Egzóta fa alapanyagok: Keruing

Indonéziában a két leggyakrabban előforduló faj keroeing, keroewing, lagan, merluang és pahalar néven ismert. Indiában, Ceylonon és az Andaman-szigeteken, ahol a legelterjedtebb, főként gurjun, de emellett jarul, hollong és hora a neve. Burmában és Thaiföldön két fő faja yang néven ismert, ezt a nevet a holland, francia, belga és brit szabvány is átvette. Az apitong (D. grandiflorus) egy speciálisan a Fülöp-szigeteken termő faj, míg a keruing Malajzia és Indonézia dipterocarpusfajait fogja át, de ezzel együtt bizonyos átfedések és kereszteződések nem zárhatók ki.
Az alábbi kereskedelmi elnevezések alapján lehet csoportosítást végezni, de ugyanaz a faj különböző csoportokban is előfordulhat:

Keruingfák

  • Malajzia (a legfontosabbak *-gal megjelölve): d.apterus, d.baudii*, d.cornutus*, d.costulatus*, d.crinitus, d.lowii, d.sublamellatus, d.verrocosus*,
  • Indonézia: d.cornutus, d.gracilis,
  • Sabah: d.acutangulus, d.caudiferous, d.confertus, d.gracilis, d.grandiflorus, d.warburgii
  • Sarawak: d.acutangulus, d.apterus, d.caudiferus, d.lowii, d.verrucosus; Eng-fák
  • Burma és Thaiföld: d.tuberculatus Gurjunfák
  • Burma és Thaiföld: d.alatus, d.grandiflorus, d.macrocarpus, d.pilosus (syn. d.gracilis), d.turbinatus;
  • India és Andaman-szigetek: d. grandflorus, d.indicus (syn. d. turbinatus), d. macrocarpus, d. pilosus (syn. d. gracilis:


Yangfák

  • Thaiföld, Dél-Vietnam és Kambodzsa: d.alatus, d.costatus, d.dyeri, d.intricatus, dobtusifolius. Ezeket a csoportokat név szerint még az alábbiak szerint lehet felosztani:


Előfordulás

A dipterocarpus nemzetségnek több mint 70 faja található meg Malajzia, Indonézia, Burma, Thaiföld, Ceylon, India, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Óceánia örökzöld esőerdeiben. Nem minden területen található meg minden faj, de többnyire shoreafajokkal együtt tenyésznek, uralkodóan. Sok erdőben gyakoribbak, mint a shoreafajok.
A keruingfák termőhelyei az egyes fajok ökológiai igényeinek megfelelően igen eltérőek, mocsarastól a jó vízelvezetésű talajokig, akár 1200 m tengerszint feletti magasságig. Míg egyik-másik faj igen igényes lehet, mások szinte mindenféle talajviszonyhoz alkalmazkodni tudnak.

Fa(növény)leírás

Az örökzöld keruingfa magassága fajonként és termőhelyenként 45–60 m között ingadozik. Többnyire egy nagy, hengeres törzsű fáról van szó, átlagosan 65–150 cm átmérővel, ez kivételes esetben a 180 cm-t is elérheti. Az ágmentes hasznosítható hossz min. 20 m, a yangfa esetében akár 26 m is. Az aránylag kis korona laposan kúpos vagy szabálytalanul nyitott és kevés, nagy ágból áll. Gyökérfő nincs vagy csekély mértékű. A kéreg szürke vagy világosbarna, 7,5–12,5 mm vastag. A kéreg belső oldala ugyanolyan sárgás, mint a szijács, a levegővel érintkezve besötétedik. A kéreg sok folyékony gyantát tartalmaz, mely bemetszés esetén kifolyik és megvastagszik. A fában is hasonlóan olajos gyanta van, mely a frissen döntött fák vágási felületeit gyorsan belepi.

Fa(anyag)leírás

A keruing egy kevéssé strukturált fa, a fajok sokaságának megfelelően közepestől nagyon keményig, és közepesen nehéztől nehézig sorolható be.
A geszt általánosságban fakó vörösbarna, de mély fakóvöröstől bíborvörösig változhat. A nehezebb fák sötétebbek és inkább bíborszínűek. Jó néhány sötétbarna fa vörös pettyekkel és vonalakkal van átszőve, mely feltűnő, tarka megjelenést mutat. Fény hatására mérséklődik a fa vörössége és barnasága. Az élesen elkülönülő, világosabb szijács friss döntéskor kívül sárgásbarna, belül szürkebarna vagy szürke-vörös, és általában 3–7,5 mm vastag. Számos fajnak olyan magas az olajtartalma, hogy a gyalult felületeken olajos gyöngyök jelennek meg.
A fa struktúrája a fajnak és a termőhelynek megfelelően közepesen durva vagy durva, de egységes. Trópusi fa létére a rostvezetése figyelemre méltóan egyenes, csak néhány fajnál fordul elő váltakozó csavart növés, és ezáltal a vágott felületeken sávosság. Minden ilyen faj fájának frissen vágott állapotban erős gyantaszaga van, de az olajtartalom ellenére sincs kifejezett aromája. Az évgyűrűk nem láthatóak. A kevés, túlnyomóan durva trachea gyakran kimondottan ovális, és szétszórtan oszlik el. Többnyire egyesével állnak, de páros vagy hármas radiális csoportokban is előfordulnak, időnként tangenciális párokban is, melyek hajlamosak a ferdén diagonális elrendeződésre. A tracheákban csak kevés az elzáródás és jellemzőek az egyszerű átszakadások. Hosszmetszetben sokaságukkal, nagyságukkal és egyenes futásukkal alakítják a fa arculatát. Időnként előfordulnak gyantazárványok.
A heterogén bélsugarak vagy nagyon keskenyek vagy közepes szélességűek, egy- vagy kétrétegű, esetenként lépcsőzetes elrendeződésben. Minden faj bélsugara tartalmaz gyantát.
A családon belül a keruing fáját vörös színe miatt könnyen össze lehet téveszteni a kapur, vörös seraya és a vörös selangan batu (shorea sp. pl.) fájával, azonban mindegyiktől különbözik abban, hogy a vertikális gyantacsatornák vagy diffúz, vagy rövid tangenciális sorokba rendezettek, míg az összes többi fánál mindig hosszú, tangenciális sorokat alkotnak.
A keruing összefoglaló néven ismert dipterocarpusfajok fája egyszerű rápillantással nehezen különböztethető meg. Kiindulási pont a súly lehet, ha tudjuk, hogy egy adott területen mely fajok fordulnak elő.
A keruing figyelemre méltóan mentes a növési hibáktól, de a friss, nagyobb méretű rönk és fűrészáru hajlamos a repedezésre. Átlagos légszáraz sűrűsége (15%-os nedvességtartalomnál) 640–915 kg/m3 között van.
Sűrűség szerint durván három csoportba sorolható:

  • könnyű, világosbarna keruingfa, 720 kg/m3 alatt
  • középnehéz, barna fa, 720– 800 kg/ m3
  • nehéz, sötétbarna fa, 800 kg/m3 felett.


A friss rönkfa sűrűsége 960–1120 kg/ m3 között van. Csak a legkönnyebb fák úsztathatók, de azok sem teljes biztonsággal, azonos fajon belül is ingadozik a sűrűség. A zsugorodási együttható magas, a malajziai és sabahi származékokra 2,8–4,7% radiális és 4,2–7,5% tangenciális érték van megadva.

Feldolgozás és felhasználás

Az egyes fajok fái levegőn történő szárításnál igen eltérően viselkednek, de az mindenképp leszögezhető, hogy a szárításuk igen nehéz és hosszadalmas, a radiális és tangenciális zsugorodási értékek közötti különbség miatt jelentős minőségromlás, deformálódás, vetemedés, repedezés léphet fel.
A dagadási értékek is magasak, felhasználásnál ezt is figyelembe kell venni. Egy ilyen különféle sűrűségű fa esetében a megmunkálási nehézségek is igen változatosak. A keruing friss vagy előszárított állapotban elég jól fűrészelhető, de mindenképp a keményfém betétes fűrészek használata tanácsos. Nagy teljesítményű gyalugépekkel tiszta felület nyerhető, durva struktúrája miatt azonban alapos csiszolásra van szükség. Esztergálásra nem alkalmas. Lakkozásnál és festésnél a gyantakiválásokra oda kell figyelni. Jól szegelhető, csavarozható és pácolható, enyvezhetősége változó, vassal érintkezve korróziót okozhat.
A keruingfa időjárással szembeni ellenállósága – fajonként változóan – csupán közepes. Talajjal érintkezve, nagy páratartalmú klímaviszonyok között és rossz szellőzés mellett gyorsan korhad és gombafertőzést kaphat. A szijács és a geszt is hajlamos a száraz termeszfertőződésre, ezért a termesztő országokban nem szívesen használják házépítésre. Viszonylag könnyen impregnálható, a felvett anyag mennyisége változó. A keruingfa szilárdsági együtthatói a súlytól függően 40–60% között ingadoznak. Frissen merevebb, mint a teak, ám a hajlító- és nyomószilárdsága mintegy 15%-kal gyengébb. Légszáraz állapotban összehasonlítva a keruing jellemzői kedvezőbbek a teakéinél.

Gőzben való hajlításra nem alkalmas, legfeljebb csak rétegelt faként, megfelelő vastagságban. Már enyhe hajlításnál is törik, gőzöléskor gyantát bocsát ki. A keruing jó kültéri építőfa, ha az időjárási behatások és rovarkárosodások ellen megfelelően impregnálják. A termelő országokban híd- és rakpartépítésre, vasúti talpfának, villanyés telefonpóznának stb. használják. Jó technológiai tulajdonságai okán Angliában már régóta alkalmazzák a tölgy helyettesítőjeként. Bútoripari felhasználásra erős zsugorodása és dagadása miatt kevéssé megfelelő. Sav- és vegyszerzáró képessége miatt különösen alkalmas laboratóriumi padlónak.

A keruing 3 fajsúlycsoportjának szilárdsági értékei

Lehetőleg kerülendő a felhasználása, ha festeni kell, vagy erős napsugárzásnak van kitéve. A könnyebb és alacsonyabb gyantatartalmú fajokat Ázsiában furnérnak hántolják, de ezek minősége az európai igényeknek nem felel meg. A fában lévő gyantabalzsamot a helyiek összegyűjtik, és csónakok dugarolására, valamint gyógyító célokra használják.

Export- és importgazdaság


A keruingfa a termőországokból gazdagon, nagy mennyiségekben szállítható, kedvelt exportáru, mert a legtöbb származék könnyen hozzáférhető. A szállítmányok túlnyomó többsége Ausztráliába, Angliába és a Közel-Keletre megy.

Zoltán György


Zol-Gém Kft.
Forrás: Klaus-Günther Dahms: Afrikanische Exporthölzer


Tetszett a cikk?