Egzóta fa alapanyagok: Essessang

Előfordulása
Az essessang az egész trópusi Nyugat- és Közép-Afrikában széles körben elterjedt, tipikus állományképző fa a gyorsnövésű másodlagos (újratelepített) erdőkben. Előfordulásai Sierra Leone-től Angolán és Zimbabwén át egészen a keleti partvidékig terjednek. Bár a fent említett fajok közötti különbségek alig észrevehetőek, mégis mindegyiknek vannak előnyben részesített termőhelyei. Az r. africanum leggyakrabban Nigéria, Angola, Kongó, Tanzánia és Mozambik galériaerdőiben – főként az egyenlítői övezetben – 800 m magasságig található meg, az r. heudelotii szinte kizárólag csak Felső-Guineában (Guinea-Bbissau-tól Ghánáig) él, és a hegyi erdőket és hegyoldalakat kedveli 1300 m magasságig. Az r. rautanenii termőterülete szinte kizárólag Kelet- és Délkelet-Afrikára (Zimbabwe és Botswana) koncentrálódik.
 

Fa (növény) leírása
Ennek a nagy fának az átmérője 80–150 cm, magassága a 40 m-t is eléri. A törzsek karcsú és egyenes növésűek, nem ritkán 25 m-ig ágmentesek és hasznosíthatók. Csak esetenként vannak rövid, deszka jellegű gyökérfők. Tipikus ismertetőjegye a fiatal fáknak, hogy a kezdetben zöld ágakon fehér, porszerű bevonat található. Az 1–2 cm vastag kéreg termőhelytől függően sima és világosszürke, gyakran majdnem fehér, vagy érdes és barnás. Az idősebb fáknál a vertikálisan repedezett, 2–3 mm vastag rhytidoma vastag pikkelyekben válik le a törzsről.

Fa (anyag) leírása
A bevágás vörösesfehér, a fa fakósárga, ill. szalmaszínű. A szijács és a geszt nem különböztethető meg egymástól. A fát nemritkán gombák színezik el. Az igen nagy, nem túl számos trachea többnyire egyesével, néha csoportosan van elrendeződve, legtöbbször telítettek, és fehér ingredienseket tartalmaznak. Hosszanti metszetben a pórusok hosszú, egyenes barázdákként jelennek meg. A sok, finom bélsugár csak nagyítóval látható, radiális metszetben enyhe tükörképző hatásuk lehet. A parenchyma-rész csekély, részben kristályos zárványokkal. Tipikusak az egyenletesen elrendezett, hosszú rostok. Az évgyűrűket az eltérő pórusvastagság jelöli. 0,26–0,3 g/cm3 nyerssűrűségével az essessang a föld legkönnyebb haszonfái közé tartozik (balsa=0,12 g/cm3), az egyes fajok súlya különböző. Friss rönkfa esetében, melynek igen sokáig magas a nedvességtartalma, 700–800 kg/m3 berakási sűrűséggel kell számolni. Az átlagos térfogat-zsugorodás (ß_v) 9,6% (ß_t=5,0%, ß_r=2%).
 

Feldolgozása és felhasználása
Ennek a közepesen zsugorodó, finom- és egyenes rostú, porózus fának igen gyengék a szilárdsági tulajdonságai, a balsához (ochroma spp.) hasonlíthatók. Egyértelműen megállapítható, hogy az essessang hajlítószilárdságát és keménységét illetően is gyengébb mint az obeche, azt csak nagyon feltételesen, pl. vak furnérként helyettesítheti. Az essessang igen gyorsan szárad, ám kissé hajlamos a vetemedésre. A fa erősen hajlamos a rovar- és gombafertőzésre, és kismértékben időjárásálló. Döntés után ezért azonnal el kell szállítani és impregnálni. A puha fa minden kezelőanyagot jól felszív. A jegenyefánál is puhább, éles szerszámokkal gépileg és kézileg is nehézségek nélkül megmunkálható. Az enyvet és a politúrt nehezen veszi fel, a kiszakadozó finom rostok miatt csak ritkán gyalulható simára. Szegelni és csavarozni könnyű, a kötések viszonylag jól tartanak. Az essessang ott használható fel, ahol nem a tartósság a fő szempont, és kicsi a megterhelés. Jó szigetelőfának, és könnyű súlya miatt parafahelyettesítőnek is használható. Általánosságban leginkább a balsafa helyettesítőjeként használható fel, helyileg szigetelőrekeszeket készítenek belőle.

Export- és importgazdaság
Exportja mindeddig igen kis mértékű volt, csak Kamerun és Cabinda/Angola szállított kisebb próbarakományokat Európába, a fő érdeklődő Olaszország volt. A minimális mennyiségű export a nagy gombafertőződési hajlamra és az impregnáló anyag nem kielégítő mennyiségére vezethető vissza.

Zoltán György

Tetszett a cikk?