Nyitni az új felé

Az eredetileg hagyományos fűrészáruból kiinduló ablak- és ajtógyártást mára a rétegelt-ragasztott, szárított, hibamentes tömbanyagból történő gyártás gyakorlatilag leváltotta. Ez a módszer az asztalos vállalkozó szemszögéből több előnnyel is jár, például könnyen tervezhető az alapanyagforrás, minimális a gyártásközi hulladék, és alacsony a javítási szükséglet. Ez a trend a nyílászáróknál használatos laptermékek esetén is megfigyelhető: a betétekként (filung) használatos anyagok esetében is leginkább készen kapható táblák szolgálnak a gyártás alapjául, míg korábban ezeket is időigényesen, közvetlenül fűrészáruból készítették el.

Műemléki nyílászáró, közvetlenül fűrészáruból, hosszanti toldás nélkül gyártva (A szerző saját felvétele.)

A hazai nyílászárógyártásban leginkább lucfenyő, erdeifenyő és vörösfenyő, ritkábban tölgy és meranti alapanyagok használata a jellemző. Ezek a fafajok megfelelnek a műszaki követelményeknek. Alapvetően a tűlevelűek használata gazdaságosabb, főleg az utóbbi évek alapanyagár-változása miatt a nemestölgy használata már csak a prémium kategóriában, illetve a műemléki környezetben jellemző. Mindegyik fafajnak megvannak az előnyei és a hátrányai, ahogyan a „hívei” is. Például a tartósabb vörösfenyő megmunkálása és felületkezelése problémásabb, ezzel szemben a rovar- és gombakárosítókkal szemben kevésbé ellenálló lucfenyő rendkívül jól szárítható és könnyen felületkezelhető. Az erdeifenyő tulajdonságai esetében pedig különösen jellemző, hogy nagy jelentősége van a származási helynek, hiszen a hidegebb éghajlatú, lassú növekedést garantáló területekről származó faanyag fizikai jellemzői markánsan jobbak például a hazai ültetvényekről, vagy a szomszédos országokból származó fákénál.

A bejárati ajtók esetében a korábban használt tömörfa betétek helyett jellemzően korszerűbb, jobb hőszigetelő képességű filungokat alkalmaznak. A legegyszerűbb megoldás az azonos fafajú, táblásított fenyővel borított keményhab. A táblásított fenyő lapok kaphatóak hossztoldott és toldásmentes kivitelben is. Nyílászárógyártásra mindig érdemes a csomómentes változatokat használni – már műszaki okokból is. Általában a hossztoldással gyártott, hibákat, gyantatáskákat nélkülöző anyagok jelentik egyben a gazdaságosabb megoldást. Ezek többféle minőségben kaphatóak, 18, 24, 32, 40 mm vastagságban. Már a leggyakoribb, 18 mm vastag változat is számos lehetőséget rejt magában a díszítésre: marással, plattolással rendkívül esztétikus szerkezetek állíthatóak elő. Az ilyen táblásított fenyő alapú betétrendszerek egyszerűen elkészíthetőek, gazdaságosak, jó műszaki tulajdonságokkal bírnak, így nem véletlen, hogy számos nyílászárógyártó rutinszerűen ezt a megoldást használja.

68 mm-es europrofilos nyílászáró, szélesség- és hossztoldott alapanyagokból (A szerző saját felvétele.)

Borovi ablakfrízek – rakattételben kedvezőbb az ára (borovi-fenyo.hu)

A táblásított fenyő lappal készült betéteknél ugyanakkor szem előtt kell tartani pár tulajdonságot. A garanciális problémák elkerülése érdekében megfelelő minőségű táblával érdemes csak dolgozni, melynek az egyik legfontosabb jellemzője a ragasztóanyag típusa. A legtöbb táblásított fenyő lap D4-es ragasztóval készül, de ettől függetlenül több gyártó így sem javasolja a kültéri használatot, és ez gyakran csak a teljesítménynyilatkozatból derül ki! A fa élő anyag, így az időjárásnak kitett betéteken repedések keletkezhetnek, leginkább a beépítés utáni első nyári napokon, nem megfelelő előkészítés esetén. Sajnos a keletkezett hibák ezen a ponton már csak komoly költségek árán javíthatóak. A repedések megjelenésének kiváltó oka vitatott: van, aki a gyenge minőségű ragasztóanyagot vagy annak helytelen felhordását okolja, más pedig a faanyagot, vagy a nem megfelelő szárítást. Az bizonyos, hogy a mai feszített ütemtervű faanyag-feldolgozás, a szoros szárítási menetrendek, és a jellemzően egyre gyengébb minőségű rönkforrások sok hibalehetőséget rejtenek magukban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a PU-ragasztású táblásított fenyő lapoknál ritkábban fordul elő a ragasztott felületek elválása – ha van választási lehetőség, akkor érdemes lehet e típusok mellett dönteni.

A kétszer késelt borovi rétegelt lemez homogén felületet ad (borovi-fenyő.hu)

A táblásított fenyő lapok mellett számos másféle táblás anyag is rendelkezésre áll ajtóbetétek gyártására, melyek tulajdonságai előnyösek lehetnek. Elérhetőek például kétszer késelt furnérral ellátott szendvicspanelek, például 25, 34, 36 és 44 mm vastagságban, többféle táblaméretben. A kétszer késelt technológiával nagy felületen érhető el teljesen homogén, hibamentes jelleg. Az alkalmazott ragasztó természetesen a kültéri igénybevételre kell, hogy alkalmas legyen. Kapható vastagabb, marható rétegelt lemezből készült fedőréteggel ellátott változat is, mely néhány milliméter erejéig megmunkálható a tömör fához hasonlóan. A szendvicspanel középrétege többféle lehet a vonatkozó igények szerint: PUR keményhab, XPS® (extrudált polisztirolhab), EPS (expandált polisztirolhab), purenit® (kemény poliuretánhab), ipari parafa egyaránt rendelkezésre áll. A nagyobb vastagságú, magas hőszigetelő képességű szendvicspanelek ára akár a négyzetméterenkénti ötvenezer forintot is elérheti, de ezért kevesebb hibalehetőséget és kiváló műszaki tulajdonságokat kapunk. A frízgyártókhoz hasonlóan a szendvicspanelek gyártóira is jellemző, hogy számos anyagminőség, táblaméret és vastagság áll az ügyfelek részére. Természetesen lehetőség van a szükséges alapanyagok megvásárlásával saját gyártásra is, de inkább csak kis szériák esetén lehet ez gazdaságos.

Az ablakfelület 20–30%-át kitevő tok esetében az anyagvastagság növelésén kívül a különböző, fokozott hőszigetelésű anyagokkal történő rétegelés segítségével lehet jobb eredményt elérni, ez lehet Purenit, PUR-hab, parafa vagy egyéb keményhab. Aki idegenkedik az ilyen jellegű hőszigetelő anyagok használatától, az dönthet a légkamrás tömörfa frízek mellett (például a Holz Schiller kínálatából).

A leggyakoribb, legnagyobb mennyiségben értékesített hagyományos frízméretek a következők:

• 72x86 és 72x115 mm-es frízeket használnak 68 mm-es europrofilos rendszerekhez, melyek a mai napig megállják a helyüket a régi nyílászárók cseréjénél, lakásfelújítások során,
• 82x88/115 mm méret használatos a 68-as europrofilból továbbfejlesztett 78 mm-es rendszerekhez, melyek már háromrétegű üveggel is kön - nyedén üvegezhetőek,
• a 96x80/115 mm-es frízek szolgálnak anyagául a legújabb előírásokat is könnyedén teljesítő, kiváló hőszigetelésű, vastag üveg vagy betétrendszereket is fogadni képes 92 mm-es profilrendszerekhez.

Magas hőszigetelő képességű szendvicspanel (borovi-fenyő.hu)

Természetesen számos, a fenti méretektől eltérő alapanyagigényű rendszer (szerszámkészlet) is létezik, de ezek mondhatóak leginkább elterjedtnek. A piaci árakat áttekintve megállapítható, hogy a luc- és borovifenyő-anyagárak szoros versenyben vannak, nincsen markáns különbség, így jelentősen nem is befolyásolja a kész nyílászáró árát. A vörösfenyő frízek kisebb választékban és magasabb áron szerezhetőek be, ugyanakkor jó tudni, hogy a vörösfenyő alapú anyagoknál elterjedtebb a jobb minőségű PUR-technológiás ragasztás. Jellemző, hogy a hazai kínálat döntő többségét csupán néhány nagy gyártó adja, ennek ellenére jelentős árkülönbségekkel találkozhatunk. A faanyag-kereskedések árlistái jó alapot jelentenek az összehasonlításhoz, de minden esetben érdemes egyedi alapanyag-árajánlatot kérni, sőt, ha rakattételről van szó, akkor sokkal kedvezőbb üzletet köthetünk. A frízgyártók magas színvonalú, rugalmas gyártástechnológiájára jellemző, hogy néhány munkanap alatt szinte bármilyen, nem szokványos keresztmetszetet is képesek előállítani, és színválogatott anyagot is kérhet a „kedves vevő”.

Költséges a javítás a beépítés után elrepedt tömör borovifenyő betét esetén (A szerző saját felvétele.)

Érdemes az ár-érték arányt nemcsak a fafaj, hanem a méret tekintetében, az ablakszerkezetre vonatkoztatva is összehasonlítani. Több gyártóval is egyeztetve elmondható, hogy a vékonyabb (68 mm) vagy a vastagabb (96 mm) profilok között szerkezetkész nyílászáró esetében csupán 5–10% eltérés van. A kész ablak vagy ajtó esetében már 25–30%-kal drágább a korszerűbb műszaki megoldás, ami a nagyobb felület (több felületkezelés), a drágább üvegezés (3, akár 4 réteg), és nem utolsósorban a költségesebb, nagyobb teherbírású vasalatrendszerek miatt alakul így. A végeredményben borsosabb ár viszont markánsan jobb műszaki tulajdonságokat ad! A komplett nyílászárórendszerre vonatkozó UW (U-value of window, vagyis az ablak U-értéke) egy 68 mm rendszerű ablaknál 1.4–1.5 W/ m2K, míg a 96 mm-es változatok esetében 0.7–0.8 W/m2K körül alakul, tehát gyakorlatilag 50%-ot nyerünk a szélesebb profilrendszert választva. Természetesen az egyedi igények és a kivitel függvényében a különbség lehet több vagy kevesebb is, akár a műszaki tartalom, akár az ár tekintetében.

Felhasznált források:
Pócza Balázs okleveles faipari mérnök (poczafa.hu)
Borovi Impex Nagyker (borovi-fenyo.hu)
Drongó Kft. (drongo.hu)
jafholz.hu
holz-schiller.de
Faipari kézikönyv II. (szerk. Molnárné)

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?