CLT/XLT
Nyugat-Európában már hódít, itthon még csak szakmai berkekben beszélgetnek róla. Természetes megjelenésű, mint egy gerendafal, de gyorsan és precízen építhető, mint a panelos szerkezetek. tűzállósága és teherbírása új dimenziót nyit a faépítészetben: a magasságot. Méghozzá eddig elképzelhetetlen magasságot: Londonban 10, a norvégiai Bergenben 14 emeletnél járnak, Bécsben pedig egy 24 emeletes, 84 méter magas épületen dolgoznak a szakemberek. Mindezt fából. Pontosabban keresztrétegelt falemezből, amit az angol nevének rövidítéséből XLT/CLT néven is ismerhetünk.
Cross Laminated Timber (CLT vagy XLT rövidítéssel), vagyis keresztrétegelt fa – ez lehet a
faépítészet új anyaga, ami meghatározza a fa térnyerését a 21. sz. építészetében. Tulajdonképpen
egy olyan rétegelt lemezről van szó, amiben az egymást keresztező szálirányú rétegek nem furnér, hanem deszka vastagságúak, a lemez pedig akkora, hogy fal- vagy födémelemeket lehet belőle készíteni.
Magyarországon egyelőre néhány olyan cég jelent meg, akik külföldön előregyártott elemekből vállalják családi házat építését CLT-ből. Kifejezetten a nyers alapanyagot nem forgalmazzák, gyártó vállalkozás létesülésében pedig – ismerve a magyar építőfa-ellátás jellegzetességeit – hosszú távon is csak fenntartásokkal reménykedhetünk. Pedig az európai szabványharmonizáció révén a gyártás műszaki feltételei már hozzáférhetők. Az MSZ EN 16351:2016 szabvány pontokba szedve ismerteti meg azokat a lényeges műszaki feltételeket, melyek betartásával a keresztrétegelt fa gyártható. A termék megfelelőségét ugyanis elsősorban a gyártásra vonatkozó minőség-ellenőrzési lépésekkel lehet biztosítani (alapanyag osztályozása, technológia felügyelete stb.). Aki ismeri a rétegelt-ragasztott tartók gyártástechnológiáját, az mindössze a lamellák préselésében fog különbséget
találni. Be kell vallani, hogy ez rendkívül költséges különbség, hiszen a lemez jellege és mérete
miatt speciális présberendezésre van szükség. A présgép valójában egy nagyon sűrű préskeretsor, ami nemcsak a lapok felületére, hanem az éleire is képes nyomást kifejteni. A háromirányú préselésre azért van szükség, hogy az alapanyagként szolgáló lamellák (hossztoldott, gyalult, felületükön beragasztózott deszkák) hézagmentesen illeszkedjenek egymáshoz.
Az alapanyag rendszerint lucfenyő (a gyártáshoz C20 vagy C24-es anyagminőséget használnak, ami
a faanyag hajlítószilárdságát jelöli), de bizonyos gyártók használnak jegenye-, erdei-, sőt, kérésre
vörösfenyőt is. Ragasztóként poliuretán ragasztókat alkalmaznak, melyek nyitott ideje pár perctől
egészen egy óráig is választható. A nyitott idővel együtt sajnos a présidő is növekszik, a lamellák
ékcsapos hossztoldásánál ez nem akadályozza a folyamatos gyártást, de a táblákhoz 2–3 óra
présidő is szükséges lehet.
A cikk szerzője:
Dr. Hantos Zoltán
okleveles faipari mérnök
A teljes publikáció a Magyar Asztalos legújabb, szeptemberi számában olvasható.
Az újságra előfizetni a http://elofizetes.faipar.hu/ linken tudnak.
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.