Egzóta fa alapanyagok: dabéma

A faj szinonimája a p.glandulifera és a p.leucocarpa. Az előbbi Kongóban honos, és ott dabéma néven is ismert, az utóbbi főként Gabonban, tsoumbou vagy ossimiale néven. Egy különösen hasonló faj, mely gyakran ugyanezen a néven kerül kereskedelmi forgalomba, a piptadenia buchananii. Termőterületein (Tanzánia, Mozambik, Kenya) mkufi, mafamuti, mukui és makuruma a neve ennek a fának. Ezek a fajok mind a közepesen nehéz piptadenia fák csoportjába tartoznak; ezzel szemben Elefántcsontparton van egy másik, nagyon nehéz és nagyon kemény csoportja a piptadenia fajoknak: p.dubarquetiana, p.aubrevillei és p.griffionana, vöröses színezetük különbözik. A p.macrocarpa és p.rigida Dél-Amerikában terem, és ott curpay, ill. angico néven ismert haszonfa. 

ELŐFORDULÁSA
Ez a fa Szenegáltól Angoláig az egész nyugat-afrikai partvidéken megtalálható, északi irányban Szudánig, keletre Ugandáig. Mennyiség és jó növésforma tekintetében a legjobb állományok Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria és Dabéma (piptadeniastrum africanum Brenan., syn piptadeniaa africacana Hook. f., mimosaceae család) Kamerun száraz szavannáinak lombhullató erdeiben vannak. 

FA (NÖVÉNY) LEÍRÁSA
A part közeli esőerdőkben a dabéma egy örökzöld fa, a kevésbé nedves szavannaövezetben a száraz évszakban elhullajtja leveleit. Ernyős koronájú, termetes fa, magassága mintegy 40 m, az á tlagos t örzsátmérő 0 ,6–1,2 m . A törzs alján eléggé magasra nyúló, erős gyökérfők vannak, ezért a törzs csak 10–15 m hosszan egyenes és hengeres. A t örzset k ívül v ilágosszürke vagy sárgásbarna, belül kárminpiros, finoman barázdált kéreg borítja. A kelet-afrikai származékok gyakran gyantát választanak ki, csavart növés is előfordul. 

FA (ANYAG) LEÍRÁSA
A szijács 3–5 cm vastag és fehéres szürke vagy világosbarnás színe által jól megkülönböztethető a geszttől. A geszt színe származéktól függően a szürkésbarna vagy fakó-világos sárgaaranybarna között váltakozik, a fának zöldes vagy aranyló fénye is lehet. Színezetben a dabéma az irokóra hasonlít, ám az utóbbié lényegesen markánsabb. Frissen kellemetlen szaga van, de a szárítás során ez eltűnik. A nagy, többnyire egyesével vagy párosával elrendeződött tracheák homlokmetszetben jól felismerhetők. Hosszanti metszetben szürke-barnás tartalmukkal jól látható, közepesen durva, egyenlőtlen pórusbarázdákat képeznek. Az évgyűrűk nem felismerhetőek. A homogén bélsugarak igen egyöntetűek, elrendeződésük gyakran lépcsőzetes, keskeny felépítésűek, és sötétebb a színezetük. Radiális metszetben vöröses harántsávokként láthatók, rézsútos, lépcsőzetes elrendeződésben. Harántmetszetben csak lupéval ismerhetők fel. A parenchyma homályos körvonalú mezőkben veszi körül a tracheákat, részben összekapcsolva ezeket, részben pedig gyengén felismerhető szalagokként az évgyűrűhatárokon. A dabéma struktúrája meglehetősen durva, kevéssé egyenes rostú felépítéssel, a gyakran előforduló csavart növés miatt hajlamos a szálkásodásra. A csavart növés egy nagyon szabályos sávozódást hoz létre. Foszlós geszt előfordul, a fa törékeny. A dabéma nyers sűrűsége (Q12) 0,7 g/cm3 körül ingadozik, a friss rönkfa berakási súlya 900–960 kg/m3. Az átlagos térfogat-zsugorodás (ßv) mintegy 12,4% (ßt=8,5%, ßr=4,2%), ez a súlyhoz viszonyítva kedvezőnek nevezhető. 

FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA
Ez egy kifejezetten szilárd, közepes keménységű fa, a tölgyhöz (quercus petraea) és az irokóhoz (Elefántcsontpart) hasonlítható. Gőzölésnél és műszárításnál enyhén vetemedik, és hajlamos a sejt kollapszusra. Emiatt ajánlott a fát először szabadon előszárítani kb. 25%-ra, ezt követheti a vékony áru igen figyelmesen vezérelt műszárítása. Műszárítás előtt a vékony fűrészárut gondosan lécezni kell. A dabéma megmunkálásához átlagon felüli erőráfordításra van szükség. Hátrányos a sok kristályos zárvány, melyek a szerszámok élét gyorsan kiveszik és a fát rideggé teszik. A ridegséghez a rövidrostúság is hozzájárul. Gyaluláskor könnyen kiszakad. A pórusok telítése után jól politúrozható. A szálkaveszély miatt a szegelt és csavarozott kötéseknél előfúrás ajánlott. A dabéma jól enyvezhető, mázolható és lakkozható. A fa gomba- és rovarálló, szabadban igen tartósnak bizonyult. Ezzel szemben a frissen döntött törzsek gyakran kapnak ipida és lymexylida fertőzést, a friss szijácsot bostrychida és lyctida támadja meg gyakran. Néhány dél-afrikai származéktól eltekintve, a dabéma kifejezetten termeszálló. Felhasználási lehetőségei elsősorban tömörfaként vannak: épületasztalosipar, parkettfríz, vagon- és járműgyártás, hajóépítés, a vízi- és hídépítésben a tölgy és az iroko helyettesítője. A dabéma alapos gőzölést követően hántolható is, de a furnért erős ammóniaszaga miatt tömény oxálsavval kell kezelni. A származási vidékeken – különösen Elefántcsontparton – az irokóval együtt talpfának és bányafának is használják. A feldolgozás közben keletkező finom fűrészpor és forgács irritálja a nyálkahártyát, célszerű elszívó berendezést használni. Vassal érintkezve a csersavas fán elszíneződések keletkezhetnek. 

EXPORT- ÉS IMPORTGAZDASÁG
Bár ez a fa kedvező árú helyettesítője az irokónak az építési munkákban, a rönkfát mindeddig csak kis mennyiségekben exportálták. Elefántcsontpart és Ghána, ahol igazán kiterjedt az előfordulása, talpfaként és nyers parkettfrízként történő exportálását részesíti előnyben. 

Zoltán György

Tetszett a cikk?