Az év fája 2006. évben: a magyar kőris
Faipar.hu
146 Magyar Asztalos és Faipar 2006/3Miért nyerte el a magyar kőris az „Évfa fája” címet?Leginkább azért, mert kevésbé ismert, holott a jelentősége folyamatosan nő.E meleg és fényigényes fafaj főleg a magyar Alföldön él, de előfordul a Dél-Dunántúl alacsonyabb dombvidékén is. A magas kőrishez hasonlít, de jobban igényli a meleget és a magas kőris fekete rügyeivel ellentétben, sötétbarna rügyekkel rendelkezik. Levelei is keskenyebbek és kevesebb a számuk a levélnyélen (7–9 db). Érdekessége az elterjedésének, hogy a Kisalföld északi részén nem található, de előfordul a Bécsi medencében, Nyugat-Ukrajnában és Morva mezőn is. Talán ennek a morva mezei előfordulásnak is köszönhető, hogy a Soproni Egyetem nagy barátja,a brnói Mezőgazdasági Egyetem volt rektorhelyettese – a közelmúltban elhunyt Matovic A. prof. – foglalkozott a legtöbbet a magyar kőris fájának a tulajdonságaival. A faipari gyakorlatban a különböző kőrisfajok (magas, virágos, amerikai, magyar) között nem tesznek különbséget. Talán a legnagyobb gondot a színes gesztű előfordulások okozzák. Ezzel összefüggésben fontosnak tartjuk leszögezni: a kőrisek általában színes geszttel nem rendelkezőgyűrűs likacsú fák, de idősebb korban és a termőhelytől függően előfordul színes gesztű kőris – nem álgesztes, hanem az évgyűrűhatásokat követő egészséges gesztű! Ennyi bevezetőután vizsgáljuk meg, hogy a magyar kőris rendelkezik-e a faanyag szempontjából figyelemreméltósajátosságokkal.Szöveti jellemzőkA magyar kőris fájának méretei közel azonosak – a termőhely minőségétől függően – a magas kőrisével: 20–30 m famagasság, 30–50 cm átmérő. A kérge sokáig sima, később hosszanti szürkés-barna repedésekkel.50–60 éves korig a geszt és a szijács azonosan világos sárgás-fehér színű. Ezt követően jelenik meg a sötétebb barna színes geszt.A vizsgálatok azt mutatták, hogy ennek átmérője általábankisebb a magas kőrisnél tapasztaltakénál (az átmérő 40–50%-a). A gesztesedett anyag edényei többnyire tilisszel tömítettek. Természetesen a magyar kőris is gyűrűs likacsú fafaj: a keskeny korai pásztában az edények nagy átmérőjűek (250 μm körül), a késői pásztában markáns elkülönülése szép rajzolatokat eredményez: a sugármetszet csíkos, a húrmetszet rajzos.A farostok nagyszámúak (részarányuk 60–65%), de viszonylagvékonyfalúak. Hosszuk: 0,9–1,0 mm. Matovic A. vizsgálatai szerint a késői pásztában lévő farostok hossza 20–25 éves korig fokozatosan növekszik. Ez arra utal, hogy a magyar kőris juvenilis fája a bél körüli 20–25 évgyűrűre terjed ki.A bélsugarak keskenyek (1–3 sejtsor), a kézi nagyítóval azonbanfelismerhetők.A magyar kőrisek egyik legjelentősebb károsítója a gímszarvas(hántás, vágás). Gyakran előfordul főleg a vizenyősebb területeken fagyléc és álgesztesedés is.A kőrisek fája külső térben kevésbé ellenálló az időjárási hatásoknak,a gombáknak, rovaroknak. Így felhasználásuk a belső terekben javasolható.Az év fája 2006. évben:a magyar kőris1. ábra: a magyar kőris anatómiai felépítéseAz „Év fája alapítvány” kuratóriuma 2006. évre a magyar kőrist választotta az év fájának. Az idősebb generáció nem tanulta, talán nem is hallott erről a kőrisfajról.Ne vegyék szerénytelenségnek, de mint kiváló tanuló, 1961-ben elnyertem Vancsura Rudolf: „Lombos fák és cserjék” című könyvét. E bibliaként forgatott kiválókönyvben a magyar kőris még nem került ismertetésre. Tehát egy olyan fajról (alfajról) van szó, amelyik még csak 4–5 évtizedes múltra tekint vissza. (Soó Rezső és Simon Tibor professzorok 1960-ban emelték alfaji rangra).ALAPANYAG2006/3 Magyar Asztalos és Faipar 147Fizikai tulajdonságokMatovic A. összehasonlító vizsgálatokat végzett a közismertebbmagas kőrissel. Ennek eredményei a következők voltak:Megállapítható, hogy a két kőris között minimális, gyakorlati szempontból jelentéktelen a különbség. Mindkét faj a közepes sűrűségű kemény fákhoz tartozik.Szilárdsági – rugalmassági jellemzőkAz összehasonlító vizsgálatok eredményei a következők voltak:Mechanikai tulajdonságok a rostokkal párhuzamos iránybanMegállapítható, hogy a magas kőris mechanikai jellemzői némileg(5–10%) meghaladják a magyar kőrisét. Javasolható, hogy sportszergyártásra inkább a domb- és hegyvidéken tenyésző magas kőris kerüljön felhasználásra. Egyéb területeken a tapasztaltkülönbségeknek nincs érdemi jelentősége.FelhasználásaA faanyag tulajdonságai alapján tehát megállapítható, hogy a magyar kőris is hasonló technológiákkal dolgozható fel, mint a magas kőris. A dekoratív rajzolatú faanyagból értékes parketták, bútorfrontok, székek, belsőépítészeti tárgyak készíthetők. Természetesenjó tűzifa is, készíthető belőle forgács- és farostlemez egyaránt. Sportszernek, szerszámnyélnek kevésbé alkalmas, mint a magas kőris. Tekintettel azonban, hogy a két kőrisfajt a fűrészipari gyakorlatban nem különítik el, ezért javasolható, hogy a nagyobb dinamikai igénybevételeknek kitett felhasználáshoz (pl. sportszer), hegyvidékről származó anyagot használjunk (itt kevésbé fordul elő magyar kőris).Irodalom:Bartha D. (2006): A magyar kőris megismerésének viszontagságos útja. Erdészeti lapok, Bp., február.Matovic A. (1963): Vlastnosti dreva jadra a belejasena stihteho (Fraxinus excelsior) a jasena uzkolisteho (Fraxinus angustifolia), Brno, Acta universitas agriculturae.Matovic A. (1985): Makroskopicka stavba, fyzikálni a mechanické vlasztnosti dreva jasenu uzkolistého (Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica Soó et Simon), Drversky vyskum, Zväzok 104, BratislavaMolnár S., Bariska M. (2002): Magyarország ipari fái, Szaktudás Kiadó, Bp.Dr. Molnár Sándor1. táblázatFafajSűrűség kg/m3 (u=0%)Térfogati zsugorodás(%)Magas kőris68713,8Magyar kőris64915,22. táblázatJellemzőkMagas kőrisMagyar kőrisNyomószilárdság, MPa60,653,3Húzószilárdság, MPa159,0134,7Hajlítószilárdság, MPa131,7113,0Ütő-hajlító szilárdság, J/cm28,77,4Statikus hajlító rugalmassági modulusz, MPa13 66111 500
