A faablakgyártás válsága és a lehetőségek
A versenyképesség meghatározó része a termelékenység, hatékonysága az alkalmazott technológiától, az eszközigénytől és a működést biztosító feltételektől függ. (eggyes képek, csak a letölthető pdf-ben tekinthetőek meg)
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, az ajtó- és ablakgyártásnál a termelékenység nem nőtt, hanem csökkent, annak ellenére is bekövetkezett, hogy időközben fejlődött a gyártástechnológiát kiszolgáló gépesítés és automatizálás. Régebben a termelékenységet a tömegtermelés és az alacsonyabb szintű minőség jellemezte.
De mindez nem támasztja alá azt a tényt, hogy a nyolcvanas években az ÉPFA soproni gyára lakossági megrendelésre (soproni minőség) két műszakban 600 db ablakot állított elő.
Az ÉPFA ferencvárosi gyárában pedig a „RIGI” keret-összeépítő központ az alkatrészeket egyszerre négy oldalról csapozta, ragasztóval megkente, majd keretként összeszorítva a sarkokat „csillagszöggel” rögzítette. Ezt követően a keretek kétoldali csiszolása után kerültek a körbemaró gépre, ahol egy időben a keret mind a négy oldalát aljazták.
A „RIGI” ablakgyártó központ kapacitása naponta (2 műszak) 800 db ablak volt.
Az ÉPFA épületasztalos-ipari gyárai 1992-ben megszűntek, így a piaci igényekhez jobban igazodó kisebb üzemek és műhelyek vették át az ajtó- és ablakgyártást.
A kisebb műhelyek, melyek nemcsak nyílászárókat gyártanak ma, az asztalosipar alapgépeivel készítik a csapos és a kontraprofilos sarokkötésű ajtót és ablakot, de nem ritka a többfejes gyalugép és az ablakgyártásra kifejlesztett csapozó marógép sem. (1. sz. kép).
Az a jtó- és a blakgyártásra szakosodott üzemeknél ablakgyártó központok és CNC ablakgyártó gépek dolgoznak.
PIACI HELYZET
A ha zai ablakpiacon 1994 -ig növekvő eladási tendencia volt megfigyelhető. A folyamatos csökkenés mellett még 1998- ban 635 cég gyártott fa- és 171 cég műanyag ablakot. Ma az ablak több mint 57%-a műanyagból készül és még a 16%-ot sem éri el a f aablak mennyisége.
GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA
A műanyag ablak felfutása a faablak rovására több tényezőre vezethető vissza.
Itt meg kell említeni a faablak szükséges felületkezelését a műanyag ablakhoz képest, és a faablak bonyolult és költséges gyártástechnológiáját.
A hagyományos fából készült nyílászárók gyártása komplex üzemi rendszert igénylő feladat. A beérkező keretanyag egymásra épülő technológiai folyamatokon megy keresztül, amire a profil elkészül.
A megmunkált anyag az összeállítás után még további folyamatokat igényel. Ezért az ilyen üzemekben feltétlenül szükség van tapasztalt szakemberekre, mert az alapanyag több lépcsőben az ő kezük munkája során alakul át az ablak végleges alkatrészévé.
A műanyag nyílászárót gyártó üzemekbe már a végleges formájú és felületű elemek érkeznek, amelyeket programvezérelt automata gépeken betanított munkások, gépkezelők vágnak méretre
és állítanak össze.
A fa nyílászáróknál kezdetben sok panasz volt a vetemedésre és a felületkezelésre. A nyílászárók minőségi javulása akkor következett be, amikor szerkezeti váltással megjelent a rétegragasztott keretanyagú hőszigetelt ablak.
Az iparilag előállított tömbösített, hosszú (6–7 m) keretanyag felhasználási lehetősége hatékonyabbá tette a nyílászáró szerkezetek gyártását.
Jelentősen javult a felületkezelés minősége is az egyre jobb festékek szakszerű felvitelével. Ma már elmondható, hogy igen jó minőségű hőszigetelt fa nyílászárók „prémium” minőségben gyárthatók, amelyek lényegesen tartósabbak a műanyag ablaknál. A fa nyílászárók egyedüli
hátránya a műanyag szerkezetekkel szemben a magasabb ár, amihez a drága, korszerűtlen gyártástechnológia nagyban hozzájárul.
A FA NYÍLÁSZÁRÓK KÜLÖNBÖZŐ GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJA
Az ajtó és az ablak profilos keretanyagok összeépítéséből tevődik össze. A versenyképességet, illetve az önköltséget legjobban a különböző gyártástechnológiával készülő keretszerkezetek sarokkötései befolyásolják (1. sz. ábra).
A csapos és a H5-ös kontraprofilos keretszerkezetek sarokkötései saját keretanyaguk összeragasztásával önhordókká válva egyszerűen gyárthatók. Az előbbiekhez képest az illesztett kontraprofilú keretszerkezetek köldökcsapos és összehúzó vasalatos összeépítése többletmunkával, költséges és alacsony termelékenységű CNC- gépekkel készül. Tagadhatatlan a pártos felfogás a H5-ös kontraprofilos technológiával kapcsolatban, de tény, hogy olyan innovációról van szó, ami nagyban hozzájárul a hatékonyabb nyílászáró szerkezetek gyártásához. Több mint 200 cég marógépen dolgozva már megtapasztalta a H5-ös kontraprofilos technológia előnyeit, a termelékenységet, a gyors szerszám- és gépbeállítást.
A H5-ÖS KONTRAPROFILOS TECHNOLÓGIA KISÉS KÖZÉPÜZEMEKNÉL
Ma a fa nyílászáró szerkezetekkel kapcsolatos igény a jelentősebb szériagyártás helyett elsősorban családi házak és műemlék épületek ajtó- és ablakcseréjére zsugorodott össze. A sokféle egyedi terméket gazdaságosan nagy értékű ablakgyártó központtal és CNC ablakgyártó géppel nem lehet gyártani. Sok esetben a kivitelezés is akadályokba ütközik, szerszám, programozás, méret stb. E termékeket hagyományos gyártással csapos, illetve H5-ös kontraprofilos technológiával készítik.
2. sz. kép: kapu vázszerkezete, legegyszerűbben kontraprofilos kötéssel készíthető
A H5-ÖS KONTRAPROFILOS TECHNOLÓGIA ELŐNYE
Termelékenység:
▪ csapos keretszerkezetekhez képest a kontraprofilos szerkezeteknél elmarad a nyílt és zárt csaphely készítése, felére csökken a csapozási idő (2. sz. kép)
▪ minden hossz és végprofil egy műveletben készíthető
▪ mágneses ajaklemez használatával megszűnik a gépbeállítás a marógépen (3. sz. kép).
Anyagfelhasználás:
▪ ablaknál 5 – 6%-kal, átmenő csapos ajtónál 8 –10%-kal kevesebb a keretanyag-felhasználás.
Alkatrészgyártás:
▪ megvalósítható az alkatrészgyártás, megszűnik a nagyméretű keretszerkezetek aljazása, kisebb helyen és kevesebb létszámmal végezhető a munka (4. sz. kép)
▪ nagyméretű keretszerkezetek alkatrészként felületkezelhetők, helyszínre szállítva összehúzó vasalattal a keretszerkezetek összeállíthatók. Pl. portál, téli kert, pavilon, tolóajtó, erkélyajtó stb. (5. sz. kép).
4. sz. kép: üvegajtó gyártása alkatrészekben és keretszerkezetben
Szerszámozás:
A versenyképesség meghatározó része a rezsiköltség, melynek egyik fontos eleme az alkalmazott szerszám. Az univerzálisan használható körkéses profilmarónak egyszerű a gyártása és nagy éltartalékkal rendelkezik, ezért a fajlagos szerszámköltség csak töredéke a cserelapkás szerszámnak. A nagy értékű és nehéz csapozó szerszámokkal szemben a kontraprofilos technológiával a teljes végprofilozást is kisméretű és könnyű körkéses marófejek végzik (6. sz. kép).
5. sz. kép: alkatrészben felületkezelt és a helyszínre szállított portál
6. sz. kép: 92-es ablakszárny végprofilozó körkéses marófeje, és a csapozó szerszám
Minőség:
A cserelapkás szerszámoknál a profilkialakítás költségérzékeny, ezért szabványlapkákat használva kötött, egyszerű profilokat készítenek.
A H5-ös ablakszerkezetek minőségi profilokkal készülnek, ahol a tok euronúttal és légkamrával készül.
A profilok külső és belső sarkai kerekítve vannak, az üvegrögzítő léc az ablakszárnyba roncsolásmentesen (szögezés nélkül) berakható és kivehető (2. sz. ábra).
A kontraprofilos keretszerkezetek hossz- és végprofiljai személytől függetlenül fokozott pontossággal készülnek. Mindez nem mondható el a csapos keretszerkezeteknél, ahol a fűzött szerszám pontossága a dolgozótól is függ (7. sz. kép). Ismert az a tény, hogy a csapos sarokkötéseknél nincs meg a ragasztás feltétele, szoros illesztésnél a felületekről letolódik a ragasztó, és nincs meg a felületekre ható nyomás sem.
A kontraprofilos kötésnél a ragasztó nem tolódik le a felületről, hanem a felületbe préselődik. A kedvező ragasztási feltételek biztosításával szilárd és tartós ragasztás van az önzáró és öntartó kontraprofilos kötéseknél.
Az előbbiekből következik, hogy a kis- és közép üzemeknél az ajtó- és ablakgyártás a leghatékonyabban a H5-ös technológiával működik.
H 5 Kontraprofil Faipari
Szerszámgyártó Kft.
1103 Budapest,
Gyömrői út 76-80 sz.
Tel./fax: (1) 433-40-70
Mobil: 06-30/600-15-26
E-mail: info@metner.hu
Web: www.metner.hu
Kapcsolódó dokumentum:
asztalos-december-43-46
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Hogyan lettem faipari mérnökből szakújságíró?
Diplomamunka konzulensem, Dr. Gerencsér Kinga mindig nagyban támogatott, például TDK dolgozat formájában is feldolgozásra kerültek az anyag fontosabb részletei - még OTDK-ra is sikerült eljutnom vele.
Egyetemi hírek – 2024. november
A Soproni Egyetem 2024. novemberi hírei
Az Isteni Lélek sziporkái
Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.