Kiskarácsony, nagykarácsony – karácsonyfát minden áron…

Egy évvel ezelőtt Kis Tamás barátommal még arról beszélgettünk, hányféle módja van a „kiszolgált” karácsonyfák újrahasznosításának. Most ismét itt kopogtat az ajtónkon az év talán legszebb ünnepe, s alig várjuk, hogy újra otthonunkba cipelhessünk egy illatos, rövidebb vagy éppen hosszabb tűlevelű, tobozzal ékesített, kisebb vagy nagyobb fenyőfát – kinek-kinek az ízlése és persze a pénztárcája adta lehetőségek szerint. De honnan érkezik, mely fajtákat szeretjük a legjobban és milyen új lehetőséget kínálnak a termelők a fa „innovatív” beszerzéséhez – erről is beszélgettünk az őstermelővel.

– Már pontosan tudod, milyen fát szeretnénk ugye? – kérdezem, miközben bejárom az ismerős szőnyi ház udvarát, ahol december 9–10. óta már ott sorakoznak a pompás példányok. 

– Hát van ötletem – mondja mosolyogva –, de azért csak nézzetek körül, hátha az idén valami másra esik a választás. Itt van például ez a konkolor, dörzsölgesd meg a leveleit és érezni fogod, milyen kellemes a tapintása, mert szinte puhák a tűlevelei és fantasztikusan citrusos az illata. Egyre többen keresik, mert sokáig szép marad, szobahőmérsékleten is megtartja a színét, nem hullanak le a levelei, egyben szárad össze, így az ünnepek végén is könnyen lehet vele bánni. Szürkés-zöldes a lombja, szép formájú a koronája, 6–8 cm hosszú tűlevelei sarlószerűen vagy csavarvonalban fölhajlanak, rugalmasak, de nem szúrnak. Legfeljebb közepes mésztartalmú és levegősebb talajon eredményesen nevelhető a kolorádói jegenyefenyő. Speciális gondozást nem igényel, igénytelensége és edzettsége – szárazság és fagytűrő – miatt országszerte nagyon jól szerepel a tájfásításban és a lakott területek parkosításában.

– De a csákánydoroszlói (Vas vármegye) fenyőültetvényről nem csupán konkolor érkezik, hanem luc, nordmann, ezüst is.

– Köztudott, hogy Zala, Vas és Somogy vármegye a klímának köszönhetően a legmegfelelőbb a fenyőfák termesztéséhez, sok családnak ad megélhetést ez a vidék ilyen szempontból. A mi 3–4 hektáron elterülő ültetvényünkön mintegy tízezer egyedet nevelünk, s évente 300–500 csemetét – luc, ezüst, nordmann, konkolor – ültetünk a szabad területtől függően. A magból fejlődő csemete 2–3 év alatt nő akkorára, hogy kiültethető legyen, a 30–40 centis kis fa pedig mintegy 5 évig fejlődik és növekszik, mire a megfelelő körülmények között – elegendő csapadék, ideális hőmérséklet, gyomnövény és műtrágyamentes terület – eléri az egy métert. Aztán még 3–5 évet hagyunk neki általában, akkor éri el a karácsonyfák szempontjából ideális, legkeresetteb másfél, két, két és fél méteres magasságot. De akad néhány példány, amely több mint tíz éves. Ezek a „matuzsálemek” 4,5–5 méteresek is lehetnek – és cégek, templomok vagy akár nagyobb lakások tulajdonosai is előszeretettel választják őket – fűzi hozzá Tamás. A fajtáknál maradva elmondható, hogy a nordmann – amely a finn botanikusról, Alexander von Nordmannról kapta a nevét – még mindig rendkívül kedvelt. Bár kevésbé illatos a konkolorhoz vagy a luchoz viszonyítva, koronája azonban kivételesen szép, széles, sötétzöld kifelé ívelő tűleveleivel. Színük fényes, fonákukon két ezüstfehér csíkban sorakoznak a gázcserenyílások, közeikben viaszpöttyökkel. Ha megdörzsöljük, kellemes, narancsos illatot árasztanak. Vágott részeit virágkötők előszeretettel használják az élénkzöld színe és tartóssága miatt. A kifejezetten rossz talajú és száraz levegőjű termőhelyek kivételével bárhol megél, de a párás levegő és mélyrétegű talaj a legideálisabb számára. A városi környezetet azonban nem bírja.

A lucfenyőt nem véletlenül nevezik a fenyők királynőjének. Klasszikus alakja, sudár termete, élénkzöld színe és az „igazi”, karácsonyt idéző illata miatt nagyon kedvelt az ünnepi időszakban. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy olcsóbb, mint „nemesebb” társai.  A vágott fa azonban hamar lehullatja leveleit. Mivel a páradús környezetet kedveli, célszerű vízzel töltött tartóba állítani a száraz levegőjű lakásokban, így megelőzhető az idő előtti tűlevélhullás. Egyébként érdemes megemlíteni, hogy a lucfenyő fájából készül a legértékesebb papír, a glicerin és a faszesz, valamint a nagyon szigorú szempontok alapján válogatott anyagából készítik a legtöbb húros hangszer rezonánsát, azaz a hangot sugárzó alkatrészt. A számára kedvező éghajlatú városok utcáin sűrűn kiültetett lucfenyők zajszűrőként is kitűnően működnek és felhasználásuk az újrahasznosítás szempontjából is nagyon sokoldalú.                                                                                                                                 

– A karácsonyfafajták említésekor nem feledkezhetünk meg az ezüstfenyőről sem, ami nem más, mint a szúrós luc. Kékeszöldes árnyalatú leveleit vastag viaszréteg borítja. Szabályos kúp formájú koronát nőveszt sok ággal. Tűlevelei körkörösen nőnek, 1,5–3 cm hosszúak és nagyon merevek, szúrósak. Színük a teljesen zöldtől a szürkészöldön át a kékeszöldig terjed, a kultúrváltozatok – amelyekkel mi is találkozhatunk az árusoknál – kékes vagy hamvas szürkészöldek. Európában homokos területek fásítására használják, de kertek, közparkok kedvelt növénye is, mert jól tűri a szárazabb, páraszegény klímát. Karácsonyfaként még mindig keresett, bár a „könnyebben kezelhetőkhöz” képest kisebb érdeklődés övezi.

A fenyőfélékről beszélve nem elhanyagolható tény a gyógyászatban játszott szerepük sem. Illóolajuknak fertőtlenítő hatása van és javítja a vérkeringést. Az erdei lucfenyő fiatal ágvégeiből és tobozaiból köhögéscsillapító szirup is készülhet. Ha az erdei fenyő kérgét bemetszik, kifolyik belőle a magas illóolaj-tartalmú balzsam, amelyből lepárlással nyerik ki az illókomponenseket. A visszamaradó anyagot pedig hegedűgyantaként (kolofónium) hasznosítják.                 

– Nagyszerű dolog, hogy mindig csak december első napjaiban vágjátok ki az eladásra szánt fákat, így nagyon frissen kerülnek az otthonokba és sokáig szépek maradnak. Ha jól tudom, idén egy újabb lehetőséggel is kedveskedtek a vásárlóitoknak.

– Igen. A szokásos vágott és földlabdás fenyőkön kívül a közösségi oldalunkra (KisKarácsony Fa) feltöltött fotók alapján ki lehet választani mintegy 50, még a fenyőültetvényen lévő fát. Ezeket közvetlenül az ünnepek előtt, december 18–19-én vágjuk ki és december 20–22 között megtörténik a kiszállítás az előzetes foglalást, vásárlást követően. De ha valaki saját kezűleg szeretné kivágni a karácsonyfáját, időpont-egyeztetés alapján azt is megteheti. Utóbbi akár egy jó kis családi program is lehet – főleg, ha olyan szép hótakaró borítja az erdőt, mint az idén. A fent említett megoldásokkal nincs felesleges fakitermelés, szállítás, ergo környezettudatosabb a vásárlás. Tovább marad a fa a talajban, egyre nagyobbra nőhet, így több szén-dioxidot tud megkötni. Nagyobb gyökérzetével több vizet és szerves anyagot tárol, élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, elősegíti a biodiverzitást.   

– Mi a helyzet a földlabdás növényekkel? Sokan azért választják, mert abban bíznak, hogy kiültetés után a kertjük dísze lehet.

– Amelyik fa mellékgyökérzete erősebb, mint a luc és az ezüstfenyő, azoknak a kiültetés utáni túlélésre is nagyobb az esélyük, ha betartottuk a fokozatosság elvét, megfelelő talajba kerül és elegendő csapadékot is kap. Az ünnep után, fagymentes időszakig, pincében, garázsban, tehát ingerszegény helyen kell tárolni. Aztán tavasszal az ültetést követően bőséges locsolás után megéledhet, kihajthat – mondja Tamás.

Az utóbbi évek kutatásai alapján, környezetvédelmi szempontból az élő kivágott fa a legjobb megoldás. Ezért most sem döntöttünk másképp, egy szép nordmann fenyőre esett ismét a választásunk, amely a késői kivágásnak köszönhetően még január elején is a nappalink dísze lesz.                                                                                                                                                                                                

Tetszett a cikk?