Védett fafajok
![](/media/images/szerzok/faipar-logo.png)
Németországban történt az eset, amikor egy asztalosmester az interneten árverésre bocsátotta rio paliszander (brazil rózsafa) fafajból készült furnérmaradékait. Másnap meglátogatta őt az illetékes természetvédelmi hatóság két képviselője, akik rutinszerűen követik a védett fafajokra (mint pl. rio paliszander vagy ramin) vonatkozó értékesítéseket és a furnérmaradékot elkobozták.
Elmondása szerint a furnérmaradékokat az üzem utódlása során nagybátyjától vette át. Ennek bizonyítására a természetvédelmi hatóság számlákat követelt tőle annak igazolására, hogy a furnérokat még azelőtt szerezték be, hogy a rio paliszander védetté, és kereskedelmi forgalomba hozatala tilossá vált. Ha nem így történt, úgy az asztalos szabálysértési és büntetőeljárással számolhat „Kereskedelem védett fajokkal, a szükséges igazolások hiányában” indoklással. Aki védett fafajokkal kereskedik, köteles a törvényi előírásokat betartani. Itt is érvényes, hogy az „ismeretek hiánya nem mentesít a következmények alól”. Ezért minden épület- és bútorasztalosnak, ill. kereskedőnek tudnia kell, milyen fafajjal van dolga.
Mi védett?
A nemzetközileg védett fafajokat (nem összekeverendő a hazai védettséggel*) a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény, a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora), illetve az EU-ban közvetlenül hatályos 338/97/EK Tanácsi rendelet szabályozza. A fajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) szerinti I., II. és III. nemzetközi védelmi kategóriák (függelékek) az EU-ban A, B és C mellékleteknek felelnek meg. A D melléklet (egyes fafajokra vonatkozóan 2008. 04. 11. óta van érvényben) csak annyit jelent, hogy az adott fafajok EU-ba történő importját annak mennyisége és származási országa vonatkozásában monitorozzák és statisztikailag rögzítik. Ezekkel a fafajokkal szabadon lehet kereskedni, és szabadon szállítható, azonban behozatalnál a vámhivatalnál import bejelentést kell tenni.
Több mint 20 növény vadon élő állománya értékes faanyaga miatt került veszélybe. Az olyan fafajták, mint a rio paliszander vagy az eredeti mahagóni már „teljesen elfogytak” (a kipusztulás szélén állnak), a Ramin, Afromosia és pokkfa állományok pedig nagyon megritkultak.A Washingtoni Egyezmény védelme alá vont fafajok listája egyre hosszabb lesz, ami azt jelenti, hogy nő a kereskedelmi szabályozás alá vont (azaz külön kereskedelmi engedélyhez kötött) fajok köre.
Míg jelenleg még csak néhány fafaj van, amelyeknek kereskedelme tiltott, több van olyan, amely szabályozás alá esik. A CITES előírásai a fafajok egy részénél mind a nyers faanyag, mind a kész-, illetve a feldolgozott termék formájára is vonatkoznak, viszont léteznek olyan fajok is, amelyeknél a szabályozás, s így az engedélykötelezettség csak azok bizonyos kereskedelmi formáira, mint a félkész termékekre (pl. fűrészáru, lécek, furnérok) vagy késztermékekre (pl. bútorok, szobrok vagy hangszerek) vonatkozik. Az ebben való eligazodást segíti a „Kereskedelmi forgalom szempontjából jelentőséggel bíró védett fafajok” című összesítő táblázat.
Mi a CITES? Forrás: www.cites.hu |
A CITES által védett állat- és növényfajok aktuális teljes listáját a 338/97/ EK Tanácsi rendelet tartalmazza, amely megtalálható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján: http:// www.kvvm.hu/cimg/documents/338_97_ EK_rendeletenek_hatalya_ala_tartozo_ fajok_hatalyos_listaja_a_Bizottsag_ 407_2009_EK_rendelete.pdf (németül: http://www.bfn.de/0305_ holz.html, angolul: http://www.cites.org/ eng/app/appendices.shtml)
*A hazai védettség nem azonos a nemzetközi védelemmel. A „védett” szót, ha így önmagában áll, mindig a hazai, tehát a természetvédelmi törvény által védett fajokra használjuk. Ezeket a 13/2001. KöM rendelet hirdeti ki.
Az EU -ba érkező és exportra menő áruk, valamint a belső kereskedelem ellenőrzése
A kereskedelem természetvédelmi szempontú ellenőrzése két fontos feladatra terjed ki. Egyrészt ellenőrzi az országba beszállított árukat az EU-rendeletek betartására vonatkozóan, másrészt a fafeldolgozó üzemekben, fakereskedőknél és barkácsműhelyekben már meglévő különféle kereskedelmi formájú fákból származó áttekinthetetlen mennyiségű alapanyagok eladásait is nyomon követi. Miközben nemzetközileg a vámhatóság a határon ellenőrzi a fa(termékek) behozatalát és kivitelét, a természetvédelmi hatóságok a fajvédelem országon belüli betartását ellenőrzik.
Veszélyek a maradék készletek vétele-eladása során
Az ipari felhasználásra alkalmas fákból és furnérmaradványokból régi raktárkészletekkel rendelkező üzemek és tulajdonosok először ellenőrizzék, hogy a CITES által védett fafajokról van-e szó. A tájékozódást megnehezíti, hogy a fák „népnyelvi” elnevezései általában a fafaj származási országában születnek. Van, hogy a kereskedők különleges neveket adnak, hogy az egyébként általánosan használt fafajokat más névvel felruházva kiemeljék. A szakirodalomban általában a fák latin nevükkel is szerepelnek, ami lehetővé teszi, hogy a világ minden táján a köznyelvi kifejezésektől függetlenül a fafajok beazonosíthatóak legyenek. A név első fele jelöli a nemzetséget, a második név mutatja a nemzetségen belüli fajt. Persze az igazi nehézséget a fafaj beazonosítása jelenti. Az ebben való kiigazodást segíti a már említett összesítő táblázat. Más élőhelyről származó ugyanazon fafajok évgyűrűszerkezetükben, valamint színükben eltérő megjelenést mutathatnak, ugyanakkor más fafajokkal könnyen össze is téveszthetők. Gyakran már a kitermelés helyszínén tévesen állapítják meg a fafajt. Nemzetközi szinten segítségül szolgál a CITES-woodID szoftver, amely angol és német nyelven érhető el. (Sajnos ingyenesen letölthető verziót nem találtunk az interneten.), illetve a kanadai kormány által készíttetett trópusi faanyag CITES-határozó, amely letölthető (http://www.cws-scf.ec.gc.ca/enforce/ pdf/Wood/CITES_Wood_Guide.pdf).
Védettségi besorolás CITES I. függelék és „A” EK –védelem Ezen a függeléken azok a fajok szerepelnek, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek. Közülük több fajnak már csak néhány tíz vagy száz egyede él szabadon. Ezek a legszigorúbban védettek, ezért az Egyezmény kategorikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet. Jelenleg közel 900 ilyen fajt sorol fel az Egyezmény I. függeléke. Köztük olyan fajok, mint a rio paliszander (Dalbergia nigra) és az Alerce (Fitzroya cupressoides), melyek kereskedelme szigorúan tilos. E fafajok példányai csak kutatási és fejlesztési célra kaphatnak behozatali engedélyt. CITES II. függelék és „B” EK –védelem A II . függelékben szereplő fajokat szintén veszélyezteti a nagymértékű kereskedelem, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben, ezek korlátozott mennyiségben, ún. CITES -engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Ez azt jelenti, hogy ezek a fajok tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (exportkvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek a származási és import ország szigorú ellenőrzése alatt. Ilyen pl. a pokkfa (Guaiacum spp.), a Ramin (Gonystylus spp.), az Afromosia (Pericopsis etata), és az eredeti mahagóni (Swietenia mahagoni). CITES III. függelék és „C” EK –védelem Azokra a fajokra vonatkozik, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a kereskedelem káros hatásaitól megvédje. Ezért ehhez nemzetközi segítséget igényel. Kereskedelmükhöz CITES exportengedély szükséges abból az országból, amelyik a fajt a III . függelékre felvette, minden más államból pedig származási bizonyítvány. pl. Peruban, Guatemalában és Kolumbiában a Cedro (Cedrela odorata). EK „D” melléklet A D mellékletben azok a fajok találhatók, melyek behozatalát az EU mennyiségi felügyelettel engedélyezi, hogy az így meghatározott adatok alapján esetleg szigorúbb kategóriába kerüljenek. |
A CITES-woodID a védett fafajok ismertetőjegyeinek, Makrojellemzőinek leírásával és különböző nagyításokban nézhető fotókkal segíti az azonosítást, sőt azokat a fafajokat is bemutatja, amelyekkel a védett fafajok könnyen összetéveszthetők.
Biztonságos meghatározás azonban csak a mikroszkopikus szerkezeti ismertetőjegyek alapján lehetséges. Sokszor a ráfordítás nem áll arányban a haszonnal. Az asztalosok ennek ellenére kötelesek a CITES által védett fafajokra vonatkozó tulajdonlási dokumentumokat bemutatni, és a jogszerű beszerzést igazolni.
A fafajvédelem hazai vonatkozása
Magyarországon belül a vámhatóság mobil csoportjai és a rendőrhatóságok nyomozati egységei segítik a természetvédelmi hatóságok munkáját a természetvédelmi oltalom alatt álló fajokkal folyó kereskedelem ellenőrzésében.
Utóbbiak az ún. „zöld hatóságok”, hivatalos nevükön a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek. amelyek a természetvédelem területi szervei, s többek között ők felelősek a Washingtoni Egyezmény végrehajtásáért, az előírások betartásának ellenőrzéséért.
Kérdésünkre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakemberei elmondták, hogy hazánkban is volt már rá precedens, hogy újságban vagy interneten eladásra kínált nemzetközi védelem alatt álló fafajra bukkantak, melyet a rendőrséggel együttműködésben ellenőriztek. Ide kapcsolódva a fafajokban jártas szakmabeliektől is hallani olyat, hogy egy-két áruházban a mostanában népszerűen csengő nevű trópusi fából készült kerti bútorok alapanyaga gyakran teljesen más fafaj.
Mózes Lajos
Forrás: dds 2009/6, www.cites.hu, www.cites.org, www.bfn.de
Lektorálta: Práger Anna vezető-tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás Osztály
Régebbi szakirodalomból... Forrás: A faanyagok enciklopédiája című könyv |
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
A REHAU felületkonfigurátor
Tervezzen és rendeljen egyedi méretű RAUVISIO bútorfrontokat online akár egy darabtól!
Asztalosdinasztia méltó utóda
Harasztovics Róbert fafaragó, népi iparművész, a népművészet ifjú mestere beszél munkájáról.
A típusbútor reneszánsza és a fenntarthatóság
Jelen tanulmány Magyarország bútoriparának mélységeit vizsgálja, a típusbútorok jelenlétére, illetve annak megjelenésére fókuszálva a 19. és 20. századtól...