Hazai fafajok: | A közönséges nyír

Közönséges nyír és egyéb nyírfajok

Botanikai és kereskedelmi elnevezések


Sűrű szövetű fajok
- Betula alleghaniensis - sárga nyír, Gelbbirke (német), Yeliow Birch (angol), USA, Kanada
- Betula lenta - fekete nyír, Black Birch, Sweet Birch (angol), USA, Kanada
- Betula schmidtii - japán kemény nyír, Onoore (Japán), Japán Hartkirke (német), Japán, Kelet-Szibéria, Korea

Közepesen sűrű fajok

- Betula pendula (verrucosa)
- közönséges nyír, Sandbirke, Gemeine Birke (német), European White Birch (angol), Berjoza (orosz), Közép- és Észak-Európa
- Betula pubesceus - szőrös nyír, Moor-birke (német), Észak-Európa és Kis-Ázsia
- Betula maximowicziana - kelet-ázsiai nyír, Ostasial. Birke (német), Saibada (kínai), Kína, Japán

Laza szövetű (könnyű) fajok

- Betula papyrifera - papírnyír, Paper Birch (angol.), Papier Birke (német), Észak-Amerika
- Betula alnoides - indiai nyír, Indische Birke (német), India, Kína

Elterjedés

Az északi félteke fái. Fakereskedelmi szempontból a legfejlettebb területek Észak-Európában (Skandinávia, Oroszország) és Kanadában, ill. az Egyesült Államokban vannak. A nyírfeldolgozás Finnországban a legfejlettebb. A közép-európai nyírek minőségben elmaradnak az észak-európaiaktól.
Magyarországon 3320 ha (0,2%) nyírállomány található. Mint pionír fafaj szinte mindenhol megtalálható, de nagyobb mennyiségben a délnyugati és nyugati országrészben, illetve a Nyírségben fordul elő. Rendkívüli az alkalmazkodóképessége, de a talajnedvességgel szemben igényes és mészkerülő. A nyírfa az iránta megfigyelhető óriási kereslet, a fa sokoldalú hasznosíthatósága miatt hazánkban is nagyobb figyelmet érdemelne. A hazai fapiacon a minőségi nyír Finnországból és Oroszországból származik. Európában jelentős az észak-amerikai „sárga nyír" felhasználása is. A dekoratív nyírfának kimagasló a parkászati jelentősége is.

Morfológiai jellemzők

Törzsforma: A 20-25 m magasságot elérő fák 8-1 2 m hosszú ágtiszta törzzsel rendelkeznek. A mellmagassági átmérő véghasználati korban általában 30 cm körüli, de elérheti a 60 cm-t is. A törzsfa általában sudarlós, a szabadállásban növő nyírek jellegzetesen görbék. Az észak-amerikai sárga nyír és a papírnyír valamivel nagyobb méreteket ér el, mint a közönséges nyír.
A rendkívül fényigényes nyír koronája laza, idősebb korban az ágak lecsüngők. A kéreg fiatalon fényes barna, később fehérré válik. Vékony gyűrűs rétegekben választható le. Az idősebb fák alsó részén mélyen repedezett, fekete színbe átmenő kéreg figyelhető meg. A külső héjkéregben is igen nagy mennyiségű a kősejt. A jellegzetes fehér szín a sejtüregekben felhalmozódó (betulin nevű járulékos anyagtól származik. A kéreg vastagsága 1-7 cm (13-17%).
A nyírek jól sarjadnak és viszonylag gyorsan növekszenek (vastagsági növekedésük 15-20 éves korban a legnagyobb), de rövid életűek (max. 100-120 évig élnek). A fakitermelés kora a termőhelytől függően 30-60 év.

A fatest színe és makroszkópos szöveti jellemzői

A közönséges nyír és általában az alacsony és közepes sűrűségű nyírfajok nem rendelkeznek színes geszttel („szijácsfák"). A nehéz, sűrű szövetű fajoknál (így az importból származó sárga nyírnél is) idősebb korban egy sötétebb gesztrész kialakulása figyelhető meg.
A közönséges nyír finom szövetű szórt likacsú fateste világossárga-fehér, néha enyhén vörösbe hajló. Az edények a keresztmetszeten „lisztszerű" pontoknak mutatkoznak. Az évgyűrűn belül a két paszta nem válik el, de az évgyűrűhatárok világos vonalaknak látszanak. A bélsugarak finomak, szabad szemmel alig észlelhetők. A sugármetszeten a bélsugártükrök „atlaszselyem" fényt adnak.
A bélfoltok rendszeresek, gyakoriak. A bütüfelületen kisebb húrirányú foltok, a hosszirányú húrmetszeten jól látható vörösbarna csíkok formájában láthatók. A rostkötegek lefutása gyakran hullámos, ez esztétikailag előnyös, megjelenést ad a fatestnek. A csomoros nyír különösen keresett, értékes. Leginkább Karéliában és a skandináv országokban fordul elő („karéliai nyír"-nek is hívják). A bélfoltok, a hullámos rostlefutás, az esetenkénti csomósság, a meleg színárnyalat egy esztétikus, bensőséges megjelenést biztosít a nyírfából készített belsőépítészeti termékeknek, bútoroknak.

Mikroszkopikus jellemzők

A szórt elrendezésű edények gyakran párosával helyezkednek le. Számuk 30-50 db/ mm2 (a keresztmetszet 25%-át borítják). Rendszerint sugárirányú sorokat alkotnak. Átlagos átmérőjük: 90 |im. Az 1-4 sejtszéles bélsugarak magassága igen változó, max. 30 sejtsor. A hosszparenchinák mennyisége igen szerény (2%), de a bélsugarakhoz hasonlóan gyakran található bennük vörösesszínű mézga. A fatest alapállományát (65%) a libriformrostok adják. Ezek vékony falúak, finomak, átlagos hosszuk 1 mm.

Sajátos fahibák, károsodások

A kedvezőtlen közép-európai termőhelyeken (így hazánkban is) a nyírtörzsek erősen sudarlósak, görbék, sőt előfordul a csavarodott növekedés is (Az északi termőhelyeken ezek a fahibák kevéssé jelentkeznek.).
A közönséges nyír álgesztesedését a nyírtapló (Placodes betulinus) és más gombafajok okozzák. Az élő fákat gyakran megtámadja az ághelyek mentén behatoló bükk-tapló (Fomes fomentarius) is, amely fehér korhadást okoz. A rovarok közül a nyírkéreg-szút (Ecceptogaster ratzeburgi, Jans.) kell megemlítenünk.
A nyír fülledékenysége megközelíti a bükkét, gyertyánét. A nyári hónapokban 30 cm-t is előrehaladhat. így célszerű megszervezni a téli, kora tavaszi fakitermelési és a gyors feldolgozást. Amennyiben ez nem biztosítható, gondoskodni kell a vízben való tárolásról (furnérüzemekben) vagy a permetezésről.
A fűrészáru tömör rakatokban való tárolásakor kékülés is előfordulhat. A jelentős zsugorodási jellemzők miatt a nyír gyorsan reped, így tároláskor gondoskodni kell a bütük takarásáról, védelméről, a szakszerű rakásolásról.

Műszaki tulajdonságok

A kémiai, fizikai és mechanikai tulajdonságok együttesen határozzák meg a faanyag műszaki sajátosságát.

Kémiai jellemzők

A nyírben található fontosabb anyagok :

  • cellulóz 42%,
  • hemicellulózok 27%,
  • lignin 25%,
  • keményítő 1%.

Járulékos anyagok:

  • gyanta 2%,
  • csersav a fában csekély, de a kéregben 12%,
  • zsír, viasz 2%.

Hamualkotók 0,4%.

A nyír fatest pH-értéke: 4,8 (enyhén savas).

Fizikai jellemzők

Fája közepesen sűrű, de kiváló szilárdságú.

Sűrűségekg/m3
abszolút szárazon460-610-800
légszárazon (u=12%)510-650-830
élőnedvesen800-850-900







A sűrűség magasabb értékei a sűrű szövetű nyírfajokat (pl. sárga nyír), az alacsonyabb értékei pedig a laza szövetű fajokat (pl. papírnyír) jellemzik. A közönséges nyírnél is jelentős különbségek figyelhetők meg a termőhely függvényében. Az északi származású nyírek sűrűbbek, homogénebbek a közép-európai nyíreknél.

Zsugorodási értékek%
húrirányban7,8
sugárirányban5,3
rostirányban0,6
térfogati13,7

 

 





A zsugorodási anizotrópia (húr/sugár) 1,47 arra utal, hogy a nyír nem mutat teknősödési (vetemedési) hajlamot.

Fűtőérték: 1 7.100 kJ/kg, 11.115 MJ/m3.
Kiváló fűtőértéke, vékony kérge és kedvező égési sajátosságai miatt a nyír az egyik legjobb tűzifa (kandallófa).

Tartóssága: a nem tartós fafajok közé tartozik. A tartóssága szabadban (védelem nélkül) 10 évre, állandó nedvességhatár mellett 40 évre, állandóan szárazon 500 évre becsülhető. Ennek megfelelően elsősorban belsőtéri felhasználása javasolható. Esetleges külsőtéri felhasználása esetén védőszerrel telítendő.

Mechanikai tulajdonságok:
a rostokkal párhuzamosan légszáraz (u=12 %-állapotban)

 MPa
nyomószilárdság38-51-100
húzószilárdság35-137-270
hajlítószilárdság76-147-155
nyírószilárdság12
hasító-szilárdság (a sugár mentén)0,52
csavarószilárdság20
keménység (bütü)49
hajlító-rugalmassági modulusz14.000-16.500
 J/cm2
ütő-hajlító szilárdság4,5-10-1 3




 















A szilárdsági jellemzői gyakorlatilag a bükkével azonosak. Tehát a kisebb sűrűség mellett nagy szilárdságú. Ennek köszönhetően a közepes és nagy sűrűségű csoportba tartozó nyírek kiválóan alkalmasak bútorszerkezetek (pl. székek) céljára. Szintén figyelemre méltó a nyírfa nagy rugalmassága és szívóssága (ütő-hajlító szilárdság).

Erdei választékok


- Furnéripari rönk: a nyír Oroszország és Skandinávia legfontosabb furnérfája (Már 20 cm átmérőtől felhasználják.).
- Fűrészipari rönk: 15 cm átmérőtől.
- Papírfa, rostfa (fontos keverék fafaj).
- Tűzifa, kandallófa (igen keresett!).

A nyír az északi népek egyik legfontosabb fája. Minden részét felhasználják: ága a szaunák fontos kelléke („nyírfavesszőzés"), díszítőanyag, felaprítva állatok takarmánya. A nyírkéreg nagy csersavtartalma miatt igen tartós. Korábban felhasználták tetők, csónakok fedésére, burkolására, kosarak, edények készítésére. Oroszországban, Finnországban az élő nyírfákat csapolják és üzemi méretekben gyűjtik a nyírlevet. Az édes nedvet frissen vagy erjesztve fogyasztják (a nyírvíz, virics Erdélyben is ismert).

Megmunkálási sajátosságok

Az egyenletes, finom szövetű nyírfa a mechanikai megmunkálás (fűrészelés, gyalulás, marás slb.) szempontjából előnyös fafajnak tekinthető. A hengeresfa kisebb méretei miatt azonban igen nagy figyelmet kell fordítani a hulladékok csökkentésére. Pl. a finn Raute cég a közelmúltban kidolgozta a „maradékhenger-mentes" furnérhámozás technológiáját.
A furnér hámozása vagy késelése előtt a faanyagot célszerűbb főzni, mert a gőzölés vöröses elszíneződést eredményez.
A fűrészáru szárítását kíméletesen (kb. a bükknél alkalmazott menetrendekkel) kell végezni. Itt is figyelni kell a sötét elszíneződés megelőzésére (alacsonyabb szárítási hőmérsékletek alkalmazása). A gyorsszárítás könnyen okozhat repedéseket és vetemedéseket is.

A nyír könnyen és jól szegezhető, csavarozható, de ajánlatos az előfúrás alkalmazása, mivel a fémes korrózió a faanyagon kék elszíneződést okozhat.
A nyír mindenféle ragasztóanyaggal jól ragasztható. A fafaj tartalmi anyagai (zsírok) azonban csökkenthetik a ragaszthatóságot. A nyírfa a cement megkötésére késleltető hatású (cementkötésű lapok gyártása).
Az utóbbi időben a nyír egyre nagyobb szerepet kap a bútorgyártásban, ahol a hagyományos felületkezelés (pácolás, lakkozás) mellett terjedőben van a felületek „környezetbarát" vizeslakkozása, viaszolása, olajozása („biobútorok"). A nyír a felületkezelés után is megtartja finom selyemfényét, de az UV-sugárzás ellen célszerű védeni (egyébként a felület besárgul). A minőségi felületkezelés követelményei - a különböző elszíneződések megelőzése, a felületek megfelelő kikeményedése - a nyír esetében fokozottabban igénylik a technológiák pontos betartását.

Felhasználási területek

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható fafaj, így a rétegeitlemez- és furnérgyártás egyik legfontosabb fafaja (Oroszországban a rétegelt lemezek 85%-a nyírből készül). A hazai üzemek a nyírlemezt elsősorban Oroszországból, a színfurnért Finnországból importálják.
A nyírből nagy mennyiségben készülnek különleges lemezipari termékek. így: idompréselt székülések, sportszerek, ládák, konténerek, autóbuszpadlók sőt csövek is.
A nyír fűrészipari feldolgozásakor főtermék a bútoripari célt szolgáló fűrészáru (bútorléc), kiegészítő termékek: a parkettfríz, a kefetestek, faszegek, háztartási eszközök, fatömegcikkek alapanyagai. A nyírt korábban a bognárok is felhasználták. Mivel jól esztergályozható, faragható, különböző dobozokat, tálakat, dísztárgyakat is készítenek belőle: a nyírt felhasználják sportszerek és hangszerek (gitár, zongoraelem) gyártásához is. A nyír jelentős új felhasználási területe a tömörfa bútorlapok (1-3 rétegű) gyártása.
Finnországban a hámozott nyírfurnérból nagy méretű épületszerkezeti tartókat (LVL) készítenek. E technológia most terjed szerte a világon.
Érdekes, hogy a tisztán nyírből készült forgácslemezeknél szilárdsági alaktartóssági problémákat tapasztaltak. Ma a forgácslapüzemek a nyír- és fenyőaprítékot keverve alkalmazzák.
A nyír nagyon fontos keverék fafaj a papírgyártásban (az író-nyomó papíroknál szinte nélkülözhetetlen). A papírfatárolásnál azonban nagy figyelem fordítandó a faanyag fülledésének (korhadásának) megelőzésére.
A nyír az erdőkémiai üzemek egyik legfontosabb fafaja (faszén, ecetsav, metil-alkohol-gyártás). Az északi országokban a nyírkérget (a furnérüzemekből) a betonba keverik, mert az megnöveli annak fagyállóságát és rugalmasságát.
A sokoldalú ipari felhasználási lehetőségek összegzéseként kiemeljük: ma a nyírfa a korszerű bútorgyártás egyik legfontosabb fafaja Európában! A nyír Észak-Európa legfontosabb tűzifája.

Megjegyzés

A részletes ismertetőben a közönséges nyírre jellemző felhasználási sajátosságokat mutattuk be. Megjegyezzük, hogy az Európában szintén elterjedt „szőrös nyír" fája gyakorlatilag azonos a közönséges nyírével, de a kitermelt hengeresfa mérete és minősége tekintetében attól elmarad. Pácolva a nyírrel jól helyettesíthető a dió, a cseresznye, sőt, az amerikai mahagóni is. Az európai fakereskedelemben növekvő jelentősége van az észak-amerikai sárga és fekete nyírnek. Ezek is hasonló tulajdonságúak, de valamivel sűrűbbek és sötétebbek (gesztesek) a közönséges nyírnél.


dr. Molnár Sándor


Tetszett a cikk?