Védett fafajok

Németországban történt az eset, amikor egy asztalosmester az interneten árverésre bocsátotta rio paliszander (brazil rózsafa) fafajból készült furnérmaradékait. Másnap meglátogatta őt az illetékes természetvédelmi hatóság két képviselője, akik rutinszerűen követik a védett fafajokra (mint pl. rio paliszander vagy ramin) vonatkozó értékesítéseket és a furnérmaradékot elkobozták.
Elmondása szerint a furnérmaradékokat az üzem utódlása során nagybátyjától vette át. Ennek bizonyítására a természetvédelmi hatóság számlákat követelt tőle annak igazolására, hogy a furnérokat még azelőtt szerezték be, hogy a rio paliszander védetté, és kereskedelmi forgalomba hozatala tilossá vált. Ha nem így történt, úgy az asztalos szabálysértési és büntetőeljárással számolhat „Kereskedelem védett fajokkal, a szükséges igazolások hiányában” indoklással. Aki védett fafajokkal kereskedik, köteles a törvényi előírásokat betartani. Itt is érvényes, hogy az „ismeretek hiánya nem mentesít a következmények alól”. Ezért minden épület- és bútorasztalosnak, ill. kereskedőnek tudnia kell, milyen fafajjal van dolga.

Mi védett?

A nemzetközileg védett fafajokat (nem összekeverendő a hazai védettséggel*) a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény, a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora), illetve az EU-ban közvetlenül hatályos 338/97/EK Tanácsi rendelet szabályozza. A fajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) szerinti I., II. és III. nemzetközi védelmi kategóriák (függelékek) az EU-ban A, B és C mellékleteknek felelnek meg. A D melléklet (egyes fafajokra vonatkozóan 2008. 04. 11. óta van érvényben) csak annyit jelent, hogy az adott fafajok EU-ba történő importját annak mennyisége és származási országa vonatkozásában monitorozzák és statisztikailag rögzítik. Ezekkel a fafajokkal szabadon lehet kereskedni, és szabadon szállítható, azonban behozatalnál a vámhivatalnál import bejelentést kell tenni.
Több mint 20 növény vadon élő állománya értékes faanyaga miatt került veszélybe. Az olyan fafajták, mint a rio paliszander vagy az eredeti mahagóni már „teljesen elfogytak” (a kipusztulás szélén állnak), a Ramin, Afromosia és pokkfa állományok pedig nagyon megritkultak.
A Washingtoni Egyezmény védelme alá vont fafajok listája egyre hosszabb lesz, ami azt jelenti, hogy nő a kereskedelmi szabályozás alá vont (azaz külön kereskedelmi engedélyhez kötött) fajok köre.
Míg jelenleg még csak néhány fafaj van, amelyeknek kereskedelme tiltott, több van olyan, amely szabályozás alá esik. A CITES előírásai a fafajok egy részénél mind a nyers faanyag, mind a kész-, illetve a feldolgozott termék formájára is vonatkoznak, viszont léteznek olyan fajok is, amelyeknél a szabályozás, s így az engedélykötelezettség csak azok bizonyos kereskedelmi formáira, mint a félkész termékekre (pl. fűrészáru, lécek, furnérok) vagy késztermékekre (pl. bútorok, szobrok vagy hangszerek) vonatkozik. Az ebben való eligazodást segíti a „Kereskedelmi forgalom szempontjából jelentőséggel bíró védett fafajok” című összesítő táblázat.

Mi a CITES?
Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra hatalmas méreteket öltött, éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt, és évente több mint 350 millió egyedet érint.
A veszélyeztetett fajokkal folytatott szabályozatlan nemzetközi kereskedelem növekvő méretei, és ennek egyre szembetűnőbb káros hatásai nemzetközi megállapodás létrehozását tették szükségessé. Így jött létre 1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről). Előírásait azóta 137 állam fogadta el és hirdette ki, így ma már a világ 192 országa közül 175 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a megállapodáshoz. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak.
Több mint 25 000 növényfaj szerepel a CITES függelékeiben, például az orchideák és a kaktuszok egész családja az Egyezmény hatálya alá tartozik. Az elmúlt években számos, a bútoriparban használt trópusi fafaj is az ellenőrzése alá került. Több, hazánkban őshonos növény is szerepel a CITES függelékeiben, így például erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), az összes orchideánk (65 faj), a hóvirág (Galanthus nivalis), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis) is. Ezek a fajok mind védettek (vagy fokozottan védettek) hazánkban.


Forrás: www.cites.hu

A CITES által védett állat- és növényfajok aktuális teljes listáját a 338/97/ EK Tanácsi rendelet tartalmazza, amely megtalálható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján: http:// www.kvvm.hu/cimg/documents/338_97_ EK_rendeletenek_hatalya_ala_tartozo_ fajok_hatalyos_listaja_a_Bizottsag_ 407_2009_EK_rendelete.pdf (németül: http://www.bfn.de/0305_ holz.html, angolul: http://www.cites.org/ eng/app/appendices.shtml)


*A hazai védettség nem azonos a nemzetközi védelemmel. A „védett” szót, ha így önmagában áll, mindig a hazai, tehát a természetvédelmi törvény által védett fajokra használjuk. Ezeket a 13/2001. KöM rendelet hirdeti ki.



Az EU -ba érkező és exportra menő áruk, valamint a belső kereskedelem ellenőrzése

A kereskedelem természetvédelmi szempontú ellenőrzése két fontos feladatra terjed ki. Egyrészt ellenőrzi az országba beszállított árukat az EU-rendeletek betartására vonatkozóan, másrészt a fafeldolgozó üzemekben, fakereskedőknél és barkácsműhelyekben már meglévő különféle kereskedelmi formájú fákból származó áttekinthetetlen mennyiségű alapanyagok eladásait is nyomon követi. Miközben nemzetközileg a vámhatóság a határon ellenőrzi a fa(termékek) behozatalát és kivitelét, a természetvédelmi hatóságok a fajvédelem országon belüli betartását ellenőrzik.

Veszélyek a maradék készletek vétele-eladása során

Az ipari felhasználásra alkalmas fákból és furnérmaradványokból régi raktárkészletekkel rendelkező üzemek és tulajdonosok először ellenőrizzék, hogy a CITES által védett fafajokról van-e szó. A tájékozódást megnehezíti, hogy a fák „népnyelvi” elnevezései általában a fafaj származási országában születnek. Van, hogy a kereskedők különleges neveket adnak, hogy az egyébként általánosan használt fafajokat más névvel felruházva kiemeljék. A szakirodalomban általában a fák latin nevükkel is szerepelnek, ami lehetővé teszi, hogy a világ minden táján a köznyelvi kifejezésektől függetlenül a fafajok beazonosíthatóak legyenek. A név első fele jelöli a nemzetséget, a második név mutatja a nemzetségen belüli fajt. Persze az igazi nehézséget a fafaj beazonosítása jelenti. Az ebben való kiigazodást segíti a már említett összesítő táblázat. Más élőhelyről származó ugyanazon fafajok évgyűrűszerkezetükben, valamint színükben eltérő megjelenést mutathatnak, ugyanakkor más fafajokkal könnyen össze is téveszthetők. Gyakran már a kitermelés helyszínén tévesen állapítják meg a fafajt. Nemzetközi szinten segítségül szolgál a CITES-woodID szoftver, amely angol és német nyelven érhető el. (Sajnos ingyenesen letölthető verziót nem találtunk az interneten.), illetve a kanadai kormány által készíttetett trópusi faanyag CITES-határozó, amely letölthető (http://www.cws-scf.ec.gc.ca/enforce/ pdf/Wood/CITES_Wood_Guide.pdf).

Védettségi besorolás
CITES I. függelék és „A” EK –védelem
Ezen a függeléken azok a fajok szerepelnek, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek. Közülük több fajnak már csak néhány tíz vagy száz egyede él szabadon. Ezek a legszigorúbban védettek, ezért az Egyezmény kategorikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet. Jelenleg közel 900 ilyen fajt sorol fel az Egyezmény I. függeléke. Köztük olyan fajok, mint a rio paliszander (Dalbergia nigra) és az Alerce (Fitzroya cupressoides), melyek kereskedelme szigorúan tilos. E fafajok példányai csak kutatási és fejlesztési célra kaphatnak behozatali engedélyt.
CITES II. függelék és „B” EK –védelem
A II . függelékben szereplő fajokat szintén veszélyezteti a nagymértékű kereskedelem, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben, ezek korlátozott mennyiségben, ún. CITES -engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Ez azt jelenti, hogy ezek a fajok tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (exportkvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek a származási és import ország szigorú ellenőrzése alatt. Ilyen pl. a pokkfa (Guaiacum spp.), a Ramin (Gonystylus spp.), az Afromosia (Pericopsis etata), és az eredeti mahagóni (Swietenia mahagoni).
CITES III. függelék és „C” EK –védelem
Azokra a fajokra vonatkozik, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a kereskedelem káros hatásaitól megvédje. Ezért ehhez nemzetközi segítséget igényel. Kereskedelmükhöz CITES exportengedély szükséges abból az országból, amelyik a fajt a III . függelékre felvette, minden más államból pedig származási bizonyítvány. pl. Peruban, Guatemalában és Kolumbiában a Cedro (Cedrela odorata).
EK „D” melléklet
A D mellékletben azok a fajok találhatók, melyek behozatalát az EU mennyiségi felügyelettel engedélyezi, hogy az így meghatározott adatok alapján esetleg szigorúbb kategóriába kerüljenek.

A CITES-woodID a védett fafajok ismertetőjegyeinek, Makrojellemzőinek leírásával és különböző nagyításokban nézhető fotókkal segíti az azonosítást, sőt azokat a fafajokat is bemutatja, amelyekkel a védett fafajok könnyen összetéveszthetők.
Biztonságos meghatározás azonban csak a mikroszkopikus szerkezeti ismertetőjegyek alapján lehetséges. Sokszor a ráfordítás nem áll arányban a haszonnal. Az asztalosok ennek ellenére kötelesek a CITES által védett fafajokra vonatkozó tulajdonlási dokumentumokat bemutatni, és a jogszerű beszerzést igazolni.

A fafajvédelem hazai vonatkozása

Magyarországon belül a vámhatóság mobil csoportjai és a rendőrhatóságok nyomozati egységei segítik a természetvédelmi hatóságok munkáját a természetvédelmi oltalom alatt álló fajokkal folyó kereskedelem ellenőrzésében.
Utóbbiak az ún. „zöld hatóságok”, hivatalos nevükön a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek. amelyek a természetvédelem területi szervei, s többek között ők felelősek a Washingtoni Egyezmény végrehajtásáért, az előírások betartásának ellenőrzéséért.
Kérdésünkre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakemberei elmondták, hogy hazánkban is volt már rá precedens, hogy újságban vagy interneten eladásra kínált nemzetközi védelem alatt álló fafajra bukkantak, melyet a rendőrséggel együttműködésben ellenőriztek. Ide kapcsolódva a fafajokban jártas szakmabeliektől is hallani olyat, hogy egy-két áruházban a mostanában népszerűen csengő nevű trópusi fából készült kerti bútorok alapanyaga gyakran teljesen más fafaj.

Mózes Lajos


Forrás: dds 2009/6, www.cites.hu, www.cites.org, www.bfn.de
Lektorálta: Práger Anna vezető-tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás Osztály

Régebbi szakirodalomból...
Brazil Wood (Brazil vasfa)
Belőle készülnek a legjobb hegedűvonók, emellett díszes esztergályosmunkák, puskatusok, markolatok alapanyaga. 1200–1280 kg/m3
Cedrela (Dél-amerikai cédrus)
Ez a fa nem igazi cédrus, hiszen nem is fenyőféle. Legismertebb neve a „szivarosdoboz” cédrus. Kiváló minőségű bútorok, egyéb beltéri szerkezetek, hajó- és csónaktestek készülnek belőle. 370–750 kg/m3
Rio paliszander (brazil rózsafa)
A brazil rózsafa évszázadok óta az egyik legnagyobb kincsnek számító faanyag világszerte. Furnérként, tömörfaként a minőségi bútorkészítésben használják, bankok és üzletek, valamint tárgyalótermek berendezésére, de készítenek belőle asztalokat, zongorákat, hangszerbillentyűket, biliárdasztalokat. A válogatott rönkökből gyönyörű színfurnérok készülnek. 850 kg/m3
Honduraszi rózsafa (paliszander)
Gesztje rózsaszínes vagy lilásbarna, benne szabálytalan fekete mintával. Rajzolata csíkos, textúrája finom vagy közepesen tagolt. Hasonló a felhasználási területe, mint a rio paliszandernek. 930–1090 kg/m3
Ramin
Széles körben alkalmazzák a bükk helyett bútorkészítésben, különböző berendezésekhez, képkeretekhez. Jól faragható és esztergályos alapanyag. Díszlécek, dekoratív furnérok készíthetők belőle. 640–720 kg/m3
Pokkfa
A kereskedelemben megtalálható fafajok közül ez adja az egyik legkeményebb, legerősebb faanyagot. A pokkfa önkenő tulajdonsága a faanyag nagy olajtartalma miatt igen jó, ezért ideális olyan tengeri felszerelések gyártására, mint a hajócsavartengely-csapágyak. 1230 kg/m3
Afromosia
Megjelenik a minőségi bútorkészítésben, alkalmazzák kül- és beltéri famunkáknál, készülnek belőle lépcsők, üzlet- és irodaberendezések stb. A válogatott rönkökből dekoratív furnérok nyerhetők. 690 kg/m3
Mahagóni
A különböző mahagónifajok minden szempontból nagyon hasonlóak, gyakran hoznak létre hibrideket. Az eredeti Swietenia mahagoni állományai már szinte teljesen kimerültek, nincsenek kereskedelmi forgalomban. A S. macrophylla, a S. humilis, a S. candollei, a S. aubrevilleana, a S. kukovii, a S. tessmannii anyaga szinte megkülönböztethetetlen a Swietenia mahagonitól, de ezek mennyisége is korlátozott. Újabban plantázsokban is ültetik, elsősorban Indiában, Burmában, Srí Lankán és néhány afrikai országban. A mahagónit a minőségi bútorkészítésben és korhű bútorok reprodukálásához használják, dekoratív furnéralapanyag. 540 kg/m3.


Forrás: A faanyagok enciklopédiája című könyv


Tetszett a cikk?