Egzóta fa alapanyagok: nyugati ostorfa

88 2013. 04. I Magyar Asztalos és Faipar

Alapanyag

Előfordulás

A földünkön élő, a variánsokat is beleszámítva

hetven celtisfajból mintegy hét

található meg fa vagy bokor formájában

Észak-Amerika keleti, illetve középső

részének mérsékelt klímájú övezetein.

Szórványosan délen is előfordulnak, ezek

közül azonban csak kettőnek van iparilag

hasznosítható faként kereskedelmi

jelentősége. Ezek a fák a jól lecsapolt,

agyagos, hordalékos talajokat kedvelik,

és kifejezetten szélállók.

A legtöbb faj azonban Afrika és DélkeletÁzsia

trópusi vegetációjához tartozik.

Kanadában még két variáns nő, a

celtis occidentalis var. pumila (Pursh),

Gray és a celtis occidentalis var. canina,

mely az USA-ban is megtalálható. A celtis

occidentalis és a c. laevigata az USA keleti

részén szélesen elterjedt. Nyugat- és

Közép-Afrikában is nő néhány kereskedelmileg

érdekes trópusi celtisfaj.

A fa (növény) jellemzői

Bár ez a lombhullató, fagytűrő fa a szilcsaládhoz

tartozik, a szilfával ellentétben

a levelének nem egy, hanem három

főere van.

A közepes nagyságú, dudoros törzsű fa

magassága Észak-Amerikában mintegy

20 m, ritkán a 30 m-t is eléri, törzsátmé-

Nyugati ostorfa (celtis occidentalis L., Ulmaceae család)

Egzóta fa alapanyagok

Észak-Amerikában Mississippi- vagy közönséges ostorfának is nevezik, további amerikai angol

neve a korallszilfa, illetve a puha szilfa. Európában a celtis occidentalison kívül a legismertebb,

és részben telepített celtisfaj a c. australis. Németországban általában amerikai ostorfa

a neve a botanikus kertekben vagy az arborétumokban. A „celtis” név jelentése ostor (a fából

nagyon jó ostornyél készíthető). Az USA-ban is gyakran két celtisfajt neveznek közös néven

ostorfának, a másik a c. laevigata Willd., ez utóbbit cukor ostorfának is nevezik.

rője 30–60, ritkán 90 cm. Leggyorsabb

növekedési periódusa 20 és 40 éves kora

között van. A 2,5–4 cm vastag, sima, szürkebarna

kéreg érdes, és az egész törzsön

parafacsomók mutatkoznak rajta. Éréskor

a fának 8–9 mm vastag gyümölcsei

vannak, melyek először narancs-, majd

később sötét bíborszínűek, forradásos

kőmagjuk van.

Az ostorfának nagy a betegségekkel

szembeni ellenálló képessége, ezért a

veszélyeztetett szilfa pótlója lehetne,

hiszen külsőleg nagyon hasonlít a szilre;

rozsdagomba betegség (aecidium)

következtében azonban hajlamos a

boszorkányseprő-képzésre.

A fa (anyag) jellemzői

A geszt színe fakó sárgászöld és sárgaszürkebarna

között erősen változó,

sárga sávozása van. Negyedes bevágás

esetén némileg hasonlít a szil fájára. A

nagyon széles, kékülésre hajlamos szijács

világosabb, gyakran zöldessárga színe

által kiemelkedik, de nem határolódik

el nagyon élesen. A fa körpórusos anatómiai

felépítésében is hasonló a szilhez.

Az egyező durva növés oka az, hogy az

évgyűrűkben kör alakban elrendeződött

pórusok a korai pásztában nagyobb méretűek.

Ezzel szemben a tangenciálisan

hullámos futású késői pászta zónák

kifejezetten finomak.

A késői pásztában mikroszkopikusan

csak kis kiterjedésű tracheák, tracheidák,

Magyar Asztalos és Faipar I 2013. 04. 89

alapanyag

rostok és parenchymasejtek láthatók. A

korai pászta zónáiban csak kezdetben

mutatkoznak nagyobb tracheák, melyek

pórusgyűrűkké egyesülnek. A tracheáknak

egyszerű áttörései vannak. Homlokmetszetben

a világos, széles, többnyire

többrétegű, heterogén bélsugarak már

szabad szemmel is felismerhetők. A nagyság

kétféle bélsugársejttől függ. Egyesek

radiálisan hosszan elhúzódva jelennek

meg, mások ugyanígy röviden, úgy, hogy a

hosszúságukat a magasság többszörösen

meghaladja. Parenchymasejtek bőségesen

vannak; alakjuk meglehetőst egyhangú és

túlnyomórészt a tracheákon fekszenek,

a késői pásztában a tracheaszalagokat

szegélyezik.

A sűrű növésű fastruktúra esetenként

egyenes rostú, van, hogy kifejezetten

szabálytalan, illetve szálkásodó, a felülete

azonban finom és egységes textúrájú.

Ez utóbbi különösen a késői pásztában

jut kifejezésre, ahol a parenchyma által

kísért kis pórusok selymes, erezett vágási

felületet adnak.

A légszáraz sűrűség 0,59–0,64 g/cm3.

A friss rönkfa döntési sűrűsége 750–

800 kg/m3. A fűrészáru zsugorodási

mértéke átlagosan 7,1%, állóképessége a

kielégítőtől a jóig terjed.

A celtisfa nem nagyon tartós, a szijács

is gyorsan bekékül.

Feldolgozás és felhasználás

Ez a tömör és ezáltal középnehéz, mérsékelten

kemény és meglehetőst szilárd

fa kifejezetten szívós, E-modulusza

10 300 N/mm2, jó a törő-ütő szilárdsága.

A növekedési struktúrának megfelelően

változóan jó a gépi megmunkálhatósága,

szárítása nem okoz nehézségeket. A szegezett,

csavarozott és enyvezett kötések

jól tartanak.

Fő felhasználási területei: bútorok,

panelek, padlók, járművek, ostor- és

szerszámnyelek. Jó késfurnér állítható

elő belőle. A világos kőrishez hasonlóan

sporteszközökhöz is használható.

Külkereskedelem

Ennek a fának Észak-Amerikában nagy

az elterjedési területe, de a mennyiségileg

említésre méltó zárt állományok

hiányában és a részben gyenge méretek

miatt kereskedelmileg eddig csak kis

mértékben hasznosították.

Zoltán György

Zol-Gém Kft.

Forrás: Klaus-Günther Dahms:

Afrikanische Exporthölzer


Tetszett a cikk?