Fűrészáru, fával dolgozó szakembereknek

Amennyiben a JAF Holz gyökereit kezdenénk kutatni, nagyon hamar érnénk el a fűrészárugyártáshoz és -kereskedelemhez. Mára az asztalosipart és a belsőépítészetet komplexen kiszolgáló vállalat persze egy sokkal szélesebb és összetettebb portfólióval rendelkezik, de talán nem túlzás, ha azt mondjuk, az alapokat – többek közt – ez a terület rakta le.

A fával dolgozó emberek tudják, hogy a fűrészáru nem játék. Nem egyszerűen egy alapanyagról van szó, amelynek van vastagsága, szélessége és persze hossza, hanem egy olyan élő anyagról, amellyel csak az tud érdemben dolgozni, aki rendelkezik kellő anyagismerettel.

Mint minden alapanyag esetében, amely aztán később a felhasználás során szem előtt van, a faanyagok ezen szegmensét is átmozgatják az éppen aktuális trendek, divatok. Erről és sok másról is Rencz Péterrel, a JAF Holz fűrészáru-termékmenedzserével beszélgettünk.

• Nem most kezdtétek ezt a műfajt, mégis mintha kicsit erősebb lenne ma a verseny, amelyben napról napra győzni kell.

Ez így van. A fűrészáru-kereskedelem rendkívül árérzékeny, és igen nagy a szórás az alapanyag-minőség terén. A szakértelem kiemelkedően fontos, így erre vállalatunk is nagy hangsúlyt fektet. Nem az a jó kereskedő, aki olcsón árul, hanem aki ért is hozzá. Mi ezt a filozófiát képviseljük és hiszem, hogy hosszú távon megtérül, ahogy ezt eddigi tapasztalataink is mutatják. Összességében elmondhatom, a JAF Holz továbbra is az egyik legkomolyabb szereplője ezen piacnak.

• Élő anyag, szoktuk mondani. Mit tehet a kereskedő, hogy segítse a vállalkozók munkáját?

Egyfelől nagyon fontos a vásárlók pontos és részletes tájékoztatása a z adot t faanyagról. Tudom, profán amit mondok, de megéri. Vannak dolgok, amiket nem lehet látni egy fűrészáruraktárban, még gyakorlott szemnek sem, ezeket korrekt módon el kell mondani, aztán az asztalos majd eldönti, mit szeretne. Mondok egy példát, meg lehet mérni a faanyag nedvességtartalmát, de az is fontos paraméter, hogy mennyit volt pihentetve, mennyit száradt szabad levegőn, mikor érkezett, mikor került ki a szárítóból, ezt pedig csak a kereskedő tudja.

A másik faktor természetesen a nagy mennyiségű, széles választékkal bíró árukészlet. Szerencsére a dunaharaszti raktárközpont és a JAF Holz vidéki kirendeltségei is kimagaslóan jó raktárkészlettel bírnak. Dunaharasztiban két saját szárítónk folyamatosan rendelkezésre áll, továbbá van egy ausztriai szárítóközpontunk és egy trieszti kikötőraktár, ahonnan az egzóta fafajtáink érhetőek el, viszonylag gyorsan. Summázva, legyen sok és jó minőségű faanyag, amely igény esetén azonnal rendelkezésre áll.

• A fafajok aktuális divatja mennyire szól bele a hazai piacba, illetve az európai trendek mennyire nyomon követhetők Magyarországon?

Látjuk ezeket a trendeket és többnyire érezzük is őket. Nagyon széles fafajkínálattal dolgozunk, de napi szinten a tölgy, a bükk, a luc és a borovi a meghatározó. A tölgy népszerűsége továbbra is kitart és azt gondolom, amíg a padló, illetve svédpadló első számú alapanyaga ez marad, nem is fog csökkenni a kereslet.

Emellett a bútoripar továbbra is imádja az európai tölgyet. Az egyik leglassabban növő fafajunk, ráadásul a horvát piac teljesen visszafogta a rönkexportot, szóval „vadászni” kell a tölgyet. A bükk hullámzó képet mutat, most nem annyira trendi, bár a fehér bükk azért szépen kiszolgálja a minimalista vonalat. Sajnos a kőris nem tudja magát feltornászni, pedig műszaki paraméterei feljebb predesztinálnák. Ezért részben a Nyugat-Európában egyre több helyen megjelenő gombakárosítás a felelős. Kicsit félnek ettől az anyagtól, és ez lefelé mozdította az európai árakat. Idehaza szerencsére nincs veszély, viszont nehéz tartani az árversenyt.

• Mi a helyzet a dióval?

A kerti dió nehéz ügy. Rendkívül drága, nagyon kevés van, mondhatni elfogyott. Az amerikai dió ideig-óráig megoldotta ezt a problémát, de nagyon felverték az árát. Ma már nem alternatíva. Nem napi kérdés, mert volumen tekintetében nem jelentős tétel. Természetesen tartunk mindkettőből készletet, csak úgy, mint hársból, szilvából, juharból, szilből, kőrisből.

• Ipari mércével mérve a lucfenyő és a borovifenyő látható itthon. Amennyiben kitekintünk Európába, ott is hasonló képet látunk?

Majdnem. Idehaza szerintem kicsit túlmisztifikálják a borovifenyőt. Vitathatatlanul jó alapanyag, de ha azt nézem, hogy Ausztriában elsősorban a luc a nyílászárók alapanyaga, hovatovább neves gyártók ablakai is lucfenyőből készülnek, akkor azt kell mondanom, van tartalék a  fafajban.

Dunaharaszti, Jedlik Ányos u. 28.
Szabolcsi Sándor +36 30 538 5620
Orbán Melinda +36 30 279 1676

Győrújbarát, Vállalkozók útja 13.
Bárány Ferenc +36 30 257 9094

Mályi, Pesti út 2.
Orosz Viktor +36 30 337 0201

Algyő, Mol Ipartelep, Pf.: 22.
Mészáros Alex +36 30 651 5672

Zalaegerszeg, Reptéri út 9–11.
Kispál Tamás +36 30 201 7841

Pécs, Nagyberki u. 11.
Cservenka Gábor +36 72 552 175

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?