2006/12 Magyar Asztalos és Faipar 105Egy kis hír: 2005-ben a lakossági tűzifa minőségű rönk tő melletti ára 7000 Ft/m3 volt. Ezt még szállítani kellett, meg felrakni és lerakni. Ez utóbbi műveletek nem változtak. Felrakni, lerakni, szállítani. Ugyanaz, mint tavaly. Csak a tevékenység alanya, a tűzifarönk nem az, mint ami volt egy évvel ezelőtt. Illetve a fa az nem változott, csak az ára! Ma egy köbméter rönk 15 000 Ft-ba kerül! Kicsit több, mint a duplája! Ez a jelenség annak köszönhetően is jött létre, hogy az állam igyekszik teljesítenia „zöld energia” előállítására tett vállalásait.Ma az az alapanyag, ami ezelőtt egy évvel – kettővel – még fűrészüzemi alapanyag volt, tő mellett aprítva megy a kazánba. Nem volt rossz gondolat, hogy olyan nyersanyagot használjunk kielégíthetetlen energiaéhségünk csillapítására,aminek megújulására nem kell évmilliókat várni, aminek felhasználásával nem terheljük környezetünket fosszilis energiahordozókból felszabaduló többlet szén-dioxiddal, korommal. Természetesenez a jó gondolat is csak egy kicsit csúszott félre, csak egy kicsit nagyobbak az erőművek, mint nyugaton, csak egy kicsit nem gondoltuk át, mi lesz a vége a jóakaratnak! Az energetikai piac hatalmas felhasználója annak a faanyagnak, amit a fűrészüzemek használtak fel eddig. Értékmentést végezve, korszerű vagy sok embernek munkát adó technológiákkal állítottak elő parkettafrízt, bútorlécet, küszöbötés még vagy egy tucat választékot. Ma a hazai fa alapanyag jelentős része drágább, államilag támogatott villamos energia képében köszön ránk a konnektoronkeresztül. Vannak üzemek, amelyek nem tudtak – tudnak drága alapanyagot vásárolni, mert nem hatékony a technológiájukés nem tudnak gazdaságosan működni. Bezárnak. Bezárnak ahhoz a huszonhoz hasonlóan, amelyek az elmúlt évtizedben zártak be a gazdaság farkastörvényeinekmegfelelően. Nem életképesek,hát nem életképesek. Innen is könnyű ezt kimondani, hát még feljebbről! De ezekben az üzemekben is emberek dolgoztak, kerestek valamennyi pénzt, volt munkájuk, megbecsülésük. Azok Alapanyaghelyzet Magyarországona fűrészüzemek zártak be legelőször, amelyek a legvacakabbak voltak, amelyek a legkevésbé bírták a versenyt. Ezeket a technikai állapotukon kívül még egy dolog jellemezte. Az, hogy majd’mindegyik az egyetlen munkáltató volt a környéken. Ezen üzemek dolgozói munkanélküliek lettek, azóta is azok. Valószínűleg. Most egy kicsit nézzünk feljebb! A fa mint alapanyag kezd kifogyni olyan gyárakalól is, melyek évi 2–5 milliárd forintos árbevétellel rendelkeznek, alkalmaznak 150–300 embert, javítják a kereskedelmi mutatókat, és még sorolhatnánk. Korszerűtechnológiájuk sem teszi lehetővé, hogy a gyártáshoz felhasznált parkettafrízdrágább fűrészáru felhasználásával készüljön, hiszen egyes új uniós országokbanállami segédlettel jönnek létre millió négyzetméteres parkettagyártási kapacitások.A 2006 júliusában megjelent mellékletünkben,a Mestergerendában, épületfávalfoglalkozó kereskedőket kérdeztünk meg, mit szólnak a faalapanyag-helyzethez.Nem voltak elragadtatva! Elég sötét kép rajzolódott ki, már akkor is.Most a hazai parkettagyárak vezetőit, beszerzési szakembereit kérdeztük meg, mi a helyzet náluk.Kovács Miklós, a Befag Zrt. kereskedelmiigazgatója szerint az elmúlt évekbenérezhető a kemény lombos alapanyagokhiánya. Kimutatásaik alapján azonban nem mondhatja ki, hogy már most sokkal drágábban vennének, mint egy éve. Ők csak a szokásos áremelkedéstérzékelik. Az azonban látható, hogy nagy futás van az alapanyagért, mindenki igyekszik jó pozíciókat elfoglalni, hogy később helyzeti előnyét profitraválthassa.Egyes parkettafríz-választékoknál figyelhetőcsakmeg,hogyjelentősen,10%-ot meghaladóan emelkedett az ár, euróban. Ehhez jön még a néha kiszámíthatatlan€/Ft kurzus! Ez jellemzően az alacsonyabb parkettafríz – III–IV. osztály – minőséget érinti. A Befag Zrt. zalahalápi parkettagyárában, a kialakítottválasztékrendszer és technológia lehetővé teszi, hogy olyan alapanyag is bekerüljön a rendszerbe, ami máshol már elképzelhetetlen lenne. Meddig emelkedik az alapanyagár?ALAPANYAGPIAC106 Magyar Asztalos és Faipar 2006/12 A fenyőhelyzet már más! A szalagparkettagerincét adó alapanyagban az elmúlt évben már szinte drasztikus az árnövekmény. Az előző évhez képest a Befag Zrt. kénytelen volt 20–25%-os emelkedést elszenvedni. Ezt az alapanyagár-növekedést már nem tudta lenyelni a parkettagyár, ezért termelékenységjavító intézkedéseket és eladásiár-korrekciókatkellett végrehajtania a vezetésnek. Nem rózsásak a kilátások a jövőre nézve sem. Kovács Miklós 2007-re további, két számjegyű növekedést vár a fenyőnél, és emelkedést a hazai lombos fafajoknál, így további hatékonyságjavításban és vevőportfólió-optimalizálásban gondolkodnak.Nem más a helyzet a Graboplast Zrt. kecskeméti parkettagyárában sem. Dr. Jandó Tamás, a Graboplast Zrt. beszerzési igazgatójának elmondása alapján a hazai alapanyagpiac nehezen tudja kiszolgálni a Graboplast Zrt. növekedését. Hazánk legnagyobb parkettagyára az elmúlt évhez képest közel 50%-os volumennövekedéstrealizál ebben az évben! A 2005-ös kapacitásnövelő beruházás beérni látszik! Szóval a faanyaghelyzet egyre nehezebb, de nem csak az energetikai felhasználás miatt. A kisebb fűrészüzemek bezárása és az onnét kieső frízmennyiség azonban elsősorban ennek a kérdésnek a számlájáraírható. Ezekben a fűrészüzemekben a technológia nem tette lehetővé drágább, jobb minőségű rönk felvásárlását, nem tudták a kihozatalok javulásával kompenzálnia beszerzési árak növekedését. Így, a sok kicsi sokra megy elv mára nem tud érvényesülni! Egyre kevesebb szereplő van a piacon, akik egyre több vevővel kerülnek kapcsolatba. A fűrészüzemek megtanulnakeladni, beszélnek nyelveket és érzik az erejüket! Itt sem számít sokat az adott szó, és néha még az aláírt szerződés sem! Egyszerű képlet, nincs fa és kész! Elfogyott, nem is volt, nem is lesz! Lehet válogatni a kifogásokban. A komoly, nagy nyugati parkettagyárakfelvásárlói is itt vannak, napi látogatói az erdőgazdaságoknak, fűrészüzemeknek.Egyesek feldolgozótelepeket is létesítettek már hazánkban.A fenyőhelyzet teljesen megegyezik a Befagnál taglaltakkal, azzal a kiegészítéssel,hogy a Graboplast Zrt. termeléséhezszükséges mennyiség 80–125%-kal nagyobb a hazai konkurensnél.Trombitás Zoltán, az Egererdő Zrt. tulajdonában álló Mátraparkett igazgatójatöbb tényezőre vezeti vissza a parkettagyárakatérintő alapanyaggondokat. Nem fontossági, hanem említési sorrendben az igazgató úr a következőket sorolta fel:– Kivágásra kerülő fatömeg mennyiségi-minőségi csökkenése.– Feldolgozókapacitás szűkülése.– Fokozódó igény a természetes anyagokiránt.Kicsit részletesebben. Az erdők hármas funkcióiból az elmúlt időszakban mind nagyobb szerepet kap a környezetvédelemés az erdővel szembeni társadalmi elvárás. Mindezek következtében, bár az üzemtervi lehetőségek nagyobb fatömeg kitermelését tennék lehetővé, csökken a kitermelés volumene. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kitermelt faanyagok átlagátmérője, tulajdonképpen gazdaságosfeldolgozhatósága is folyamatosan csökken.Ami jó az egyik oldalon, az rossz a másikon. Ez elmondható a parkettagyárak esetében is. Hiszen a fokozódó igény a természetes anyagok iránt keresletet generál a palettatermékek iránt, miközben felfelé hajtja az alapanyagárakat is. Az árak növekedésében nagy szerepe van a fa energetikai felhasználásának is, mondta Trombitás úr is. A tűzifa áremelkedéseátgyűrűzik az ipari alapanyagokra is. Erre az évre már elérte, illetve meghaladtaaz alacsonyabb árszintű fűrészüzemi alapanyagok (18–24 cm átmérőjű rönk, kivágás,fagyártmányfa) árát. Mivel az ilyen árú alapanyagból már nem termelhető gazdaságosan (gyenge érték és mennyiségikihozatal) fűrészáru, fríz, ezek szintén a kazánokban kötnek ki, hozzájárulva a hiány fokozódásához.A fentiek miatt az eddig kínálati piac keresleti piaccá alakult. A parkettagyárak versengenek vagy versengeni fognak, bizonyos árszinten belül, a megbízható beszállítókért. Válogatásról, alapanyag-beszállítókközötti mazsolázgatásról, ma már nem lehet beszélni.Hosszabb időre visszatekintve, a beszerzési árak általában inflációalattimértékben növekedtek, eddig. Ebben az évben Trombitás úrék becslése szerint ez nagyobb mértékű lesz. Arányaiban most ősszel várható egy magasabb, lökésszerű áremelés, amely nagysága választékoktól,minőségtől függően minimum 5–8% lesz, de egy-egy kurrensebb, magasabb minőségű választéknál meghaladhatja a 10–15%-ot is.A Mátraparkett esetében is kérdéses, hogy az alapanyagárak növekedéséből adódó költségnövekedést tovább tudják-e hárítani a fogyasztóra. A kiváló minőségűtermékeik iránti kereslet ellenére a piacokon hatalmas a verseny. Ilyen körülmények között jó esetben is csak egy szerényebb áremeléssel lehet kísérletezni, fejezte be Trombitás Zoltán.Németh Elek, a barcsi Dráva Faipari Művek Kft. kereskedelmi vezetője szerint a keményfa alapanyag ellátottság a térségükbenévről évre csökken. Csökken a feldolgozókapacitás is. Dél-Dunántúl legnagyobbfűrészüzemei vagy állnak, vagy kb. 20–30%-os kapacitáson dolgoznak. A rendszerváltás után alakult fűrészüzemek közül is már több megszűnt. Az alapanyagárak folyamatosan emelkednek, szinte függetlenül attól, hogy milyen az inflációvagymilyenazárfolyamváltozás. Az utóbbi időben az energiafelhasználású tűzifa magas árai tolták feljebb a rönkárakat. Az akácrönkötpéldául korábban tűzifa áron lehetett megvenni, jelenleg tölgy áron sem nagyon lehet hozzájutni. Ennek következtében a frízellátottság is rendkívülalacsony, az ára pedig szinte már megfizethetetlen.ALAPANYAGPIAC2006/12 Magyar Asztalos és Faipar 107ALAPANYAGPIACA minőséghez kapcsolt ár mindig alku kérdése, ahol ma már az eladó van kedvezőbbhelyzetben, diktáló pozícióban. Mostanában fixminőség-ésárkategóriátáltalánosan, teljes pontossággal meghatároznisem lehet.Németh Elek tapasztalatai alapján az alapanyagár-növekedést a készáru árába nem lehet egyértelműen beépíteni, azzal nem lehet a készáru árát megnövelni. Ugyanis a késztermékeknél fordított a helyzet, mint az alapanyagnál, ott inkább kínálati piac a jellemző, mind a belföldi, mind az export piacokon egyaránt. Az új termékek, új eljárások nagyon fontosak a piac szempontjából, azonban ez sem jelent egy olyan kitörési pontot, ami gyógyírt jelentene az előző problémákra.Pl.: a szalagparketta tekintetébena click-rendszerű kapcsolat egy új megoldás, aminek a hiánya a gyártónál piaci gondokat okozhat, de a megléte nem jelenti azt, hogy az eladás ettől már korlátlan és az árak is emelhetők lennének. Ennek ellenére semmilyen új megoldásról a gyártók nem mondhatnak le, mert a többiekkel szemben hátrányba kerülnek.Nincs fa, ami van, az nem olyan minőségű,mint korábban, miközben a parkettagyárakegyre nagyobb versenyben kénytelenekdolgozni, mondta Németh úr.A „menj közel az alapanyaghoz” elvet egyre több európai parkettagyár is követi. 2005-ben Szerbiában adott át egy komoly beruházást a Tarkett padló- és parkettagyártó óriás. Jövőre már kétmillió négyzetméter szalagparketta előállítására lesz képes. Ezen felül összesen 14 000 m2 szárítókapacitással rendelkezik az üzem, amivel valószínűleg a logisztikai költségeit igyekszik csökkenteni. Amennyiben nem vizes frízt szállít svéd és német gyáraiba, hanem kész lamellát, jelentős költséget fog megtakarítani. Okos fickók,valószínűlegkiszámolták! A másik komoly játékos a lengyel Barlinek. Itthoni szemmel hihetetlenfejlesztésekkel megy az alapanyag felé. Fűrészüzemet vett, újít fel Ukrajnában.Ott, ahol az európai gyárak által kedveltfafajokból még komoly állományok vannak. Onnét fogja kiszolgálni lengyelországigyárait, és hírek szerint parkettagyártókapacitásba is beruházni készül keleti szomszédunknál. A Karélia megvette, megveszi a román Larodán parkettagyárat,ahonnan nemcsak a román – kirabolt – erdők, de az ukrán és a magyar erdők is karnyújtásnyira vannak. Még a végén megéljük, hogy megfordul a fa alapanyag szállítási iránya, és a magyar–román határonmagyar rendszámú kamionok fogják a rönköt szállítani kelet felé!A hazai alapanyag-felhasználók néha értetlenül állnak a jelenség előtt, hogy egyes termelők ugyanazért a pénzért, ugyanazt az alapanyagot nem hazai termelőknekadják el, hanem exportra. Most, amikor majd mindenki euróban szerződik, amikor egy külföldi út már nem kellene, hogy csábítson embereket, még mindig van valami, amitől a külföldi euró jobb, mint a hazai euró. Lehet, hogy a parkettagyáraknak létre kellene hozni egy komoly beszerzési társulást?K.
G.
Tetszett a cikk?