Beépített szekrények tervezése, kivitelezése

Építech rovatunkban komplett projektek egy lehetséges megvalósítását mutatjuk be olvasóinknak – a tervezéstől a kivitelezésig. Kitérünk a legapróbb részletekre, szakmai megoldásokra. A felméréstől, az anyagok és vasalatok kiválasztásán és szerelésén keresztül a beépítési és utómunkálatokig, mindenre találunk majd hasznos információkat ezekben a cikkekben. Mindenképp szeretnénk többféle megoldást is bemutatni egy adott problémára, így megszólaltatunk az adott területről több szakembert, hogy az összefoglaló írásaink minél hitelesebbek legyenek. Első nagyobb témánk a beépített szekrények tervezése, építése.

Beépített szekrények kivitelezésére rengeteg megoldást találunk az internetet böngészve. Ezen kínálatok között vannak nagyon egyszerű megoldások, amelyekben például hátfalat sem építenek, vagy épp valamilyen műanyag sarokelemmel építik össze a helyszínen a „polcrendszert”. Komolyabb asztalos cégek weboldalain már találunk profi módon kivitelezett szekrényeket. Ezeknél látszik, hogy a korpusz egy masszív szerkezet, valamint minden egyes részlete szépen kidolgozott. Az előző egy olcsóbb megoldás, ami kedvező lehet a megrendelőnek, mert kevesebbet kell fizetni az új bútorért. Amennyiben nem egyeztetjük kellő pontossággal a részleteket, elképzelhető, hogy a megrendelőnek bosszúságot fog okozni a későbbiek folyamán például az, hogy a szekrényben tárolt dolgok közvetlenül a fallal érintkeznek. Érdemes minden apró részletet átbeszélni a megrendelővel, hogy végül ne legyen csalódás számára a végeredmény. Úgy gondolom, hogy mielőtt a szerkezeti kialakításról, vagy a projekthez szükséges alapanyagok költségvetéséről tárgyalunk, nagyon fontos kiemelni már az elején a biztonságot! Egy beépített szekrény tervezése és építése során nagy figyelmet kell fordítanunk a lehetséges balesetek megelőzésére. Padlótól plafonig épített tolóajtós beépített szekrénynél, ahol a belmagasság mondjuk 2,4 méter, a tolóajtók a fémprofilokkal úgy 30–35 kg-t tesznek ki. A tükörrel készített ajtók még nehezebbek, így érdemes többször átgondolni a tervezést, s nagy körültekintéssel eljárni a beépítésnél. Sorozatunk első részében áttekintjük azokat az alapokat, amelyeket érdemes átgondolni a beépített szekrények készítésénél, majd a második részben „felépítjük” a komplett szekrényünket.

ELSŐ A BIZTONSÁG

Akármennyire is biztonságosra terveztük a szekrényt, biztosak lehetünk benne, hogy a megrendelőnek lesz olyan kérdése vagy mozdulata átadáskor, amire egyáltalán nem számítunk. Megtörtént velünk bútorátadáskor, hogy a hölgy megrendelő kapásból a polcokat szerette volna lépcsőnek használni, hogy elérjen egy feljebb lévő dolgot. Máshol a gyerekek úgy gondolták, hogy megkapták az új bunkert és két perc alatt a szekrény polcain másztak felfelé. Ilyenkor a mesterember persze elmondja, hogy a bútor nem erre lett tervezve, de érdemes úgy megépíteni már a korpusz részét is a szekrénynek, hogy még véletlenül se történhessen baleset. Az előbb említettem a tolóajtók méretéből és súlyából adódó veszélyeket, márpedig ha egy ilyen ajtó eldől, még rágondolni is rossz, milyen következményekkel járhat. A tolóajtó vasalatainak szerelését többször is ellenőrizzük! Csavarok ne legyenek kiszakadva, felső futású (függesztett) görgős megoldásoknál pedig figyeljünk arra, hogy miután az ajtók a helyükre kerültek, a reteszeket zárjuk mindenképp. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a felhasználó még csak véletlenül se tegye a kezét a két ajtó közé, amikor használja. Amennyiben a felső sínt plafonhoz rögzítenénk, már a felméréskor győződjünk meg róla, hogy nem gipszkartonos-e az álmennyezet! A profil rögzítéséhez használt dübeleken, tipliken és csavarokon ne spóroljunk! Használjunk minőségi rögzítő elemeket! A fogantyú profilok és – ha több elemből állítjuk össze az ajtókat és használunk mondjuk – a H profilok legyenek lesorjázva. A szekrény beépítésénél mindig védjük a padlót, valamint azt a területet, ahol pakolunk. Terítsünk le kartondobozokat, de ami még jobb lehet, az a gumiszőnyeg, mert nehezebben szakad át, ha épp valamely élesebb profilvéget tesszük le először. Egy beépített szekrény korpuszai nagy kiterjedésűek, könnyen tudunk kárt tenni velük ajtókeretben, frissen festett falban. A tolóajtókat vagy éppen a felvasalt harmonika ajtókat is biztonságosan helyezzük el, mert összekarcolják a parkettát. Polcokat érdemes lehet utólag rögzíteni, nehogy a felhasználó magára rántsa, miközben kivesz mondjuk egy nagyobb ágyneműt.

ÜGYFÉLIGÉNYEK

Az ügyféllel történő első egyeztetés során talán a leggyakoribb kérés és felvetés hogy a készülő beépített szekrény a lehető legtöbb dolgot be tudja fogadni. Legyen egy jól átgondolt felosztása a szekrénynek, ahová mindent be lehet pakolni, az adott helyiségben ne maradjon elől semmi. Jó esetben kapunk példafotót is, valamint nagy vonalakban az ügyfél elmondja az elképzeléseit a kialakításról. Ilyenkor természetesen egy hosszabb interjúra és egyeztetésre van szüksége az asztalosnak a kedves ügyféllel, hogy a legaprólékosabban megismerje a leendő felhasználó igényeit, szokásait. Talán egyszerűbb a mesterember dolga, amikor az ügyfél már rajzot is készített az elképzelt szekrényről, amelyen már az egyes funkciókat is megjelölte. Ebben az esetben egy rövidebb egyeztetés után ugorhatunk is az anyagválasztásra. A beépített szekrény tervét kaphatjuk lakberendezőtől is, ami – ha szerencsénk van, – már konkrét méreteket tartalmaz, ne adj isten, kész látványtervet is mellékelhetnek részünkre. A megrendelői igények természetesen függnek attól, hogy melyik helyiségben kell elkészítenünk az adott szekrényt. Leggyakrabban – mondjuk egy hálószobában – a ruhák tárolása az elsődleges szempont, emellett gyakori kérés: tervezzük úgy a polcok felosztását, hogy maradjon hely a bőröndöknek, esetleg a vasalódeszkát, valamint a porszívót is lehessen tárolni valamely részén a szekrénynek. Egy előszobai beépített szekrénynél fontos szempont lehet, hogy a készülő bútorban el kell rejteni például a gépészeti kiállást, vagy éppen az elektromos kismegszakító táblát. Természetesen mindezt úgy, hogy ha szükséges, amihez éppen kell, hozzá lehessen férni. A szekrény további részében tároljuk a kabátokat, cipőket, takarítóeszközöket stb. Érdemes a lehető legrészletesebben átbeszélni a szekrény felosztását. Az, hogy milyen típusú ajtó kerüljön a bútorra, a legtöbb esetben függ attól, hogy a szekrény melyik helyiségbe kerül, mekkora tér áll rendelkezésünkre. Helykihasználás szempontjából érdemes átgondolni, hogy a hagyományos, oldalra nyíló ajtó, a harmonikaajtó, vagy a manapság közkedvelt tolóajtó lenne-e a jó megoldás a hétköznapi használat során. Fontosnak tartom, hogy hívjuk fel a figyelmét az ügyfélnek minden olyan esetleges hibás elgondolásról, ami a későbbiek folyamán akár szerkezeti vagy funkcionális problémához, akadályhoz vezethet.

FELMÉRÉS

Egy beépített szekrényt legtöbbször faltól falig, valamint padlótól mennyezetig készítünk, maximálisan kihasználva az adott térrészt. Amennyiben nem tetőtérbe készítjük a bútort, akkor egy téglatestet vehetünk alapul. Szükségünk lesz a szélesség, a magasság és a mélység hosszméreteire. A beépített szekrények mélysége 60–70 cm körül szokott lenni, ezért érdemes a belső falsíktól kifelé, 70 cm-nél is lemérni a szélességi és magassági méreteket. Mindenképp ellenőrizzük, hogy a falak a sarkokban derékszöget zárnak-e, ha nem, rögzítsük az eltéréseket. Már a felmérésnél látszik, hogy milyen típusú ajtót érdemes használni majd a szekrényen. Szűk helyen, vagy ha a szekrény előtt lesz más bútor, például egy ágy, akkor érdemes már az elején tolóajtóban gondolkodni, nem pedig oldalra nyíló ajtóval tervezni a bútort. Az ügyféllel egyeztessük, hogy milyen tárgyak kerülnek még akár az oldalfalakra, vagy a mennyezetre. Egy új háznál sokszor nincsenek még fent a mennyezeti lámpák, rosszabb esetben a méreteit sem kapjuk meg az ügyféltől. Egy harmonikaajtó esetében, ha a világítótest a plafonon nem egy süllyesztett vagy nagyon lapos lámpa lesz, akkor nagy valószínűséggel az ajtó első nyitásakor le fogjuk azt verni. Fontos tudnunk, hogy a szekrény elemeit milyen falhoz kell majd rögzítenünk. Tégla, Ytong, vagy beton falnál stabilan tudjuk rögzíteni például a profilokat, szekrényeket, a gipszkartonos megoldásnál azonban érdemes lehet plusz megerősítéseket beépíteni, hogy a szekrény minél stabilabb legyen. Amennyiben igény lenne arra, hogy belső világítással lássuk el a szekrényt, vagy valamilyen motoros mozgatással működő eszközt kérnek a bútorba, ellenőrizzük, hogy van-e ezekhez elektromos kiállás, vagy meglévő konnektor. Mérjük fel azt, hogy a kész korpuszokat – amelyekkel a komplett szekrényt felépítjük – milyen maximális méretekre tervezhetjük. Szükséges ez ahhoz, hogy az adott térbe egyáltalán be tudjunk pakolni, el tudjunk fordulni a dobozokkal. Valamint, magasságra a korpuszokat általában kettévesszük, nehogy úgy járjunk, hogy a helyszínen ne lehessen felállítani a kész dobozokat, mert elakad a mennyezetben. Előszobában biztosan lesz olyan, hogy a beépített szekrénybe kerül akár villamos elosztó, vagy a padlófűtés csöveinek elosztója. Érdemes átgondolni ilyenkor, hogy hogyan lehet ezeket szépen eltüntetni úgy, hogy ha kell, könnyen hozzáférhető is legyen. A tetőtérbe, vagy a lépcső alá tervezett beépített szekrények készítése még alaposabb felmérést igényel. Az ilyen helyszíneken érdemes lehet kartonból, vagy farostlemezből sablont készíteni, és ellenőrizni a különböző szögeket, méreteket.

TERVEZÉS

Egy beépített szekrény tervezése viszonylag egyszerű feladat, de érdemes átgondolni alaposan a korpuszrendszert, valamint az ajtó típusának és szerkezetének kialakítását. Mint ahogy a bevezetőben is utaltam rá, sokféle technikával készülnek ezek a típusú bútorok, de én jellemzően hátfallal ellátott korpuszelemekből (dobozokból) építem fel a szekrény belsejét. Egy kis kitérő! Beépített szekrények gyártására szakosodott cég weboldalának leírásában olvastam, hogy a szekrény belsejét a helyszínen bútorlapokból állítják össze, valamilyen sarokelem segítségével. Alul nincs fenékrész, felül nincs tetőlap, valamint a szekrénynek nincs hátfala. Ki is emelik, hogy így egyébként a frissen meszelt fal összekenheti a ruhákat, így azt javasolják, hogy mielőtt a szekrényt beépítik, olajfestékkel az ügyfél fesse le a falat. Értem, hogy így valamelyest olcsóbb lesz a bútor, de nem biztos, hogy praktikus a megoldás, esztétikusnak meg egyáltalán nem mondanám. Kitérő vége: nekem egy kicsit furcsa megoldás.

Hogyan kezdjünk neki a szekrény tervezésének? A legegyszerűbb, ha az ügyféllel átbeszélt igényekből, s az ott elhangzott információkból indulunk ki, amelyek arra vonatkoznak, hogy milyen dolgokat szeretne a szekrényben tárolni. Amennyiben többnyire ruhákat, akkor tudjuk azt, hogy a vállfán tárolt ruháknak minimum 50–55 cm mély szekrény szükséges. Egy egyszerű, oldalra nyíló ajtónál a kész szekrény mélységét vehetjük 60 cmre. Amennyiben tolóajtóban, vagy harmonikaajtóban gondolkodunk, akkor tervezni kell az ajtók mozgatásához szükséges profilok helyének méretével is. Így egy tolóajtós megoldásnál általánosságban elmondható, hogy a profiloknak plusz 10 cm szükséges, így a kész bútor mélysége 65–70 cm lesz. Így kialakult a szekrény mélysége, amire minimálisan szükségünk lesz. A bútor magassági és szélességi méreteit úgy kell megállapítani, hogy a beépítésnél kényelmesen összeépíthetők legyenek a korpuszelemek. A bútor felső részénél, valamint jobb és baloldalt többnyire takaró lapokat alkalmazunk. Rajzoljuk ki a komplett bútort! Balról jobbra elindulva: takarólap szélessége, plusz első, második, harmadik korpusz elem szélességei, majd ismét takarólap szélessége. A felmérés során lemért szélességi méretet szépen el tudjuk osztani a rajzunkon. Én 800–850 mm-nél szélesebb korpuszokat nem szoktam készíteni. Egy 1000 mm széles polc igen hamar látványosan meggörbül. Amint tudjuk a korpuszok szélességét is, osszuk fel funkciókra a bútorunkat. Az ügyfél kívánságai alapján kialakíthatjuk a polcrendszereket, berajzolhatjuk a fiókokat. Ha ruhásszekrényről van szó, akkor tervezhetünk bele ruhaliftet, egyéb kihúzható vasalatot, tároló rekeszeket. Egy 70 cm mély bútorban az alsóbb szekciók belső részei nehezen hozzáférhetők, így az ügyfelet segítve érdemes lehet a polcokat úgy megtervezni, hogy azok kihúzhatók legyenek, vagy azon a részen is tervezzünk fiókokkal. Amenynyiben a szekrényen oldalra nyíló ajtók lesznek, és belső fiókokat szeretnénk, akkor figyeljünk oda, hogy a 110 fokos kivetőpánt helyett 165–170 fokos pántot alkalmazzunk, hogy a fiókot ki lehessen húzni, ne akadjanak el az ajtólapokban. Tolóajtós szekrénynél is megviccelhet bennünket a fiókmegoldás. Teljes, belső korpuszszélességben nem fogunk tudni fiókot készíteni tolóajtós szekrénynél, hiszen kihúzáskor nekiütközne a tolóajtó belső oldalának. Ilyenkor, attól függően, hogy melyik korpuszelemről van szó, valamelyik oldalon, vagy épp mindkét oldalt (középső fiók) rövidebbre kell vennünk a fiókokat. Ilyenkor vagy takarólapot alkalmazunk, vagy kitalálhatunk valamilyen plusz funkciót, egy szűkebb tároló rekeszt például. Magassági méretek a korpuszoknál megint csak attól függően alakulnak, hogy miket tárolunk majd bennük. Több grafikát is találunk az interneten arra vonatkozóan, hogy mekkora helyet érdemes kihagyni az ingeknek, kabátoknak, hosszabb női kabátoknak stb. Ezek alapján praktikusan felosztható a teljes terület. A beépített szekrények fiókjai oldalra nyíló ajtós megoldásoknál és harmonikaajtós megoldásoknál elkészíthetők úgy felosztva, hogy lehetnek külső vagy belső fiókok. Tolóajtós szekrénynél belső fiókokról beszélünk. A belső fiókok előlapjain nem jellemző, hogy kiálló fogantyúkat használnak, mert legtöbbször nem fér el. Inkább a bemarható társaikat részesítik előnyben. Manapság divatos az a megoldás is, hogy a fiók előlapját alacsonyabbra hagyják, a keletkezett résen benyúlva ki lehet húzni a fiókot. Megoldást jelenthetnek még a konyhákban is alkalmazott fogantyú profilok, vagy a közkedvelt Tip-On megoldások is szóba jöhetnek ilyenkor. Az ügyféligények alapján a ruhákon kívül még számos egyéb eszköznek kell kialakítani helyet a készülő szekrényben. A vasalódeszka egy keskenyebb részen elfér, a porszívó a kiegészítőivel már valamivel több helyet foglal. A szekrény aljában, vagy a felső részében szokták tárolni a bőröndöket, de láttam már rá példát, hogy ezen helyek valamelyikén helyezték el a gyerkőc szánkóját is. Egy oldalra nyíló ajtókkal ellátott szekrény ajtajait megtervezni nem túl bonyolult, viszont a harmonika- és a tolóajtók méretezésénél valamivel többet kell számolnunk. Az éppen választott vasalat leírásában megtalálhatók, hogy milyen méretekre kell majd szabnunk a lapokat, s hogy milyen előkészítő munkálatok szükségesek a végleges összeszerelés előtt. Amennyiben tolóajtó lesz a szekrényen, akkor az többféle anyagból, nagyon sokféleképpen készülhet. Leggyakrabban egy, vagy többféle bútorlap kombinációjával készül. Több ajtó esetén egyet – általában teljes felületen – tükörrel látnak el. A tolóajtók oldalt kapnak egy fogantyúprofilt, ami végigfut az ajtó teljes hosszanti méretén és merevítésként is szolgál. Az ajtók osztott elemeit H profillal illesztik egymáshoz.

PROJEKT BEMUTATÁS, LÁTVÁNYTERV

Az alapos tervezés után már minden bizonnyal készítettünk papíralapon, vagy számítógéppel egy rajzot, amin látható a bútor felépítése, jelöltük az egyes funkciókat, s méreteztük a szekrényt. Mielőtt kiírnánk a szabáslistát, mindenképp érdemes egyeztetni még egyszer az ügyféllel. Egyre gyakoribb, hogy az asztalosoktól a lehetséges ügyfél látványtervet is kér a bútorról. Nyílván ez egy közös megegyezés a megrendelő és a kivitelező között, hogy ez milyen anyagi és minőség keretek közt valósul meg. Az biztos, a mai világban egyre inkább elengedhetetlen, hogy az asztalosműhelyek rendelkezzenek valamilyen szoftverrel, amivel ezeket a bútorokat fotórealisztikus képek formájában be tudják mutatni. Nagyon sokszor előfordul, hogy egy ilyen plusz szolgáltatással versenyelőnybe kerülhetünk a konkurenciával szemben. További pozitívuma ezeknek a szoftvereknek, hogy segítenek a tervezésben is. Már a szerkesztés folyamán előkerülhetnek olyan sarkalatos problémák, ami vagy a műhelymunkát, vagy a beépítési munkálatokat nehezítené. Több magyar szoftver is létezik a piacon, amiben találunk külön beépített szekrényekre is szerkesztőmodult. A szoftverekhez megvásárolhatók a forgalomba kapható bútorlap minták, beilleszthetjük a különböző vasalatgyártók termékeit, így valós képet kaphatunk a készülő szekrényről, amihez egyből árat is generálhatunk. Jócskán lerövidül ily módon az árajánlat elkészítésére fordított idő. A cikk második részében több ilyen szoftvert is bemutatunk majd, s konkrét példákat készítünk beépített szekrényekről.

ALAPANYAGOK

Az alapanyagok összeállítása egy beépített szekrénynél áll a korpusz-, a front anyag, a vasalatok, valamint az egyéb, tárolást segítő kiegészítők kiválasztásából. Nyílván mindezeket az ügyféllel egyeztetve válasszuk ki, tanácsainkkal segítve őt. A leggyakrabban használt korpuszanyag a 18 mmes, korpuszfehér bútorlap, de előszeretettel választják az ügyfelek a sötétebb tónusú, famintás lapokat is. Többnyire a szekrény korpuszai egyféle típusú és mintázatú, vagy színvilágú anyagból készülnek. Az ajtók esetében beszéltünk oldalra nyíló, harmonika-, valamint tolóajtókról. Az alapanyag tekintetében már többféle megoldás közül is választhatunk. A laminált forgácslap mellett választhatjuk az MDF alapú lapanyagokat, üveget, tömörfát stb. Leginkább az oldalra nyíló és a harmonikaajtóknál használhatunk egy szimpla élzárt bútorlapot, vagy egy martmintás ajtót is. Több ajtó esetében legalább az egyiket, de az sem ritka, hogy az összeset tükörrel látják el. Ekkor a bútorlap, mint hordozóanyag van jelen. Amennyiben tükrös ajtót kell készíteni, érdemes a hordozóanyagot üvegeshez vinni, ott a szakemberek pontosan az adott méretre tudják vágni, ezután rögzíteni az üveget. Vasalat tekintetében az oldalra nyíló ajtóknál egyszerűen kivetőpántokkal tudjuk felszerelni az ajtókat. Összetettebb és időigényesebb a feladatunk a harmonika- és a tolóajtóknál. A tolóajtóvasalat alapesetben áll a sínprofilokból, amelyeket többnyire a helyszínen méretre tudunk vágni, valamint a görgőkből. Létezik alsó- és felsőfutású tolóajtóvasalat, amelyek közül a cikk következő részében többfélét is tárgyalunk majd. A tolóajtók összeállításához elkerülhetetlen a fogantyúprofilok használata. Egyrészt a nyitáshoz szükséges funkciója végett, továbbá a profilok merevítik is az ajtókat. A fogantyúprofilokból szintén nagyon sokféle formájú, alapanyagú és színű profil beszerezhető. A készülő szekrénybe érdemes lehet beépíteni olyan elemeket, amelyek megkönnyítik a felhasználó mindennapjait. Úgymint a ruhalift, a magunk elé kihúzható nadrágtartó, a kihajtható vasalódeszka, a rácsos tároló elemek – és számtalan egyéb megoldás a forgalmazók kínálatából. Nézünk majd ezekre is még példákat. Érdemes lehet, úgy megtervezni a bútort, hogy lehessen bele világítást is építeni. Akár az oldalelemek belső részére, vagy a polcok alsó oldalára bemarhatunk ledprofilokat, így nem csak látványban lesz pazar az ügyfél új szekrénye, hanem könnyebben is tud abban keresni, pakolni.

MŰHELYMUNKA

Mindig azt vallom, hogy minden munkafolyamatot a műhelyben oldjunk meg, készítsük elő az elemeket úgy, hogy a helyszínen csak pakolni kelljen mindent szépen a helyére. A helyszíni szerelésnél előfordulhat, hogy valamit megkarcolunk, mert nagyon kevés hely áll a rendelkezésünkre, vagy épp más területről is vannak a helyszínen iparosok, s csak akadályozzuk egymást a szétpakolással. A beépített szekrénynél viszont más a helyzet, mert hiába van akkora furgonja az embernek, hogy egy – viszonylag – nagyobb konyhát is simán kiszállít, mi is belefutottunk abba a helyzetbe, hogy a szekrény korpuszai összeépítve akkora helyet foglaltak el az autóban, hogy nem fértünk el egy fuvarral. Ilyenkor az ember vagy szerez plusz autót, vagy néhány szekrényelemet nem állítunk össze a műhelyben, hanem laponként szállítjuk ki, s a helyszínen szereljük össze azokat. Többnyire ezek a korpuszok nem tartalmaznak fiókot, beépített vasalatot, csak simán egy tároló, vagy polcos része a szekrénynek. Azt a korpuszelemet, ami fiókot tartalmaz, már a műhelyben bevasaljuk, teszteljük, s ha korrigálni kell, akkor még ott megtesszük. A harmonika- és a tolóajtók összeállítása is mindenképpen műhelymunka. A vasalatok helyének előkészítéséhez rengeteget kell mérni, akár méretre igazítani, előmarni stb. A tolóajtókat minden esetben már készen szállítjuk ki. Ezek az ajtók legtöbbször nem egy lapból, hanem három, négy, vagy öt részből vannak összeállítva, például H profillal, jobb- és baloldalt fogantyúprofillal merevítve. Természetesen a fogantyúprofil védőfóliáit érdemes csak utólag, a beépítési munkálatok után eltávolítani. Ezeket a profilokat mindenképpen műhelykörülmények között vágjuk méretre. Egy alsófutású tolóajtóvasalat alsó görgőjének a helyét kényelmesen a műhelyasztalon elő tudjuk marni felsőmaróval. Az alsó görgőket rögzítem a legtöbbször már a műhelyben, a felső görgőket azonban mindig csak a helyszínen, nehogy sérüljön, kiszakadjon, vagy épp megkarcoljon valamit. Mi a korpuszok összeállítását mindig facsavarral végezzük, mert nagyon masszív kötést eredményez és lényegében egy beépített szekrénynél nemigen fordul elő, hogy látható lesz a csavar feje. A korpuszelemek kapnak egy hátfallemezt, ami kellő stabilitást ad a doboznak.

SZÁLLÍTÁS

A szállítást már több ponton is megemlítettem. Mivel nagyméretű dobozokat és ajtókat kell szállítani, érdemes már a felméréskor megtervezni, hogyan tudjuk a legkönnyebben a helyére pakolni a megrendelt bútort. Családi ház földszintjére tervezett bútor talán kevesebb gondot jelent pakolás szempontjából. Viszont ha emeletre kell vinni, vagy társasház kanyargó lépcsőházaiban kell pakolni, akkor már meggyűlhet a bajunk a szállítással. Ilyenkor, kárt tehetünk a bútorban, a falakon, padlón stb. Gondolom, hogy a kedves olvasónak is van jó néhány története az ilyen nagyméretű bútorok szállításáról. Azt az útvonalat, ahol a bútort a helyére szállítjuk, érdemes gumiszőnyeggel takarni, ahogy azt a területet is, ahol a beszerelési munkálatok folynak majd.

BEÉPÍTÉS

Amint sikerült a bútor különböző részeit a helyszínre szállítani, a korpuszelmeket viszonylag egyszerűen és gyorsan be lehet építeni. Jól jön ilyenkor, ha az alsó korpuszokat állítható műanyag lábakkal szereltük, mert úgy gyorsan megejthető a bútor szintezése. Érdemes ellenőrizni, hogy ha például lesz a szekrényben ledvilágítás, akkor a betápkábel bevezetésre került-e a kijelölt helyen. Miután a dobozainkat szinteztük, passzítottuk egymáshoz, össze lehet csavarozni azokat. Bepakolhatjuk a polcokat, helyére kerülhetnek a fiókok, fel lehet szerelni a ruhalift fogantyúját, vagy mehet a helyére a akasztós szekrény rúdja is. Az oldalra nyíló ajtók beszerelése viszonylag kis időt vesz igénybe: ha clippes kivetőpánttal szereltük az ajtókat, akkor egyszerűen csak a helyükre kell pattintani azokat. A tolóajtók beszerelésének menete függ attól, hogy milyen vasalattípust választottunk, s hogy hogyan készítettük elő a bútort. Egy viszonylag egyszerűbb kivitel, ha a korpuszok eleje mind egy síkban van és a megvezető profilokat a mennyezethez, illetve a padlóhoz rögzítjük. Ilyenkor az ajtók takarnak mindent a padlótól a mennyezetig, ám problémás lehet akkor, ha a padló nincs vízszintbe. Ezért gyakran készítik úgy a bútort, hogy a szekrény alján és a tetején is 100 mm-el túllógatják a hasznos pakoló felületen kívül a fenékés tetőlapot. Így viszont a szekrényhez lehet rögzíteni a profilokat, amiben a görgők mozognak. A műanyag lábakkal szintezett szekrényben így biztosan a profilok, s ezáltal az ajtók is vízszintesen futnak majd. Nem fordulhat elő az, hogy mondjuk egy rosszul elkészített aljzatbetonozás miatt – a szekrény súlya végett – ahogy húzzuk az ajtót, a parketta le-föl emelkedik. Most már egyre ritkább ez az eset, de azért még lehet ilyen jelenséggel találkozni. Abban az esetben, ha a szekrény belső részébe kerül a profil, talán abból a szempontból is jobb lehet, hogy ha kellően nagy a műhelyünk, akkor már ott össze lehet állítani a bútort és lehet ellenőrizni a működését a vasalatnak. Amint a profilok a helyükre kerültek, felcsavarozhatjuk az ajtókra a görgőket és óvatosan behelyezhetjük a megfelelő sorrendben a sínekre az összes ajtót. Vannak olyan tolóajtóvasalatok, amikhez a kiegészítőket utólag is hozzászerelhetjük, miután beépítettük a vezetőprofilokat. Vannak olyan megoldások is, mint az alsófutású tolóajtóvasalatok görgőinél alkalmazott fék lamella, amelyet a profil rögzítése előtt bele kell helyezni abba. Aztán jöhet a finomhangolás és az átadás.

ÖSSZEGEZVE

Jelen cikkünkben a beépített szekrények készítésének alapjait foglaltuk össze, mintegy előkészítve a következő részeket, ahol már a gyártók által kínált, ilyen típusú szekrények vasalataival is részletesen foglalkozunk. Megtervezünk és felépítünk egy komplett szekrényt, lépésről lépésre. A beépített szekrények gyártása egyszerű feladatnak tűnik – lényegében tényleg nem bonyolult –, ám ha nem figyelünk a részletekre, hamar költséges hibákat generálhatunk.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?