Bútor és design

Design válság idején

Faipar.hu

Az idei évben az előadók témamegközelítésére természetesen rányomta a bélyegét a válság teremtette új helyzet, a bizonytalanság és a lehetőségek szűkülése, hiszen tudjuk, hogy a bútorkereslet mennyire konjunktúrafüggő. Igy ma a legfontosabb kérdés minden ilyen fórumon: hogyan alkalmazkodjunk, hogyan is viszonyuljunk az új körülményekhez?

Rögtön erre a kérdésfelvetésre reflektált dr. Hegedűs József, a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a designmenedzsment jeles képviselője „Aktuális designkérdések a válság megoldásának segítésére" című előadásával.
Közismert, de a magyar bútorgyártás gyakorlatában mégsem elég hangsúlyos, hogy a design milyen jelentős mértékben képes növelni a termékek értékét, eladhatóságát.
Hogy a terméktervezési munka valóban meghozza eredményét, ahhoz először is pontosan meg kell határozni a célját és a módszereit. A terméktervezés során bármilyen terméknek kétféle funkciójára kell figyelemmel lennünk, ezek: a használati funkciók és az esztétikai, érvényesülési funkciók. A design tervezési folyamatának lépései során először is elvont módon kell megfogalmazni a feladatot. Ne álljunk neki rögtön megrajzolni a szekrényt, hanem előbb az absztrakt terméket kell megtervezni, meghatározni. A szépségiparból vett példával élve: nem úgy kell nekifogni a feladatnak, hogy a dobozba kenőcsöt akarunk csomagolni, hanem a „reményt", a „ráncok nélküli mosolyt" akarjuk eladni. A vevő az áruról alkotott értékítéletében egyaránt mérlegeli a termék nyújtotta haszon és a tulajdonlás költségeinek mértékét. Ugyanakkor tapasztalat, hogy az utóbbi időben erősödnek a vevők érzelmi motivációi.
Mint minden más vonatkozásban, a terméktervezés területén is felgyorsult a világ, az információk pillanatok alatt elavulnak, tehát folyamatosan nyomon kell követni az aktualitásokat és tovább kell fejlődni. Versenyerőforrásainkat minden évben újra kell elemezni. Az előadó véleménye szerint a magyar bútorgyártóknak 4-5 éven belül új gyártási és egyben együttműködési rendszerre kell átállniuk, melynek szerep¬lői: a kulcsvállalat, amely az ötletgyártással foglalkozik; az összekötő vállalat, amely az összeszerelést végző bútorgyártó és a háttéripart biztosító beszállítók a klaszterek koordinálásában. A designereknek pedig be kell kapcsolódniuk az ötletgyártásba. A designtevékenység során figyelemmel kell lenni a regionális termékek térnyerésére a globális termékekkel szemben, elemkészletek tervezésére és katalógusból való tervezésre kell törekedni. Komoly eredményeket akkor érhetnénk el, ha meg tudnánk oldani 50 vagy akár 100 designer foglalkoztatását a magyar bútorgyártóknál példaként felhozta az előadó, hogy Olaszországban a tervezéssel foglalkozó szakemberek fele designer. Nagy probléma, hogy nálunk 30 éve nem működik továbbképzés a designerek számára. Konkrét feladatokkal kellene megbízni a végzősöket a diplomamunka, illetve doktori munkák keretében.
A termékvilág súlypontja az emberközeli termékek felé tolódik el, jelentős haladás várható a menedzsereszközök és a háztartási eszközök automatizálásában, az anyagválaszték bővülésében (kompozi-tok, újrahasznosított anyagok), továbbá a mechatronikában.
Napjaink és jövőnk legnagyobb problémái és kihívásai az ökológiai egyensúly és a fenntartható fejlődés. Ide tartozik a környezetszennyezés, a természeti világ kizsákmányolásának megállítása amenynyi fát elhasználunk, helyette ültessünk is annyi erdőt! A természeti értékekkel való ésszerű és megfontolt gazdálkodás a válság idején még inkább indokolt, ebben a helyzetben a jövő kulcsszava az ökodesign. Előtérbe kerül az élettartam és az újrahasznosíthatóság, ugyanakkor a személyreszabott termék.
Korábban a termékéletgörbe vizsgálata állt középpontban, ma már a termék életciklusát kell végigkísérni, ami egy bútor esetében az erdőben kezdődik, tartalmazza a teljes gyártási folyamatot (a segédanyagok, a hulladékok, melléktermékek sorsát, az energiaigényt), a használat időtartamát, majd az újrahasznosítás, esetleg megsemmisítés fázisát. Kikerülhetetlen
a koncepcióváltás: szem előtt kell tartani az anyagáram-visszacsatolást, ökoleltárt, hatáselemzést, kárelemzést kell készíteni, el kell érni a kihozatalok növelését, az energiafelhasználás csökkentését, törekedni kell a moduláris felépítésre, a többfunk¬ciós megoldásokra, a csomagolás elkerülésére. A termelésben át kell állni a raktárra való gyártásról a megrendelések alapján történő gyártásra. Termékeinket meg kell vizsgálni az értékelemzés szempontjai szerint, nincs-e bennük felesleges, elhagyható funkciótartalom. Át kell tekinteni, hogy a befektetett energiák, erőfeszítések mind érvényesülnek-e a végtermékben, és ez hogyan, milyen mértékben valósul meg.
vásárhelyi János formatervező, a Mo-holy-Nagy Művészeti Egyetem docense az idei kölni és milánói nagy bútorseregszemlékről hozott élménybeszámolót a közönségnek: „Onnan jövök, ahol az irracionalitásnak hatalmas jelentősége van. Túlpörögtünk, a profitkényszer túlhaladta az anyagi javak mozgásának sebességét" - vezette be előadását. A nagyszabású rendezvények a nemzetközi bútorvilág kreatív pezsgését mutatják - talán éppen a válság előidézte keresletcsökkenés rémére reagálva.

Az elmúlt évek trendjeit áttekintve 2007 a mesék, a természet és a technika világát hangsúlyozta a már-már pazarló mértékű fogyasztás szellemében. 2008-ban egymás mellett lépett fel a szinte felbecsülhetetlen értékű, státuszszimbólum számba menő bútorok „priceless" kategóriája (pl. a Georgetti, Cecotti cégek kínálatában); a fiatalok friss próbálkozásai a „design school" jegyében, a szellemi élet megújulását generálva; az „outside in" kategória, amely a lakásbelsőt és a külső teret kapcsolja egységbe és a „Neo Nature" irányzat a természeti elemek, struktúrák alkalmazásával. Az „outdoor in" irányzatba a magyar gyártóknak is érdemes beszállni, még mindig nagy lehetőségeket mutat. 2009-ben a fényűzés jegyében az „extra much" irányzat működik tovább, a „near and far" a természetből vett mikro- és makrostruktúrákkal kísérletezik ennek jeles és jövőbe mutató képviselője Konstantin Grcic műanyag, szálerősítés nélkül készült konzolos széke, melynek stabilitását a rácsszerkezet falvastagságának manipulálásával érte el. A „tepee culture" a természet gazdagságához és a világ egzotikus sokféleségéhez vezet vissza, a „re-run" irányzat pedig a design már jelentős történelmének az idő próbáját kiállt archetípusait idézi.
Az elhangzottak illusztrálására gazdag képanyagot tekinthettek meg a rendezvény résztvevői, bővebben előző számunkban megjelent cikkünk számol be a Milánói Szalonról Vásárhelyi János tollából.

Izgalmas sokszínűség mutatkozik a bútor nemzetközi világában, amiben a hazai gyártók sajnos nemigen képviseltetik magukat, ami színvonalas és hangsúlyos designmunka nélkül nehezen is képzelhető el.
A válság a gazdasági mutatók mögött mély társadalmi gondokra hívja fel a figyelmet, talán végképp megkérdőjelezi a jóléti társadalom állandó fogyasztásnövekedési kényszerét, ezzel egyidejűleg a természetet romboló civilizációs károkozás következményeit is egyre közvetlenebbül érezzük. Mindez új szemléletmódot kell hogy eredményezzen az élet minden területén, felelősségteljesebb, megfontoltabb, kevésbé önző, rövidlátó és kizsákmányoló hozzáállást. Ez a design esetében az egyszerűbb, anyagtakarékosabb, kisebb befektetéssel gyártható megoldásokat ösztönzi, előtérbe állítva a tudomány és a technika ez irányú legújabb fejlesztéseit, új anyagok, gyártástechnológiák alkalmazását. Emellett felértékelődnek és különlegességgé válnak az igényes, kézi megmunkálással, valódi fából készülő bútorok, melyek rengeteg ráfordított időt, munkabefektetést és szellemi energiát tartalmaznak birtoklásuk luxusszámba megy, a gazdagok kiváltsága. Az alkalmazott művészet, a design közelít a „magas művészethez". Ugyanakkor a technikai haladás hozta új anyagok és egyszerű szerkezeti megoldások alkalmazása egybecseng a válság által előrevetített szerényebb, takarékosabb hozzáállás igényével.

Dr. Kapitány Ágnes és dr. Kapitány Gábor szociológusok életmódváltozással foglalkozó felmérésük kapcsán elemezték a design szerepének alakulását, kísérelték meg felvázolni a múlt és jelen folyamataiból kirajzolódó, jövőbe mutató irányvonalakat.
Az életforma, életmód, életstílus változására ható tényezők vizsgálata alapján társadalmi modellek állíthatók fel, trendek állapíthatók meg, amelyekből a jövőre vonatkozó következtetések is levonhatók, de biztosan soha nem lehet előre megjósolni, merre halad tovább a társadalom, a jövőre vonatkozó elvárásokat - mint ahogyan ma is megélhetjük - a valóság már sokszor keresztülhúzta.
Az előadók közintézményekben végeztek felmérést azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt 20 évben hogyan alakult át a berendezés, a munkakörnyezet a munkaformák, értékek, térhasználat szokásainak változásával. A közintézmények berendezésének alapvető szempontjai a funkcionalitás és esztétikum, illetve a reprezentáció és otthonosság elvárásai köré rendeződnek. Mára a korábbi viszonyokhoz képest csökkent a vezetői szobák erősen hangsúlyos kiemelése, terjed a teammunka. A reprezentációs céllal berendezett helyiségekben két véglet hangsúlyos: az antik, klasszikus irányzat és a nagyon modern, egyszerű formavilág. Természetesen rányomta a bélyegét a berendezésre a számítógépek elterjedése, amihez a bútorzat is igazodott. Megjelent a munkaterek egybenyitása, illetve jellemző, hogy beköltöznek a nyilvános terekbe az eddig tipikusan otthoni bútorok - ide tartozik például az irodai kiskonyhák, étkezőhelyiségek megjelenése. Átalakult, individuálisabb lett az iskolai bútorzat is: a régi iskolapadok helyébe egyszemélyes, könnyen mozgatható tanulóasztalok kerültek. Előtérbe kerül a speciális igények kielégítése: a mozgáskorlátozottak, fogyatékosok, idősek számára akadálymentesített környezet.
A szocializmus nem volt tekintettel az emberek igényeire, különösen nem az egyedi igényekre. Hasonlóan probléma az is, hogy a fogyasztói társadalom nem a va¬lós igényekre alapoz, hanem valamilyen cél¬zott eszközzel igyekszik felkelteni az igényt. A válság pedig arra tanítja a tervezőket, hogy a jövőben a valóságos szükségletekre épülő tervezői magatartásra van szükség!

Miklós Zsolt, a Kanizsa Trend Kft. ügyvezetője a sikeresen működő bútorgyártó szempontjából tette fel a kérdést előadása címében: Design és/vagy árbevétel, avagy mindkettő?
Miklós Zsolt a Kanizsa Trendet illetően pozitív helyzetről számolt be. Bár a belpiacokon őket sem kerülte el a válság, termékeik forgalma mintegy 20%-kal esett vissza, de az átlaghoz képest ez még mindig nem olyan rossz eredmény, és külföldi eladásaik pótolják a hazai visszaesést. Ebben bizonyára közrejátszik a forint-euró árfolyamváltozás hatása is, de tény, hogy rendszeresen túlórában dolgoznak, mivel nagy az érdeklődés a német piacon a már ismert és az új termékeik iránt is.
Miklós Zsolt megközelítésében a bútorgyártó célja a közízlést kiszolgálni a tömegtermelés révén, vágya a közízlést alakítani a design eszközeivel, és filozófiája, hogy abszolút a piac igényekhez kell igazodni, ezt folyamatosan figyelemmel kell követni, és emellett lehet egy kicsit az ízlésformálásra is törekedni.
A cég sikerének egyik titka, hogy stratégiájukat és termékfejlesztésüket alapos munkával gyűjtött és elemzett piackutatási eredményekre alapozva határozzák meg -ennek hatására termékfejlesztésük találati aránya eléri a 90%-ot, tehát 10 új tervből 9 gyártásba kerül. Hogy érzékeltesse a ráfordításokat, elmondta az előadó, hogy éves szinten mintegy negyedmilliárd forintot költenek termékfejlesztésre, egy új termékre 3-5 millió forintot szánnak, az elmúlt 3 hónap alatt 15-20 új modell készült el. Fokozott figyelmet fordítanak a fogyasztói elégedettségmérésre, a termékekhez vevői kérdőíveket csomagolnak, melyek kiértékelését évente végzik el.
A legújabb, már a válság idején végzett felmérés szerint Magyarországon 2009 márciusában a lakosság 8%-a tervezte lakberendezési termékek vásárlását, a 2008. évi 22%-kal szemben. Nemzetközi összehasonlításban a vizsgált európai országok között ezzel az utolsó helyen állunk, és nálunk a legnagyobb a zuhanás mértéke is. A legtöbben a lakószobaétkezőbe terveznek bútorvásárlást, ezt sorrendben a háló, konyha, folyosó és fürdő követi.
A kárpitos bútorokkal szemben támasztott vásárlói kritériumok között az első helyen a minőség áll közel 48%-os hangsúllyal, a design 19%-ot, az ár 18%-ot kapott, a funkciót 14%-ra, míg a márkát csak 0,56%-ra értékelték a megkérdezettek. A legfontosabb elvárt plusz funkcióként az ággyá való alakíthatóságot nevezték meg.
Ezek után közelebbről is megismerkedhettünk a cég termékválasztékával, és az egyes termékek piaci sikerével. Egészen más modellek azok, amelyek nálunk eladhatók, és amelyek a nyugat-európai piacon keresettek. Jelenleg 120 modellt gyártanak, Magyarországon az Andante márkanév alatt forgalmaznak. Tapasztalataik szerint a magyar ízlés konzervatív, ennek egyik fő oka, hogy nálunk viszonylag ritkán cserélik le az emberek a bútoraikat, és az még ritkább, hogy egyszerre komplett cserére kerül sor az ülőgarnitúrát és a szekrényeket illetően is. Igy mindig igazodni kell a szoba többi berendezésének stílusához. Nálunk a többfunkciós kanapékat keresik az emberek, illetve sok esetben fontos szempont a méret a helyszűke miatt. A folyamatos fejlesztés mellett vannak olyan termékeik is, amelyek még 10 év után sem vehetők ki a kínálatból, mert igénylik a vásárlók.
Nyugat-Európában Designwerk kollekció néven értékesítik a kárpitosgarnitúrákat, a tapasztalatok szerint Salzburgig a konzervatív stílus a piacképes, de Svájcban, Hollandiában már a modernet keresik. A Kanizsa Trend termékválasztékában új szegmenst képviselnek a kárpitos étkezősarkok, étkezőpadok, amelyek most nagyon jól futnak Nyugat-Európában. Egyedi igény szerint rendelhetők, 10 cm-es ugrásokkal választhatók a méretek.
Az eredményes termékfejlesztés sarokpontja a Kanizsa Trendnél, hogy világszinten jó nevű, külföldi designerekkel terveztetnek, akik például olyan élvonalbeli cégeknek is dolgoznak, mint a Rolf Benz. Ez jelent ma biztosítékot a sikerességre a nyugat-európai piacokon.