Könnyűszerkezetes épületek | faanyagvédelme (2. rész)

Egy régi rönkház, melyen látszik az idő vasfoga

Számos példát tudok felsorolni, amikor ÉME-vel rendelkező vállalkozások súlyos hibákat követtek el. Sőt olyat is, amikor egyik vállalkozás mintaházával voltak problémák három évvel azután, miután megkapta az ÉME-t. Ezen időszak alatt felszámolták a kivitelezőt, és az építtetőnek esélye sem maradt a kára megtérítésére. Itt nem arról van szó, hogy az ÉMI rosszul végzi a munkáját, hanem jelenlegi formában az ÉME rendszer teljes mértékben nem tölti be feladatát, mert hiányzik (építési) helyszíni véletlenszerű ellenőrzési rendszere. Minősítéskor a vállalkozás elkészít egy tökéletes mintaházat, szakszerű (kémiai) védelemmel ellátva, de senki nem ellenőrzi – sajnos az ÉMI-nek erre megfelelő számú munkatársa sincs, hogy az utóellenőrzésig eltelt 3–5 évben esetleg elkészült több tucat háznál valóban azt a technológiát alkalmazták, anyagminőséget építettek be, amire az ÉME vonatkozik. Minden védőszer-forgalmazó találkozott olyan esettel, hogy egy készházrendszer ÉME-engedélye szerint az ő általa forgalmazott védőszer szerepel a védelmi technológiában, de az építési vállalkozó, az elvitt két kanna védőszerrel egy tucat házat épített fel. Tehát csak a papír kellett. Ez a rendszer csak akkor működne megfelelően, ha a gyártás és az építkezés helyszínén bejelentés nélkül ellenőrzéseket tartana az ÉMI (esetleg más szervezet), és a feltárt hibák, hiányosságok komoly szankcióval járnának. Ehhez még hozzájön, hogy az építésfelügyeleti rendszer rendkívül kis kapacitása miatt minimális a kockázata annak, hogy egy készházépítő vállalkozás fennakadna egy ilyen ellenőrzésen.

A lakóépületekkel kapcsolatos garanciák

Cincérrel fertőzött, védőkezelés nélküli faanyag beépítése gerendaháznál

A következő téma, amelyről szót kell ejteni, a faházszerkezetekre vonatkozó tartóssági garanciák. Nem árt tisztában lenni legalább az alapfogalmakkal. Sajnos az a személyes tapasztalatom, hogy az igazságügyi szakértők egy része sincs tisztában ezekkel a fogalmakkal.
A faanyagvédelemmel az az alapvető probléma, hogy az elkövetett hibák csak lehet, hogy 5–10 év múlva válnak nyilvánvalóvá, amikor minden garancia lejárt. Az, hogy egy ablak nem záródik rendesen, az azonnal látszik, de ha cincérrel fertőzött faanyag került beépítésre, lehet, hogy évek telnek el, amikor egyértelművé válik a fertőzés.
A lakóépületekkel kapcsolatos garanciákat a 181/2003. (XI. 5.) „A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról” című kormányrendelet szabályozza. A jogszabály a garancia kifejezést nem ismeri, helyette a jótállás kifejezést használja. A fenti rendelet szerint a jótállási kötelezettség az építési szerződésben megjelölt vállalkozót, az építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli. Az épület átadásakor a kivitelezőnek jótállási jegyet kell kiállítania. A jótállás időtartama az átadás befejezésének időpontjától számított három év, de a vállalkozó a megrendelőre nézve hosszabb jótállási feltételeket is vállalhat. Ez a rendeltetésszerű használat következtében előforduló hibára terjed ki. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni, és ha szükséges, akkor azt javítani. Vita esetén a bizonyítási teher a kivitelezőt terheli és a kivitelező köteles a hibát díjmentesen elhárítani.
A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM- MÉM- BkM együttes rendelet „Egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről” szabályozza a kötelező alkalmassági időt és szavatosságot.

Bepenészedett erdeifenyő rönkházelem

Kötelező alkalmassági idő: a rendelet hatálya a lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületeket, személygépkocsi- tárolókat, igazgatási és irodaépületeket, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületeket, valamint ellátó- és szolgáltatóépületeket alkotó helyszínen készített vagy előre gyártott szerkezetekre és berendezésekre (a továbbiakban: épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra (a továbbiakban: termék) terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki az ideiglenes jellegű épületeket alkotó, valamint az építési kísérletezési szerződés alapján kivitelezett épületeket alkotó – kísérlet tárgyát képező – épületszerkezetekre és termékekre. Az épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasznált termékek tartós használatra rendelt dolgok. Az épületszerkezeteket és termékeket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza. (Megjegyzés: pontosan nem tisztázott, hogy az új Ptk. hogy szabályozza majd ezt a területet). Pl. 10 év a kötelező alkalmassági idő: a teherhordó vázak, födémszerkezetek, fedélszerkezetek esetében. A parkettánál ez már csak 5 év.
Érdemes tisztában lenni vele, hogy jótálláson túl a bizonyítási teher megfordul. Tehát az építtetőnek kell bizonyítania pl. azt, hogy a faanyag már beépítéskor is fertőzött volt és nem a helytelen használatából és kötelező karbantartás elmaradásából keletkeztek a meghibásodások.
Nehéz terepre lépünk, ha egy épület várható élettartamát szeretnénk meghatározni. Sok tervezőt kérdeztem, de egy sem tudott választ adni arra, hogy az általa tervezett ház élettartama mennyi lesz. Egyrészt nincsenek egyértelmű irányelvek, előírások, másrészt a készházakat forgalmazók az élettartam meghatározásánál erősen túlzásba esnek. Mindig a legjobb minőségű anyagok felhasználása mellett ideális állapotokat veszik figyelembe, amely szinte sosem áll fenn. Meghatározásom szerint: „Az épület élettartama az az időtartam, amikor az épület olyan állapotba kerül, amikor az eredeti funkcióját már nem tudja ellátni, különböző eljárásokkal, felújításokkal az élettartamát nem lehet vagy gazdasági megfontolások alapján nem célszerű növelni.” Azaz célszerűbb lebontani és új épületet emelni, mint a régit javítgatni. Itt természetesen nem védett épületről van szó.
Számos tévképzet él a rönkházak esetében az erdeifenyő, ahogy sokan nevezik „borovi” tartósságával kapcsolatban. Az erdeifenyőnek csak a gesztje tartós és nem a szijácsa. A telítésre vonatkozó szabványokban előírják, hogy a kevésbé tartós erdeifenyő szijácsát teljes mértékben telíteni kell. Jól mutatja az is, hogy mennyire nem tartós az erdeifenyő szijácsa, ugyanis az EN 113 számú szabványban erdeifenyő szijácsából készült próbatesteken kell elvégezni a gombavizsgálatokat, mert minden fenyőt megtámadó gomba jól bontja. A rönkházelemvéget ábrázoló képen nem az a lényeg, hogy bepenészedett a bütü, hanem az, hogy a penészesedés körvonala természetes módon kijelölte a valóban ellenálló gesztet, amint látható, a teljes keresztmetszethez képest elég kicsi.
A jelenleg épült készházak élettartamát nehéz megbecsülni. Számos régi épület vizsgálata, az épületek faanyagának avulása alapján, a jelenleg épített faszerkezetű házak várható élettartamát magyarországi klimatikus viszonyok mellett 80–250 év közé teszem. Pl. Kanadában csak 50–70 évre terveznek. Azért e mellett ne feledjük el azt sem, hogy a régi anyagminőségek és keresztmetszetek nem összehasonlíthatók a maiakkal. Amíg az alsó határhoz (80 év) közel a kezeletlen egyszerű luc-pallóváz-gipszkarton rendszerű házakat, a felső kategóriába (250 év) az erősített szerkezetű megfelelő faanyagvédelemmel ellátott, esetleg telített anyagból készült házakat sorolom.
Kevés szó esik az építőlemezek (gipszkarton, OSB, gipszkötésű rostlap, MFP-lap, CK-lap stb.) a ház élettartamára gyakorolt hatásairól. Magának a lapnak az élettartamáról szinte semmi. Sokszor ezeket külön vizsgálják, pedig a rendszer részei. A faszerkezetnek lényegében ezek adják a megkívánt merevséget, mert egy panel „szerényszerkezetként” viselkedik. A gipszbázisú lapok (gipszkarton, gipszkötésű rostlap stb.) páraszabályzó szerepét is meg kell említeni, amelyek optimális klímát alakítanak ki a panelen belül. A faalapú lemezeknél (OSB, MFP-lap, CK-lap stb.) folyamatosan változó lapirányú méretváltozásokkal kell számolni, amelynek következtében repedezések, elmozdulások keletkezhetnek a szerkezeten. Egy favázszerkezetű épület állandóan mozgásban van. Lapirányú méretstabilitás OSB esetén 20 °C, 30–85% relatív páratartalom között 0,3%. Ez azt jelenti, hogy 1,25x2,50 m-es táblák között oldalirányban kb. 4 mm, hosszirányban 8 mm rés is keletkezhet, amely repedésekhez vezethet és utat nyithat a víznek és a rovaroknak a szerkezetbe.
A karbantartásnak fontos szerepe van, mert pl. a rönkházoldalak csapó eső által támadott részeinek legalább 5 évenkénti átkenése, a beázások azonnali megszüntetése jelentősen növelheti az élettartamot. A rönkházak esetében a vízszintes repedések lehetnek kritikusak, amelyekben megáll a víz. Biztos sokan láttak már olyan házakat, ahol a karbantartás hiánya miatt néhány év alatt az épület lakhatatlanná vált. De azt azért ne feledjük el, hogy nemcsak a faanyag avulásával kell számolni, hanem egy épület műszakilag is elavul, korszerűtlenné válik. A szigetelés már nem felel meg az adott korszak előírásainak, az épületgépészeti berendezések tönkremennek, az elektromos hálózat elöregszik stb. Csak arra gondoljunk, hogy 20 évvel ezelőtt még nem hallottunk ún. passzív házakról és a ma épült házak valószínűleg, hogy 10 év múlva már nem felelnek meg a majdani követelményeknek. Például kevesen tudják, hogy korábban az átlagban 18–23 cm átmérőjű rönkből készült rönkház külső falai, belső szigetelés nélkül ma már nem felelnek meg a 0,45 W/m2K hőátbocsátási követelménynek.

Dr. Király Béla
faanyagvédelmi szakértő

Lignokem Kft.

Tetszett a cikk?