Könnyűszerkezetes épületek | faanyagvédelme (1. rész)

Nagypanelos rendszerrel készült készház

Ezek a cikkek nemcsak a készházépítő vállalkozások számára lehetnek érdekesek, hanem a majdani készháztulajdonosoknak is célszerű néhány dologra odafigyelni, és így talán elkerülhetőek a sokszor bíróságokon végződő viták. Első részben az engedélyezéssel foglalkozom.

Az engedélyezés az ÉMI hatáskörébe tartozik, de az Építési Műszaki Engedély kiadásának folyamatában a faanyagvédelem egy nagyon kicsi részterület, pedig könnyen belátható, hogy egy vázszerkezetes készház élettartama megegyezik a vázszerkezet élettartamával. A faszerkezetű készházak károsodásáról készülő ÉMI és egyéb szakvélemények rávilágították a figyelmet arra a tényre, hogy Magyarországon, a faanyagvédelem területen még mindig jelentős hiányosságok vannak. Ez egy eléggé összetett probléma, amely egyrészt a szabályozás hiányosságaira, a kivitelezési hibákra, valamint az ellenőrzések elmaradására vezethető vissza. Ráadásul ez az a terület, amellyel a kivitelezők spórolni szoktak, mondván, ha a lambéria hiányzik, az mindenkinek feltűnik, de előírás szerinti kémiai védelem nélkül még áll a ház. A faanyagvédelem csak akkor szokott előtérbe kerülni, amikor már nagy a baj és a komoly károsodás miatt valamit kellene tenni. Legtöbbször a kivitelezők igyekeznek maguktól minden felelősséget elhárítani. Amikor az eseményeket megvizsgáljuk, kiderül, hogy több komoly hibát vétettek.

Szabályozás

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) – a 9/2008. II.22. ÖTM rendelet tartalmazza, amely életbe lépett: 2008. 05. 22-én – pontot tett egy régi vitára, hogy kell-e ÉME engedély vagy sem. A korábbi rendeleteket könnyű volt kijátszani, mert egyedi épületre nem írták elő a vizsgálatot. Az épületet egyedinek nyilvánították, és így máris megkerülhető volt a minősítés. Az senkit sem érdekelt, hogy ugyanaz a cég, ugyanolyan technológiával, ugyanazon a településen már egy tucat azonos szerkezetű házat épített. Az OTSZ következőket mondja ki: „Könnyűszerkezetes (kész- vagy gyorsház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással stb. létesíthetőek”. Ilyen épületszerkezeti elemek tűzvédelmi és egyéb vizsgálatára vonatkozó akkreditációval Magyarországon csak az ÉMI rendelkezik.

Nem lakott padlástér esetén a szerkezeti elemekhez könnyen hozzá lehet férni

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet „Az országos településrendezési és építési követelményekről” (közismertebben az OTÉK) 50. §. 5. bekezdése kimondja – összhangban van a 89/106/EEC (EGK) építési direktívával – „Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok: a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek...” Itt a tervezett és becsült élettartamon van a hangsúly, ahol a faanyagvédelem a tartósságot hivatott biztosítani. Egy lakóháznál a tervezett időtartam egy tág fogalom, de mindenesetre legalább 80–100 évet jelent és nem a garanciális időszakot. Faszerkezetű készházak ÉME engedélyének kiadásának, faanyagvédelmi szempontokat figyelembe véve, két dokumentum képezi az alapját. Az előbb már említett (OTÉK), amelynek a rendelkezéseit már mindenki ismeri, továbbá az ETAG-ok. Az OTÉK-ból három paragrafus fontos számunkra:
53. § (5) pontja: Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni.
57. § (1) Az építményt és részeit védeni kell az állékonyságot és a rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben.
59. § (3) Faanyagú tartószerkezeten, annak légzését gátló bevonat, burkolat nem alkalmazható.
Az ETAG 7 (Favázas építési készletek) és az ETAG 12 (Gerendaházak építési készlete) az Európai Műszaki Engedélyek készítésének útmutatói legfontosabbak számunkra. Ezen útmutatókat a Műszaki Engedélyezés Európai Szervezetének Munkacsoportja állította össze. Az útmutatók a nehezen érthető jogi nyelven fogalmazzák meg az ETAG-ok feladatát. Az ETAG 007 és az ETAG 012 az Európai Műszaki Engedélyek Készítésének Útmutatói az építésben használt építési készletek teljesítőképességi követelményeit, teljesítőképesség-vizsgálatára használt igazolási módszereit, a rendeltetésszerű felhasználás során tanúsított teljesítőképességének értékelési módszereit és a készletek feltételezett tervezési, s az építményekbe történő beszerelési feltételeit állapítják meg. Közérthetőbben ez azt jelenti, hogy a követelményrendszert és a követelményrendszer vizsgálati módszerét adják meg. Az egyenként kb. 100 oldalas dokumentumokban állékonyság, tűzbiztonság, zajvédelem stb. mellett, a faanyagvédelem csak 1-2 oldalt kapott, annak ellenére, hogy faszerkezetű házról van szó. Az ETAG-ok faszerkezetek tartósságával kapcsolatos legfontosabb szempontjai szó szerint a következők:

• a faanyagokat támadó rovarok,
• a faanyagokat támadó gombák, a belső páralecsapódás vagy a külső burkolatba behatoló csapó eső miatti fokozott nedvességtartalom esetén,
• a fémrögzítők korróziója nedves éghajlati viszonyok esetén.

Építőlemezzel burkolt faváz szerkezetű készház sarokmetszete. A vázszerkezet csak a lemez eltávolítása után javítható

Ezzel egyet is érhetünk, de az ETAG-ok a konkrét intézkedéseket nem részletezik. Meghatározzák a veszélyeztetettségi osztályokat, de ezen belül sajnos nem differenciálnak, pl. a legnagyobb igénybevételnek kitett talpgerendánál, és nem határozzák meg, hogy az egyes szerkezeti elemeket konkrétan milyen védelemmel kell ellátni, milyen tartóssági követelményeknek kell megfelelniük.
A dokumentumok néhány faanyagvédelmi szabványra is hivatkoznak. A helyzetet bonyolítja, hogy az egymásra hivatkozó szabványok és az ETAG-ok számos ellentmondást tartalmaznak. Az ETAG-okban a következő olvasható: „Így bizonyos tagországokban a fa és a faalapú termékek vegyszeres kezelésére lehet szükség a rovarok támadásának megakadályozása céljából”. Ez a mondat nem jelenti ki egyértelműen, hogy szükséges, csak hogy szükség lehet a kezelésre, (ezt némely magyar készházépítő vállalkozás nyelvére fordítva azt jelenti, soha nincs rá szükség, minek az, csak költséget jelent), miközben az ETAG által hivatkozott az EN 599-1 szabvány 1. veszélyeztetettségi osztályban feltételezi a rovarok támadását, s egyértelműen előírja a kémiai védelmet, helyesebben fogalmazva az I. osztályra is minősíteni kell a védőszereket. Valóban a szabványban említett házicincér, kopogóbogár és szijácsbogár a 10% nedvességtartalmú faanyagot is megtámadja. Azt hiszem, mindenki látott már beltérben cincér által megtámadott lambériát. Ha visszatekintünk az OTÉK-ra, amely egy kötelezően betartandó kormányrendelet, akkor teljes a bizonytalanság.
Az OTÉK-ok legfontosabb előírásai az élettartamra vonatkoznak. Az épületek fából készült, látható, könnyen cserélhető részeinek (pl. nem lakott padlásterek) minimális élettartama 25 évben állapítható meg.
Az épületszerkezet csak megbontásával elérhető részeinek (pl. építőlemezzel borított favázszerkezetek) minimális élettartama viszont 50 évben határozható meg. A szerkezetet úgy kell elkészíteni, hogy az előbbi időtartamokon belül ne legyen szükség az egyes elemek cseréjére vagy megszüntető faanyagvédelemre. Ezt az elvet, amely helyes és szakmailag vállalható, más területre is ki kellene terjeszteni.
Az ÉMI állásfoglalása, amely szerint a faszerkezetű építési rendszernél a kémiai védelem csak a következő esetekben hagyható el (pontosabban fogalmazva az alább felsorolt esetekben a gomba- és rovarkárosodás kockázata olyan alacsony, hogy a kémiai védelem elhagyható, így az OTÉK-ban meghatározott „egyenértékű védelemként” is értelmezhető). Nagypanelos építési rendszerek esetén, ha:

• A panelban a faanyag megfelelő rétegrendű fóliával védve, zártan kerül beépítésre.
• Teljesen kész panelszerkezetet szállítanak ki az építés helyszínére, és továbbiakban semmilyen vizes technológiát (vakolást stb.) nem alkalmaznak az épületen.
• A kiszállítás, a felállítás, az épület zárttá tétele, tetővel történő ellátása max. 3 napon belül megtörténik.
• Az épület felállítása alatt biztosítják, hogy semmilyen módon nem kaphat esőt a szerkezet.
• Valamennyi beépített faanyagot mesterséges szárítással (60 °C-os konvekciós vagy vákuum, alacsony hőmérsékletű (30–40 °C-os) kondenzációs szárítás nem megfelelő) szárítóval 11 ± 2% nedvességtartalomra leszárították. A rovarok és a gombák elpusztításához legalább 60 °C szükséges (lásd raklapok sterilizálása, FAO ISPM 15. sz. előírás). A rétegelt ragasztott szerkezetek mindenkor megfelelnek, mert a nedves fa eleve nem ragasztható, és így kizárt, hogy neves legyen a ragasztott szerkezet.
• A beépített faanyagból hossztoldással kiejtik a kékült, rovarrágott, kéregbenövéses stb. darabokat. A gyalulás nem faanyagvédelmi, tartóssági tényező.
• A talpgerendák esetén tartósabb faanyagot (pl. tölgyet, vörösfenyőt) alkalmaznak.
• Pontosan vizsgálják, dokumentálják, és lehetővé teszik, hogy az ÉMI ellenőrizhesse a panelkészítés, felállítás minden fázisát, továbbá ezeket az előírásokat rögzítik az engedélyezett készházrendszer ÉME-jében is.

A fenti enyhítések nem vonatkoznak kispanelos technológiákra, kültéri faborításokra, lépcsőkre, fakorlátokra stb. valamint olyan faszerkezeti elemekre, pl. padlásterek tetőszerkezeti anyagaira, ahol a fenti zárt panelszerkezet nem biztosítható, és utólagos felnedvesedés, rovar- és gombafertőződés veszélye fennáll. Helyszínen szerelt, elemekből helyszínen felállított vázszerkezetes építések esetében sem biztosíthatók a fent felsorolt enyhítési körülmények. Az OTÉK előírásainak megfelelően minden esetben szükséges a megelőző kémiai faanyagvédelem.

Dr. Király Béla
faanyagvédelmi szakértő

Lignokem Kft.

Tetszett a cikk?