Ablakok a közel nulla energiaigényhez?

A költségoptimalizált követelményszintek határoznak arról, hogy többek között a nyílászáró-szerkezeteknek melyek az energetikai kritériumai, milyen értékeknek kell megfelelniük. A jogszabályi háttér mellett nyílászárógyártóként azzal is jó tisztában lenni, hogy a teljesítendő feltételek mekkora hozzáadott értéket képesek teremteni a késztermék esetében.

Magyarországon CE-jelöléssel kerülnek forgalomba az ajtók és ablakok a termékszabvány^[1] 2010. évi érvénybelépése óta. A forgalomba hozatalhoz be kell tartani az Építési Termék Rendelet^[6] (Construction Product Regulation = CPR), az Építési Törvény^[4] és végrehajtási rendelete^[5] vonatkozó előírásait, le kell folytatni a megfelelőség-értékelési eljárást a terméktípusra. A kiadott első típusvizsgálati jegyzőkönyv igazolja a termék adott kialakításának alapvető teljesítményjellemzőit (pl. légzárás, vízzárás, szélállóság, léghanggátlás, hőátbocsátás, biztonságos használhatóság). Az épületre kiszállított szállítmányhoz ezeket a tulajdonságokat a terméktípusra a gyártó által készített teljesítménynyilatkozat tartalmazza. A CE-jelölés azonban nem jelent bárhová automatikus beépíthetőséget, hiszen az épületek nagysága, földrajzi elhelyezkedése, az épület magassága, szélnek való kitettsége eltérő igénybevételt jelent, ezért az elvárt követelményszint is eltérő lehet. Az alkalmazásra vonatkozóan Magyarországon külön előírás szabvány került kidolgozásra MSZ 9333:2011 jelzettel^[2].

Külön figyelem övezi a nyílászárók hőátbocsátását. Az alapanyagokat jellemző hővezetési tényező (λ – lambda) csak egynemű anyagok egységnyi vastagságának és felületének jellemzésére használatos. A régi magyar szabványban szereplő hőszigetelés jelölés (knévl) alapján a „k” értékként köztudatban lévő fogalom már a múlté. A nyílászárók jellemzésére a hőátbocsátási tényező, fogalom használatos – melynek 2001 óta az U-érték-számítás a módszere –, amely egységnyi felületen egységnyi hőmérséklet különbség hatására kialakult hőáramát jellemzi. A különös figyelem indoka, hogy a lakóterekbe való beépítéshez a követelményszint többször változott, melyhez a szerkezeti kialakításnak alkalmazkodnia kellett.

A fémprofilokba ún. hőhídmegszakító, összekötő gátak kerültek, a kemény PVC-profilok esetében a szerkezeti vastagság megnövekedett és több (5–6–7–8) kamrára osztották a profil belső terét. A fa nyílászárók esetében is feltűnő, hogy a szerkezeti vastagság követi az üvegezés vastagodását, illetve a profilok nemegyszer hőszigetelő anyagokkal rétegezettek. A nyílászárógyártók kínálatában megjelent a kiegészítő alumíniumborítás, mint opció. A hőszigetelő üvegek kínálatában az optimalizálás első lépése az alacsony emissziós bevonatok alkalmazása, majd a gáztöltés. További lehetőség az acél távtartó profil helyettesítése ún. melegperemes kivitellel, valamint a harmadik üvegréteg.

Az alacsony emissziós bevonat helyzetének, meglétének ellenőrzése „gyertyalángpróbával”. A bevonat helyén a tükröződő kép színárnyalata eltérő. A belső üvegtáblán van a hővédő bevonat, a külsőn az esetleges napvédő bevonat

A vonatkozó 7/2006. számú TNM rendelet^[6] már 2018-tól aktuális szövegezése szerint a bejárati ajtókra (UD≤1,45 W/m2K) és ablakokra (UW≤1,15 W/m2 K) a költséghatékony követelményszint van érvényben.

A 2020. december 31-ét követően átadásra kerülő új épületek esetében azonban közel nulla energiaigényű kivitelt kell elérni. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a különleges jellemzők elérésének feltétele az, ha „az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költséghatékonysági számítás alapján a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül”. Szerencsére a közel nulla energiaigényű épületek esetében a határolószerkezetek követelményértékeiben nincs további szigorítás, de meg kell felelnie az 5. melléklet 1. táblázatában közölt követelményeknek. Egy további fokozatot jelentő épületkoncepciót dolgozott ki a német Passivhaus Institut, melynek passzívházkomponens tanúsítású listájára az Uw≤ 0,8 W/m2K hőátbocsátási értékű nyílászárók kerülhetnek be, ha a beépítési módjuk is megfelel a 0,85 W/m²K értéknek és a hőhídmentességi kritériumoknak^[7].

Ehhez már a német PVC-ablak beépítési irányelvben rögzített előírásoknak megfelelő RAL-os beépítés^[8] szükséges, vagyis az ablakok csomópontjának külső síkján vízlepergető párafékező szalagokkal, belső síkján párazáró szalagokkal és ragasztókkal – tömített módon – történik a beépítés. Ezen műveletek elvégzését sok gyártói alkalmazástechnikai oktató kiadvány és videofilm is segíti. Örvendetes, hogy már ablakbeépítő szakirányú tanfolyami képzés is elérhető (OKJ 31582 03), a szakképesítéssel rendelkező szakemberek megfelelő minőségű falcsatlakozást készítenek.

Örvendetes szakági szakmai ös - szefogást jelent, hogy minőségi termékgyártást és szakszerű beépítést irányzott elő tagjainak az MMAE (Minőségi Magyar Ablakgyártók Egyesülete) és a FAMASZ (Faablakgyártók Magyarországi Szövetsége) szövetségek célkitűzése. Kidolgozásra került Magyarországon is nyílászárók témakörben egy ismertető, az ún. EMILI füzetek^[10], továbbá az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság által készített és jóváhagyás után hamarosan publikálásra kerül jó néhány Építésügyi Műszaki Irányelv, köztük az ipari és garázskapuk alkalmazási előírásai, és a faablakok beépítési előírásai^[11].

Kivonat a 7/2006 TNM rendelet 5. melléklet 1. táblázatból – A költségoptimalizált követelményszint határoló- és nyílászáró-szerkezetekre vonatkozó követelmény értékek

A szerző az ÉMI Nonprofit Kft. szakértő mérnöke, műszaki szakértő (MMK-13-4917), igazságügyi szakértő (IM 010781).

Képek: www.periodideas.com
A szerző felvétele

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?