Az év fája 2010: ezüst hárs

A pannon táj dekoratív, magas termetű (25–30 m), melegkedvelő, a szárazságot viszonylag jól tűrő fafaja. Inkább a meszes talajokat kedveli. Főleg a Balkánon él, elterjedésének északi határa hazánkban a Balaton vonalánál húzódik, elsősorban Somogy, Tolna és Baranya megye gyertyános-tölgyeseiben találkozhatunk vele, de megtalálható bükköseinkben is. Különösen szép megjelenését figyelhetjük meg a Zselicség ezüst hársas bükköseiben, illetve a Mecsek és a Villányi-hegység ezüst hársas törmeléklejtő-erdőiben.
A „magyar hárs”-ként is emlegetett fa fiatalon árnyéktűrő, később azonban határozottan fényigényes, gyors növekedésével a bükköt és a tölgyet könnyen maga alá gyűri. Tuskóról és gyökérről jól sarjadzik. Nem ér el magas kort. A 100 évnél idősebb egyedek ritkák. Törzse egyenes, hengeres, de villásodásra hajlamos. Koronája erős, többnyire meredeken fölfelé törő. Kérge fiatalon sokáig sima, ezüstszürke, később sötétszürke, sekélyen és hosszant repedezett. Rügye a másik két hársnál (kislevelű és nagylevelű) kisebb, zömök tojásdad, zöldes színű, ezüstös pikkelyszőrökkel. A külső rügypikkely majdnem a csúcsig ér.
Váltakozó, szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), a csúcsa hegyes, a széle egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld, fonákja ezüstszürkén molyhos. Biztos határozóbélyeg, hogy az érzugokban nincsenek szőrcsomók, hanem ugyanolyan csillagszőrök nőnek, mint az érközi részeken. Nagy nyári forróságban az ezüst hárs levelei élükkel vagy fonákukkal fordulnak a Nap felé, hogy csökkentsék a párologtatást. Őszi lombja aranysárga.
A legkésőbben virágzó hársfajunk, bódító illatú virágait július elején nyitja. Virágai 6–10 tagú bogernyőben állnak, a porzók száma 50–75. A virágtengely félig összenőtt az ugyancsak csillagszőrös repítő fellevéllel. A csészelevelek tövén található nektármirigyeknek köszönhetően a nyár derekán is értékes méhlegelőt nyújt, hársaink közül a legnagyobb mézhozamú faj. Virága teának azonban nem alkalmas (a rajtuk található szőrzet allergiát vált ki). Termése gömbölyded vagy elliptikus, 6–8 mm hosszú, vastag falú tok, melynek felülete molyhos, ujjal nehezen összeroppantható, szeptemberben érik. A nyelv alakú murvalevelek segítségével a szél messzire szállíthatja.
Fája világos, idővel kissé sötétedő színű. Igen könnyű és egyenletes, finom szövetű puhafa, ezért kiválóan faragható. A faszobrászat egyik legkedveltebb alapanyaga. A régi időkben kosár, szőnyeg, kötél, sőt cipő és ecset, illetve rajzszén is készült a hársfák lehántott háncsából.
 

Forrás:
www.oee.hu
www.mecsekerdo.hu
www.wikipedia.org
 

Tetszett a cikk?