Ablakok műszaki követelményei: a vízzárás (2. rész)

A vízzárás

A vízzárás fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint: a zárt és rögzített vizsgálati próbatest azon képessége, hogy a vizsgálati feltételek mellett a vízáthatolással szemben milyen nyomásértékig ellenálló (Pmax = a vízzárás határa). Másképp van fogalmazva a magyar követelmény szabvány fogalommeghatározásai között:
A zárt ablak vagy erkélyajtó ellenállása egyidejűleg fellépő esőhatással és szélnyomással szemben. A fogalom angol és német megfelelője a „Watertightness" és a „Schlagregendichtheit" kifejezés.
A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítetlenség jellemzésére alkalmasabb beázás fogalmat használja. A szerkezet belsejébe történő vízbejutást a nedvesedés jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig a vízzel szembeni védelem jellemzésére a tömítettség fogalmat használja.

1-2. kép - A víz permetezésének módja és nyomásfokozatai vízszintes osztással rendelkező szerkezetnél a csapóesőnek kitett és védett helyszínt szimulálva

A vízzárás mérése

3. kép középen felnyíló kemény PVC-ablak a vizsgálóberendezésben

A vízzárás mérése vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként történik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni, és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeket létrehozva, adott vízmennyiséget a megadott módon a felületre permetezni. (Lásd 3. kép.)
A csapóesőnek kitett esetben a felületre közvetlenül permetezve (A módszer), a részben védett felületeket utánozva a majdnem függőleges permetsugárral (B módszer) történik a vizsgálat. Meg kell várni a vízáteresztés pillanatát, amikor a belső felület nedvesedik, vagy azon a víz lefolyik. A vizsgálat 3 bevezető széllökés után 15 percig nyomás nélkül zajlik, 2 liter/ perc vízmennyiséggel négyzetméterenként. Ezután a nyomás 5 percenként emelkedik.

(Lásd 1-2. kép.) Fel kell jegyezni a beázáskor a nyomáskülönbséget, a beázás helyét és a vízbehatolás módját (nedvesedés, csepegés, csorgás vékony sugárban), a víz mennyiségét. Rögzíteni kell a tömítő, vízelvezetésre szolgáló alkatrészek típusát (vízorr, alumínium vízkivezető sín végzáróval, középtömítés, peremtömítés stb.).

A vízzárás értékelése

A vízzárás értékelése a kapott vízzárás nyomásfokozat és a vízbehatolás meny-nyisége alapján történik. [8]
Az eredmény alapján a csapóesőnek kitett (A jelölésű) és a csapóesőtől védett (B jelölésű) beépítési helyszínre vonatkozóan kap a nyílászáró teljesítménykategória besorolást. Azt a nyomásértéket kell figyelembe venni, amíg a szerkezet vízzáró. A mért adattal a vizsgáltnál kisebb és maximum 50%-kal nagyobb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető. Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb - V1 - különlegesen vízzáró fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes, és kis vízzárású elvárás felé. Az európai szabvány a legenyhébb követelményt jelentő - 1A fokozat - követelményszintből indul ki, és halad a legmagasabb 9A osztályú követelményszint felé. Lehetséges ennél nagyobb mértékű vízzárás is. Ekkor a nyomásértéket kell az „E" jelölés mögé írni. (Lásd az 1. táblázatot.)
Összefüggés van a vízzárási jellemző az ablak vagy ajtó légáteresztési, léghanggátlási jellemzője között, mivel mindegyik a szerkezet deformációja következtében változik. A mérési adatokból közvetve következtetni lehet a szerkezet szélállóságára és a biztonsági eszközök teherbíró képességére is.

Gyakorlati jelentőség

A gyakorlati jelentőségét a vízzárási besorolásnak és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettséghelyzetek, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben. Egy nagy kinyúlású tetővel védett, szélmentes beépítéshez nem szükséges drága szerkezet. Elegendő egy fa vízvető megfelelő vízorr-kialakítással. Egy kiemelkedően magas épület azonban legtöbbször kettős tömítésű fém vízelvezetéssel ellátott szerkezeteket igényel.

 

Elvárások

A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerinti. Magyarország legnagyobb szélsebesség szerinti zónái a követelményszabvány egyik ábrája szerint három szélzónára osztottak. A szélzónától és az épület magasságától függően az ablakok és erkélyajtók célszerű vízzárási fokozatai az F3 függelék táblázatában találhatók. Például az I. szélzónában V1 különleges vízzárású szerkezet beépítése célszerű. A II. szélzónában 7,5 m szintmagasságig V3 közepes vízzárású, 7,5-30 m szintmagasságig V2 nagy vízzárású szerkezet is elegendő. A III. szélzónában 7,5 m szintmagasságig V4 kis vízzárású szerkezet is megengedett, 7,5 m felett V3 közepes vízzárású szerkezet javasolt.
Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű családi házakra közepes vízzárású V3/ 4A-5B kategóriás nyílászárók ajánlottak. Balaton-parti többemeletes szállodán az épület sarkától 5 m-en belül és a harmadik emelet fölött különleges vízzárású V1/ E 750 kategóriájú, míg az alatt elég különleges vízzárású V1/ 9A kategóriájú nyílászárók beépítése is.

Papp Imre
vizsgáló mérnök-nyílászáró-szakértő (MMK-01-4917) ÉMI Nonprofit Kft.

További információk (Irodalomjegyzék):
[1] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD)
[2] 1997. évi LXXVIII. törvény az
épített környezet alakításáról és védelméről - Építési Törvény (ÉTV)
[3] 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
[4] 1999/93/EK Európai Közösségek Bizottsága határozata (1999. január 25.)
[5] MSZ 9384-2:1989 Ablakok és erkélyajtók. Műszaki Követelmények MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
[6] MSZ EN 14351-1:2006 „Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók."
[7] MSZ EN 1027:2001 „Ablakok és ajtók. Vízzáróság. Vizsgálati módszer" (angol nyelvű)
[8] MSZ EN 12208:2001 „Ajtók és ablakok. Vízzárás. Osztályba sorolás"

 

Tetszett a cikk?