Üveg az ablakban

Üveg az ablakban

Az üvegfelület adja egy ablak nyílászárólényegét: a fény beáradásának lehetőségét. Egy ilyen szerkezet hagyományos szimpla üvegezése esetén a fénnyel együtt a hideg/meleg is könnyen közlekedett. A mai igényeknek ez már korántsem felel meg.

Az üvegfelülettel szemben támasztott követelmények a nagyon jó hő- és hangszigetelő képesség, a hosszú élettartam, a behatolás elleni stabilitás, illetve a napfény energiáinak egyre jobb hasznosítása.

HŐSZIGETELÉS

Az U-érték az épületszerkezetek hőszigetelő képességét jellemző mennyiség, amit egy számmal lehet kifejezni. Ez a szám megmutatja, hogy ha a szerkezet – esetünkben egy nyílászáró – két oldalán, egymástól különböző hőmérséklet van, akkor mennyi hő jut át a magasabb hőmérséklet felől az alacsonyabb felé.

Minél kisebb ez az érték, annál jobb a hőszigetelő képesség. Egy hagyományos, 4 mm-es üveg U-értéke 5,6 W/m2K. Ez az érték a mai energiatakarékossági szabványok mércéjével nézve elavultnak számít. Ezt az üvegezést azon épületeknél alkalmazzuk, ahol nincs fűtési igény, vagyis csak, mint természetes fényforrás szolgálja az őt fogadó épületet.

Mára azonban egyre hatékonyabb üvegszerkezetek jelennek meg: egyrészt a jelenleg szokásos kettőről háromra, sőt négyre nőtt az üvegrétegek száma, ami a paszszívházak szigorú, U= 0,7 W/m2K követelményrendszerét is teljesíti; másrészt terjedőben van a többcélú üvegek alkalmazása, amelyek a hő- és hangszigetelés mellett – a lágy vagy kemény bevonatú fóliáknak köszönhetően – alkalmasak a nyári hősugárzás kiszűrésére is.


Különböző üvegrétegek (Forrás: www.fibertec.com)

Régi ablakoknál tehát a transzmissziós hőveszteség mérséklésére megoldást jelenthet az üvegszerkezetek modern, hőtükrös üvegre történő cseréje, vagy a pótüvegréteg felszerelése. Egy korszerű ablakszerkezetnél a hőszigetelő üvegezést önálló egységként kell értelmezni és kezelni.

A szigetelő hatás fokozására az üvegrétegek közé levegő helyett xenon-, argon- vagy kriptongázt töltenek, bár az utóbbi igen magas ára miatt az argon a legelterjedtebb. Ez nemcsak szigetel, de a sugárzást is gátolja. Rossz hír, hogy ezek a gázok idővel elszöknek: az ablakszerkezeti elemeken bár lassan, de folyamatosan diffundálnak. A javítás nehezen megoldható, így pár év vagy évtized elteltével a modern ablakok hőszigetelő képessége jelentősen romolhat.

AZ ÜVEG ÉS A FOGADÓKERET CSATLAKOZTATÁSA

A táblaüvegek fogadókeretbe való csatlakoztatásánál elsősorban a teljes légtömörség és a táblaüveg rugalmas fogadása a fontossági sorrend. Ezután következnek a nyíló szárnyak működtetéséből és az épületet érő rezonanciákból (pl. mennydörgés) adódó rezgéshullámok. Ez utóbbinál jó, ha annak terheit az ablaktáblák veszik fel.

Fontos tényező továbbá a többrétegű ablaküvegezésnél az említett rezgéshullámok, valamint, hogy a szél (és vihar) toló és szívó hatásainak jól tudjanak ellenállni. Erre egy példával szolgálunk: az egyik passzívház tulajdonosa panaszkodik, hogy szeles időben a lakás nappalijának közel 6 m2-es, háromrétegű üvegezésű fix ablaka kopogó hangot hoz létre. Az oka kézenfekvő, mert a széllökés benyomja az üvegtábla középpontját, és ez képes kopogó hangot gerjeszteni. Ugyanez fordítottan is érvényes, amikor a szél szívott épületsík ablaküvegének külső rétege visszacsapódik a mögötte lévő üvegtábla szerkezetéhez.

hirdetés

Javallott valamely távtartóból készült geometriai alakzat beépítése. Ugyanez esztétikailag értékcsökkentő is lehet, de azt elérhetjük, hogy a kétirányú külső üvegtábla mozgása és hangkeltése megszűnik, vagy minimalizálódik. Hőszigetelő üvegezésnél a távtartók mérete, anyaga és az alkalmazott ragasztási mód is meghatározó mind a hőhíd, mind a létrejött hőszigetelési légrés létrehozásánál. A távtartók anyaga: alumínium, köracél, műanyag és keménygumi szelvények.


Ablakszerkezet energiaáramlása

AZ ÜVEG ÉS A NAPENERGIA

Az üvegezés a legnagyobb felületi méret az ablakszerkezetben, funkciói így akár többtényezősek is lehetnek. Lássuk, hogyan!
A Napból áradó energiára utal az, hogy a napsugárzás hatására a hőmérséklet megemelkedik a testekben, a tárgyakban, majd a légtérben. Ennek mértéke a napfény besugárzásának nagyságával változtatható, valamint olyan közbeiktatott anyagokkal, amelyek képesek ezt a sugárzást átadni, vagy éppen annak ellenállni.

Egyre nagyobb jelentőséget kap az ablakok azon szerepe, hogy a rajtuk keresztül tudatos módon beengedett napsugárzással nagymértékben hozzájáruljanak az épület hőszükségletének megtermeléséhez. Az üvegek erre való alkalmasságát a g érték (g-value) jellemzi, ami megadja, hogy az üveg a napenergia hány %-át engedi be. Nagysága 0–1 között van, melyben az 1 jelenti azt, hogy teljes mértékben képes az energia beengedésére (100%).

Háromrétegű üvegnél a speciális, ún. Solar Glass üvegével elérhető a 61%-os érték is. Ezt a hatást az ún. trombe falak (hőelnyelő falazat) még tovább fokozzák. Az ablak tehát gyenge láncszemből az energianyerés eszközévé vált.


Felhőkarcolók

A JÖVŐ ÁRAMFEJLESZTŐJE?

Képzeljünk el egy olyan átlátszó ablakfelületet, ami elektromos áramot termel. Képzeljük csak el, hogy a magas házak, felhőkarcolók egyúttal óriási villamos generátorokká válnának, és képesek lennének egész városok villamos energiáját megtermelni. Nos, ezt a víziót vetítik elénk a SolarWindowTM fejlesztői. Ez az üveglap úgy néz ki, mint egy közönséges üveglap, csakhogy a rávetülő napfény hatására elektromos áramot képes termelni – közel 50-szeres hatékonysággal, mint egy háztetőn lévő napelem.

Valójában ezt a képességét egy átlátszó bevonat hozza létre, amit egy közönséges üveglapra kell felhordani – méghozzá folyékony formában. Ezt ígérik a méltán világszenzációnak ígérkező újdonság fejlesztői. A terméket még nem lehet kapni: fejlesztés alatt áll. Az üveg az emberiség életminőségét is meghatározó, többfunkciós szereplővé vált. Ez pedig nyilvánvalóan óriási lehetőségeket hordoz a nyílászárógyártásban is! 


SolarWindow (Forrás: solarwindow.com)

Forrás:
Kószó József, Európai Házak 2015. tél


Tetszett a cikk?

hirdetés


hirdetés