Egyedi formavilág, elegáns prémiumtermék
A házunk felújítása során hamar elérkeztünk arra a pontra, hogy be kellene rendezni a nappalinkat bútorokkal. Abban biztos voltam, hogy szeretnék egy minőségi hifiberendezést, melynek elhelyezésére próbáltam valamilyen alternatívát találni az interneten. Rá is akadtam elég gyorsan Gedeon YouTube-csatornájára, ahol éppen egy saját tervezésű hifiállványt mutatott be az egyik videójában.
Gedeon csatornája a hifirajongók zen temploma: ami a minőségi zenehallgatáshoz szükséges, azt itt mind megtaláljuk. Rengeteg tesztet, információt, jótanácsot kapunk a hifiberendezésekről és az ezekhez kapcsolódó kiegészítőkről. Mérhetetlen alázattal, felkészültséggel találkozhatunk Gedeon látványosan elkészített, minőségi videóiban. Itt találtam rá arra a furnérozott, számomra hihetetlen érdekes „lábakon” álló hifiállványra, amely egyből elvarázsolt a kinézetével – és az volt az első reakcióm, hogy ezt jómagam is elkészítem. Nagyon szeretem a fát a ház bármely helyiségében, és arra gondoltam, hogy a készülő, saját állványom központi dísze lesz a nappalinknak. Sajnos, nem lett! Miután megmutattam a feleségemnek a nagy ötletemet, a válasz ez volt: „ezt ide biztos nem!” Végül is megterveztem és megépítettem a saját médiafalunkat, természetesen külön hifirésszel, de a Gedeon-féle médiaállvány a nappalinkban sajnos nem kapott helyet. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy látványos, minden tekintetében eleganciát sugárzó bútordarabról van szó, amelyet érdemes széles körben megmutatni. A hétköznapi bútornak egyáltalán nem mondható állvány a tároló alapfunkció mellett – a különleges lábakon keresztül – rezgéscsillapítást is végez. Először Gedeont kérdeztük a megálmodott és az elkészült projektről, majd Szabó Zsolt műbútorasztalost az építési fázisokról.
– Mi inspirált arra, hogy saját magad tervezd meg a hifiállványod?
– A YouTube-csatornámon lévő videók legolcsóbb szereplője kapcsán rengeteg kérdést kaptam, annak ellenére, hogy a Jófogáson találtam nagyjából 14 ezer forintért. Szép és csinos tv-konzol volt, de sajnos kartondoboz-jellegű a konstrukció, tehát hifieszközök tárolására és a rezonancia csökkentésére kifejezetten gyenge. Hónapok óta kerestem a tökéletes alternatívát, de vagy „horror drágán” találtam, vagy a klasszikus hifi rack koncepcióból fakadóan a kábelrengeteg az állvány mögött látszódik, amit mindenképpen szerettem volna elkerülni. Viszont a kutakodást egy ponton feladtam, így nekiültem tervezni egy sajátot.
– Kérlek, mesélj a tervezési fázisról! Láttam, készítettél 3D-s látványtervet is. Ez milyen programmal készült?
– A tervezést először papíron kezdtem, ez már nagyjából körvonalazott pár elképzelést és problémát is, amit a lehető leghatékonyabban kellett megoldani. Pár verzió után készítettem a tervből Sketchup-programmal egy 3D rendert, hogy minél átláthatóbb legyen az összkép. Ezen a ponton kerestem fel Szabó Zsolt asztalost, hogy átbeszéljük a lehetőségeket. A hátlapra nem volt megoldásom, de szerencsére a tapasztalt mester kapásból kitalált két opciót is.
Az eredeti terv szerint egy paraván került volna az állvány mögé, amely külön lábakon áll és polconként kábelelvezető kivágásokat kap. Ezt cseréltük végül arra az ötletre, amely a középső polcra szerelt MDF-lapot jelenti úgy, hogy nem ér hozzá sem a felső, sem az alsó polchoz. A horizontális kivágásokat ez ugyanúgy megkapta, tehát bárhova rakok eszközt, a kábeleket kényelmesen ki tudom vezetni. A szépség ebben az, hogy csavarmenet és imbusz segítségével ez bármikor eltávolítható, ha esetleg az állvány olyan helyre kerül, hogy a kábeltakarás már nem szempont. A szemfüleseknek biztosan feltűnt, hogy ez a hátsó takaróelem egyfajta rezgőnyelvként is felfogható, hiszen minimális módon bizonyára rezonál, ha nagyobb hangerőn hallgatok zenét. Ám mivel kellőképpen masszívra sikerült, ez a nem hallható kategóriába tartozik (ha ennek van bárminemű hangja), másrészt pedig nem kifejezetten érdekel. A tv és bármely más bútor ennél jóval vékonyabb lapelemeket tartalmaz, tehát, ha ez kihat a végeredményre, akkor az állvány hátsó eleme a teljes szobát tekintve a legkisebb tényező.
– Ránézésre nagyon strapabíró, masszív állvány. Beszélnél a kialakításáról, a szerkezetéről?
– A polcok végül két réteg 18 mmes MDF-ből készültek, amerikai dió furnérral és körbe 2 mm-es, ugyancsak dió élsvartnival. A lábak tömör bükkfa elemek, amelynek az alján VIABLUE QTC tüskék és illesztett VIABLUE HS Spike Disc acél alátétek minimalizálják a továbbjutó rezonanciát. Dizájn szempontból játszadozni szerettem volna a polcokkal, így a végső változatban csak a frontoldali élek lettek kerekítve, a hátsók megmaradtak derékszögnek, ami Zsolt ötlete volt.
Az állvány rezonancia és vízszint szempontjából nagyon jó lett. A szokásos szeizmográfapplikációt használva, a felső polcon (lemezjátszó mellett) mérve nulla mozgást észlelni akkor is, ha szokatlanul magasra tekerem a hangerőt, ráadásul mély erős zenén. Ez sokat számíthat bármely mozgó alkatrészes eszköznél (ha a földön maradunk és a „microphonics” figyelmen kívül marad), ami főként magasabb hangerő melletti megfogottság és tisztaság szempontjából érzékelhető előny. A vízszint ugyanezen forrásnál számít, amit a VIABLUE QTC tüskék orvosolnak. Minden egyes tüske 2–3 mm magasságban állítható a csavarmenetén keresztül, tehát finomhangolható polconként, minden oldalon.
A végeredmény 57 kg lett, rendkívül masszív konstrukció minden ponton, és szemet gyönyörködtető. Szabó Zsolt készséges és megoldásorientált hozzáállása meglepő volt számomra, hiszen úgy állt hozzá, mintha magának készítené. A kábeltakaró megoldás, a hátsó derékszögsarok és a dupla polcos kialakítás mind az ő kezdeményezése volt, hogy minél jobb végeredményt kapjunk. A teljes állvány pár hét leforgása alatt elkészült, amiről végig képes beszámolót kaptam, választási lehetőségekkel, hogy hol és mit szeretnék pontosan. Szabó Zsoltnak Solymáron található az asztalosműhelye, ahol a modern bútorok mellett faragott bútorok, dísztárgyak is készülnek. Legutóbbi munkájáról is büszkén mesél: a bajnai, Sándor-Metternich kastélyban található székek rekonstrukcióját végezte el. Sok éven át édesapjával közösen vitték a vállalkozást, rengeteg régi bútor született újjá a kezük alatt, s persze készültek az új termékek. Zsolt édesapja már csak ritkán jár ki a műhelybe, viszont fia a meglévő munkák mellett szívesen vállalja a megrendelő által megálmodott, egyedi bútorok készítését is. A jelen cikkünkben szereplő hifiállvány nem egy hétköznapi termék, nem igazán találkozhatunk ilyen bútorral a boltok polcain, de az interneten is csak hosszas keresgélés után bukkanhatunk hasonlóra. Zsolt elmondta, hogy a hifi világa tőle sem áll messze, így amikor Gedeon elmondta az ötletét, egyből megtalálták a közös hangot.
– Amikor Gedeon megkeresett, hogy készítek-e tervek alapján állványt, természetesen egyből igent mondtam. Nekem asztalosként sokkal egyszerűbb, ha valaki már részletes tervekkel, ötletekkel érkezik. A formavilágot Gedeon találta ki, a szakmai részét rám bízta.
A polcok vastagsága 36 mm, amit úgy érünk el, hogy két 18 mm-es MDF-lapot ragasztottunk össze. A lehető legjobb végeredmény eléréséhez ezt hőprésben tettük. Készíthetnénk alapból 36 mm-es MDF-lapból is, de a két 18 mmes lap összeragasztásával sokkal merevebb alapot kaptunk. Amint ez megvolt, elkészítettem 80 mm-es rádiusszal a két első saroknál a lekerekítéseket. Szemből az élek 3 mm vastagságú svartniból készültek, ami egyrészt strapabíróbb, mint a furnér, másrészt az éleket 3 mm-es rádiusszal kerekítettem a végén, így muszáj, hogy legyen ott anyag. A furnér vastagsága ehhez kevés lenne. Ennek az élnek a felragasztása nem egyszerű, időigényes feladat. A kivitelezéshez negatív sablont készítettem és ezután ragasztottam fel a svartni anyagot, ami jelen esetben alul és felül még túl is lógott a polc vastagságán. Ezt a túllógást felsőmaróval szintbe hoztuk, és előkészítettük az anyagot furnérozásra, amit egy kedves kollégámnál készíttettem, akinek van hőprése és kontaktcsiszolója. Ott tetszett meg Gedeonnak az a diófurnér, amit aztán az állványhoz felhasználtunk.
Furnér, svartni: A furnér vékony falemez, amely az előállítás módja szerint lehet fűrész-, kés- vagy hántolt furnér. Többnyire azért használunk furnért, hogy például bútorainkon megjelenjen a különböző fafajtákra jellemző egyedi szín- és textúravilág. A tömör fa sok esetben drága, így a furnérozott bútorok olcsóbb gyártási költséget eredményeznek. Nem utolsósorban a tömör fa folyamatosan nedvességet vesz fel, illetve ad le, így zsugorodhat, deformálódhat. Egy agglomerált lapra ragasztott furnérral ezt a jelenséget elkerülhetjük. Furnérnak a 0,6–0,8 mm közötti lapokat nevezzük. 1 mm-től kereskedelmi forgalomban – többnyire 2,5–3 mm vastagságnál – svartniról beszélünk.
VIABLUE alátétek és tüskék: A szobában végigfutó rezonanciák különböző komponenseken keresztül egyértelmű hatást mutatnak a hangminőség szempontjából, amelynek kezelése kiemelkedően fontos. A VIABLUE Absorber alátétek költséghatékony megoldást kínálnak, így ajánlott minden kiegészítő alá elhelyezni, ezzel maximalizálva a rezonanciakontrollban rejlő lehetőségeket. A VIABLUE alátéteket különböző elasztikus polimer anyagok egyvelegéből készítik, amelynek vibrációelnyelő képessége kiemelkedő. Az egyik oldala öntapadós, így igény esetén rögzíthető az eszközhöz, hangsugárzóhoz. A VIABLUE UFO alátétek mindkét oldalán ugyanezen softpad csillapító található, de költséghatékonyság szempontjából belépő és középkategóriás rendszereknél logikusabb választás egy ilyen Absorber rezgéscsillapító-szett. A VIABLUE HS tüskék a tökéletes elcsatolásban segítenek, hangsugárzók és egyéb kiegészítők esetében. Rögzítse a hangfal alján található menethez M6x16 laposfejű csavarral és kész is! A tartozék HS Spike Disc acél tüskealátétek védik a padlót a sérülésektől és a már minimalizált rezonanciát is tovább csökkentik. A végeredmény egy tisztább és egyértelműen pontosabb hangkép. A HS tüske kisebb hangsugárzókhoz ideális, míg a QTC nagyobb és nehezebb példányokhoz.
(gedeonaudio.hu)
Wenge: A wenge fa a Közép-afrikai Köztársaságban, Kongóban, Tanzániában és Mozambik déli régióiban fordul elő, ahol szélsőséges időjárás uralkodik, s ennek köszönhetően olyan kitűnő tulajdonságokra tett szert, mint a magas keménység és az időtállóság. A wenge fa 20–30 méteresre nő meg, átmérője 1 méter, a hasznosítható hossza 8–12 méter. A fa törzse hengeresnek mondható, de ritkán egyenes növésű. Feldolgozásakor enyhén kesernyés szagot áraszt, s bár a súlyos allergiás reakciók igen ritkák, a bőr- és szemirritációk, központi idegrendszeri hatások, valamint hasi görcsök előfordulnak munka közben. Érdekesség, hogy a wenge fa szálkái okozta sérülések lassabban gyógyulnak be, szemben más fafajtákkal. A wenge fa nagyon masszív és erős. Feldolgozása nehézkes, gyakran kiveszi a szerszámok élét. Kivívta magának az „egyik legsötétebb fa a világon” címet. Rendkívül ellenáll az időjárásnak és a rovartámadásoknak is.
(www.magyarkesek.hu)
A polclapokat kontaktcsiszolón engedtük át, ezután elkészítettük a furnérterítékeket. Ehhez fug papírt használtunk, majd jöhetett a préselés, egyszerre két oldalról. A felesleges furnérrészeket felsőmaróval, szintbemaró késsel lemartuk, a fug papírt forró vizes szivaccsal – vagy ha nagyon ragaszkodó, csiszológéppel – eltávolítottuk. Ezután kerekítettem az éleket 3 mm-es rádiusszal. Az állvány lábai bükkfából készültek, henger alakúak, az átmérőjük 65 mm. 50 mm-es pallóanyagból kettőt ragasztottam össze, majd 67x67 kvadrátot csináltam rá. Megjelöltem a középpontokat, ezután a hosszanti élekből távolítottam el az anyagból, hogy az esztergán minél kevesebbet kelljen leszedni az anyagból. Ahhoz, hogy minél pontosabban legyen meg nekünk a középpont, már az esztergálás előtt belekerültek a tessauer csavarok a lábba, ami aztán a rezgéscsillapító tüske csavarját fogadja. Ezután esztergán lehúztuk a felesleges anyagot, a kívánt méret eléréséhez. A bükkfa láb felső részén csatlakozik a polcba, amit saját csaposan oldottam meg. A lábon kiképeztünk egy 25 mm-es csapot, ami aztán a polcba fúrt 25 mm-es csapfészekbe csatlakozott. Az összes csapfészek, valamint a tüskealátét helyének – amely 20 mm széles és 3 mm mély – a kialakításához is sablont készítettem, amivel pontosan el tudtam végezni a fúrásokat. A lábakat beleragasztottam a polcokba, valamint az ellentétes oldalra becsavaroztam a tüskéket. Ezután az állványt az alsó elemtől indulva, egymásra építve, összeállítottam. A furnérozott polclapok szálait felhúztam vízzel, majd egyre finomabb papírral átcsiszoltam. A végén az egész felületet nagykeménységű parkettaolajjal kentem át kétszer. Készült még az állvány hátoldalára egy panel 12 mm-es MDF-lapból, a kábelkötegek eltakarásához. A megfelelő helyeken kábelátvezetőket alakítottam ki, hogy minél átláthatóbban lehessen a hifikészülékeket elhelyezni, s a hozzájuk tartozó kábeleket elrendezni. Ezt a panelt egyébként csak a középső polchoz rögzítettem, hogy a többi polc felől ne tudjon rezgéseket átvenni. Az egész panelt, valamint az állvány lábait is matt feketére fújtam. A Gedeon-féle állvány elkészítését követően, hasonló kéréssel már mások is megkerestek, s elégedett megrendelőim lettek. Az egyik ilyen megrendelőm hangfala wenge furnéros volt, ilyen anyagból kérte az állvány elkészítését. Ennek az állványnak az egyik sarkalatos pontja az él felragasztása volt, legfőképp a 80 mm-es rádiusznál. Wenge svartnit nem is kaptam, magát a fűrészárut is csak nehezen tudtam beszerezni. A 3 mm-es csíkokat az élnek magam vágtam le. Majd ennek felragasztása embert próbáló feladat volt, mivel a wenge anyaggal iszonyatosan nehéz dolgozni. Lényegében megfőztem a fát, majd hajtottam, próbáltam elérni, hogy a lehető legjobban felvegye az ívet. Amikor már képlékeny volt, szárazon felszorítottam az ívre 24 órára. Majd másnap leszedtem. Az anyaggal ekkor már könnyebb bánni, de a felragasztásnál ismét nedves szivaccsal még bevizeztem, hogy könnyebben ráfeküdjön az ívre az anyagom. 24 órát hagyom ezután száradni. Hozzátenném, hogy hifirajongó vagyok, így azóta több állványt készítettem magamnak is. Gedeonnal azóta is tartom a kapcsolatot, az elkészült állványa mind a mai napig szuperál. Sőt, már egy fehér, keskenyebb állvány is készült a részére, amely szintén a stúdióját díszíti.
HOL KAPHATÓ? MENNYI AZ ANNYI?
Az elkészült hifiállvány prémiumtermék, amelyhez hasonlót nem igazán lehet találni a magyarországi kereskedelemben. Egy megfelelően gépesített asztalosműhelyben az elkészítése nem okozhat gondot. Megint csak azt tudom mondani, hogy csupán a képzelőerőnk szabhat határt a formavilág kialakításában. Hasonló terméket a www.hifiracks. co.uk oldalon találtam. Érdemes megnézni, hogy egy ilyen hárompolcos megoldás több mint ezer fontra jön ki. Szintenként 360 fontot kérnek érte, ami durván 160 ezer forint. Ez egyébként egyáltalán nem elrugaszkodott ár ahhoz képest, hogy vannak olyan hifirendszerek, amelyekhez csak a hangfalkábel kétszer ennyibe kerül. Akinek lenne affinitása egyedi formavilágú állványok kialakítására, dizájnos felületek megtervezésére, az elkészült minőségi termékre, az biztosan talál vásárlót.
Forrás:
https://gedeonaudio.hu/
https://www.facebook.com/SzaboZsoltMubutorasztalos
Kapcsolódó dokumentum:
egyedi-formavilag-elegans-premiumtermek-2
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Az Isteni Lélek sziporkái
Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Újdonságok a Foresttől
Bemutatkozik a VIBO új termékcsaládja, érkezik a HOME BOX 45 mm-es golyós fiókcsúszók új generációja, moduláris fiókrendező, egyszerű sablon a pontos jelöléshez és meg&ea...
Egyetemi hírek – 2024. október
A Soproni Egyetem 2024. októberi hírei