Egzóta fa alapanyagok: Afrormosia

Néhány helyen tévesen afrikai teaknak nevezik, de a teakfélékhez botanikailag nincs köze. Csak úgy emlegetik néha, hogy a szegény emberek teakfája vagy afrikai teak, mert hasonló hozzá, sokszor annak helyettesítésére használták. További nevek a különböző dialektusokban: mohole (Ghana), ayin, egbi (Nigéria), ejen, obang (Kamerun), ole, oleo pardo (Kongó), bohala, wahala (Zaire).

Előfordulás

Az afrormosia fafajok főként a 7. szélességi fok magasságában, Északkelet-Elefántcsontpart és Nyugat-Ghana nedves, párás szavannájában, Abengourou és Kumasi között, bokros csoportokban nőnek. Nigéria Agbor-Assaba régiójában csak csekély az előfordulásuk. Az afrormosia Kamerun külső déli csücskétől egészen Kongóig, a Molondou és Ouesso közötti homokos talajú belső medencékben is sok helyen megtelepszik. A középső Kongó-medencében Yangambi-Banalia-Stanleyvile között és a Haut-Loporin található meg. Kelet-Afriká ban egy másik faj nő (Pericopsis angolensis – Muwanga, Afrormosia).

A fa (növény) jellemző

Egy termetes, száraz, kopár fáról van szó, melynek magassága 30–45 métert ér el, átmérője 60–160 cm között ingadozik. A legnagyobb fáknak 20–30 m ágmentes törzse is lehet. A törzs többnyire egyenes és nincsenek támasztógyökerek (csak idős korban, 100–110 év fölött), ennek ellenére ritkán hengeres formájú. A hornyolt törzset szürke, rostos, szálkás és meglehetőst tapadós, korpaszerű kéreg fedi, melyen többnyire vöröses foltok vannak, a bennszülöttek ezért nevezik a fát „vörös fának" is.

A faanyag jellemzői

A mintegy 3 cm vastag szijács világos színével (mely később elsárgul) jól elkülönül a zöldessárga, majd később az olívabarnáig sötétedő gesztig. A gesztben gyakran találhatók sötétebb sávok. Ez utóbbi radiális metszetben nagyon tetszetős látványt tud nyújtani, ezért a furnérkereskedelemben ez a struktúra nagyon kedvelt. A sokszorosan szétszórva elrendezett finom tracheák homlokmetszetben jól felismerhetőek, hosszmetszetben pedig szabályos pórushullámokat képeznek. A parenchima hullámos vagy átlós szalagokban jelenik meg, melyek a pórusokat egy világos peremmel veszik körül és leggyakrabban többet összekötnek. Egyedülálló és hibátlan a fehér-szürke töltésű póruscsoportok előfordulása, melyek keresztmetszetben pont alakú vagy szabályosan rendezett, világos, mészjellegű foltokat tudnak képezni.
A finom, emeletszerűen elrendezett fasugarak lupéval jól felismerhetők, az évgyűrűk alig láthatóak. Az afromosia egy középfinom, kifejezetten dekoratív fának nevezendő meg, melynek a struktúrája többnyire egyenes rostú, de előfordul váltakozó, finom csíkozású forgó növekedés is. A fa sűrűsége kiszárítva (12%) mintegy 700 kg/m3, friss állapotban meghaladja az 1150 kg/m3-t is.

Feldolgozás és felhasználás

Ezt a meglehetőst nehéz, természetesen fénylő fát gyakran a teakfához (tectona grandis) hasonlítják, és emiatt gyakran teakpótlékként is használják. Ezzel együtt keményebb és nehezebb, a szilárdsága is magasabb, miáltal az ellenálló képessége is jobb.
Bár külső kinézetre nagyon emlékeztet a teakre, minden további nélkül megkülönböztethető attól, mert ellentétben a félkörpórusos teakkel, szétszórtan elrendezett tracheái vannak. Ezen túlmenően nem zsíros a tapintása. A fát könnyű megmunkálni, a szárítása viszonylag könnyű, nem vetemedik sokat és később csekély repedésveszéllyel jó állóképességet mutat. Csak ellenforgácsolású fánál kell rostkiszakadásra számítani, megmunkálásánál lassú előtolás ajánlott. Esztergályozásra nagyon alkalmas, jól felületkezelhető.
Az elszíneződés elkerülése végett a felületkezelés nagyon fontos, mert a magas csertartalom miatt ez ennél a fánál magas páratartalom és vassal való érintkezés esetén könnyen előfordulhat. A fa hajlamos a beszürkülésre és gyakran foltok keletkeznek rajta. Az afrormosiát a gomba- és rovarellenálló fafajok közé kell sorolni, így elsősorban kültéri és vizes építményekhez ajánlott. Ezt a fát nagy mennyiségben használják Angliában, Skandináviában, Hollandiában és Olaszországban, ahol értékes bútorfurnérnak, üzlet- és lakberendezéshez, parkettagyártáshoz és a hajóépítésben dolgozzák fel sikeresen. Késelés előkészítéséhez a negyedelés ajánlott. A fát alaposan kell gőzölni és forrón kell megmunkálni, a lehűlt darabokat újra kell melegíteni. Németországban eleinte az afrormosiát elsősorban kedvező árú, értékes, teakhelyettesítő késfurnérként dolgozták fel. Később tömörfaként a szék- és kárpitosbútor-iparban is alkalmazni kezdték.

Külkereskedelem

Az első szállítmányok 1947-ben érkeztek Angliába, majd 1956–57 óta az akkori NSZK-ba is. A fő beszállító övezetek elsősorban Ghána (Ashtanti régió) és Elefántcsontpart voltak. Miután a források elkezdtek kimerülni, mindkét országban betiltották a rönkfaexportot. Jelenleg csak korlátozott mennyiségű fűrészáru és furnér a kínálat. 1992 júliusában az afrormosiát felvették a Washingtoni Fajvédelmi Egyezmény (II. függelék) listájára.

Zoltán György

Zol-Gém Kft.
Forrás: Klaus-Günther Dahms: Afrikanische Exporthölzer

Tetszett a cikk?