Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai
A szabályozás rendszere
Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőségigazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv2, Magyarországon az Építési Törvény3 és végrehajtási rendelete4 szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata5 állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait első típusvizsgálattal igazolni kell.
Az új megközelítésű irányelvek alapján azonban minimális követelményeket ezek az előírások nem tartalmaznak. Ezt a tagországok egy nemzeti alkalmazási dokumentum kiadásával írhatják elő, tehetik kötelezővé.
A régi magyar követelményszabványok6 függelékben tartalmaztak előírásokat irányelvek formájában, azonban hatálytalanításuk után az építészek és az épületasztalos-ipar számára nem volt kézzelfogható alkalmazási szabály, előírás.
Az ablakok és bejárati ajtók előírás szerinti CE-jelöléssel való forgalomba hozatalával még időszerűbbé vált az érvényes európai termékszabvánnyal összhangban a korábbi visszavont magyar szabványokban foglaltak újrafogalmazása.
Új szabvány a hazai követelményekről
A Magyar Szabványügyi Testület MB 101 számú „nyílászárók” műszaki bizottsága az ÉMI Nonprofit Kft. közreműködésével elkészítette és kiadta az alkalmazási elő- írásokat szabványként 2011 februárjában. A szabvány beszerezhető a szabványügyi testületnél7.
Az MSZ 9333:2011 hivatkozási számú szabvány leírja az ablakokra és külső bejárati ajtókra minimálisan teljesítendő követelményeket, továbbá azokat az MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 termékszabvány szerinti teljesítőképességi jellemzőket, amelyekkel egy adott beépítettségi kategóriában és magasságban beépített ablaknak és bejárati ajtónak rendelkeznie kell.
A szabvány alkalmazási területe kiterjed a vonatkozó jogszabály8 szerinti huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó épületre, épületrészre. Nem vonatkozik a tetőablakokra, az ablakok és bejárati ajtók tokja és a csatlakozószerkezet közötti kapcsolat műszaki követelményeire.
A minimális követelmények a vizsgálati tapasztalatok és a földrajzi elhelyezkedés alapján lettek meghatározva, figyelembe véve a régebbi magyar követelményeket és több országban már bevezetett irányelveket.
A minimálisan teljesítendő követelmények összesítését az 1. számú táblázat tartalmazza.
A táblázat adatainak értelmezését az MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 szabvány adja meg, amelynek részletes ismertetését a Magyar Asztalos és Faipar 2009. 07–12. számaiban megjelent cikksorozat tartalmazza „Ablakok műszaki követelményei” címmel, mely cikkek a www.faipar.hu honlapon is megtekinthetők.
A beépítés függvényében támasztott követelmények az Eurocode1 szélterhelés méretezési előírásai alapján lettek megállapítva, melyet az MSZ 15021-1 és az MSZ EN 1991-1-4 alapján lehet meghatározni.
A szélhatásból származó szélterhek számításának célja az ablakokra és ajtókra jutó szélnyomásértékek nagyságának meghatározása, mely alapján az ablakok alkalmassága eldönthető a szélállósági tulajdonságaik alapján.
Az adatokat befolyásolja a helyszín, a beépítettségi kategória, illetve az ablakok, ajtók magassági elhelyezkedése.
A beépítettségi kategóriákat a 2. táblázat tartalmazza. Az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban elhelyezkedő ablakok esetén az alaptáblázatban közölt szélnyomást 1,4-del meg kell szorozni, emiatt a követelmények is szigorúbbak.
A szél hatásának figyelembevétele a 2. képpel illusztrálható.
A szabvány melléklete közli a szélhatás figyelembevételével a beépítés függvényében elvárt teljesítményjellemzőket.
Az ablakok és erkélyajtók követelményeit lásd a 3., 4. táblázatban, míg a bejárati ajtók követelményeit az 5. táblázatban.
A szabvány alkalmazása önkéntes. A szabványban leírt követelmények az építészeti terveken, vállalkozói szerződésekben a szabványra való hivatkozással válnak igazán mértékadóvá, kötelező érvényűvé.
Papp Imre
vizsgálómérnök
ÉMI Nonprofit Kft.
nyílászáró-szakértő (MMK-01-4917)
ipapp@emi.hu
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Hogyan lettem faipari mérnökből szakújságíró?
Diplomamunka konzulensem, Dr. Gerencsér Kinga mindig nagyban támogatott, például TDK dolgozat formájában is feldolgozásra kerültek az anyag fontosabb részletei - még OTDK-ra is sikerült eljutnom vele.
Egyetemi hírek – 2024. november
A Soproni Egyetem 2024. novemberi hírei
Az Isteni Lélek sziporkái
Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.