatás bizonytalan folyósítási ideje a gyártóknál bizonytalanságot, finanszírozási nehézséget, költségnövekedést jelentett.
  • Nem indult be a várt közintézményi felújítás.
  • A gyártóknál az euróban történő kalkuláció az árfolyam kockázatát csökkentette.
  • A CE-jel bevezetése „rontott” az ellenőrizhető minőségtanúsítás rendszerén.
  • Nőtt az olcsóbb anyagok felhasználása (török vasalat, kínai kilincs stb.)
  • Csökkent az ablak-ajtó export.
  • A nyílászáró-kereskedésekben nőtt a kevésbé igényes (gyengébb kategóriájú, festetlen stb.) termékek kínálata.
  • Csökkent az iparágban foglalkoztatottak száma.
     

Mire számíthatunk 2010-ben?

  • A piac nehezen indul be. A forgalom csak a felújítások jelentősebb beindításától várható.
  • Nehéz lesz hitelhez jutni.
  • Tovább nő az árverseny, a gyártóknál a költségcsökkentésre, olcsóbb anyagok alkalmazására az igény.
  • Nő a csőd közeli vállalkozások száma.
  • Ha nem történik gyors intézkedés, drasztikusan nő az elbocsátások száma.


Mit várunk el?

  • Piacélénkítő azonnali intézkedéseket.
  • A beadott épületenergetikai pályázatok mielőbbi és folyamatos elbírálását.
  • Új, folyamatosan igénybe vehető reális támogatási arányú (min. áfa +5%) pályázatok indítását a panel, a hagyományos és a családi házas kategóriában egyaránt.
  • A hazai gyártók védelmét legalább az állami pénzből megvalósuló beruházások esetén.
  • Az épületenergetikai követelmények növelésével szükségszerű, hogy a korszerűbb, jobb hőszigetelő képességű (nagyobb beépítési mélységű, 3 rétegű üveggel szerelt), ezért valamivel drágább, U≤1 W/m² K ablakok alkalmazása a nagyobb projekteken, felújításokon is előtérbe kerüljön.
  • Nőjön a minősített termékek, vállalkozások szerepe, piaci lehetősége. (pl. KIVÉT, ÉMI Minősített Kivitelező, Magyar Termék Nagydíj stb.)
  • Az épületek energetikai megtakarításaira vonatkozó uniós elvárásoknak az ország csak akkor tud eleget tenni, ha mielőbb kiadásra kerül egy olyan hosszú távú koncepció és támogatási program, amely mind a felhasználónak (építkezők, társasházak, lakók stb.), mind a kivitelezésben részt vevőknek, gyártóknak egy reális alapokon nyugvó, tervezhető megoldási lehetőséget biztosít.


Prohászka Rajmund
MATA-elnök


Tetszett a cikk?