„Bútorközeli” design

Az érdeklődő közönséget Szentpéteri Tibor Ferenczy Noémi-díjas formatervező, tanszékvezető egyetemi tanár köszöntötte a diplomamunkákról készült tablókkal, makettekkel és mintadarabokkal berendezett kiállítóhelyiségben. A délután folyamán bemutatkozó három bútortervező szakirányos hallgató témavezetője Tóth Tibor Pál belsőépítész, egyetemi magántanár volt, aki a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és Munkácsy-díjas érdemes művész.

Az elsőként védő formatervező szakos jelölt, Kodolányi Gábor utcabútorokat tervezett újrahasznosított gumi alapanyagból. Napjaink megoldatlan problémája, hogy hatalmas mennyiségben válnak feleslegessé az elhasznált autógumik, erre keresett megoldást a hallgató környezettudatos hozzáállással. A darált gumiból készített utcabútor révén hasznosítható a hulladék, méghozzá oly módon, hogy elhasználódása esetén az új termék is teljes mértékben újrahasznosítható. Az elképzelés aktualitását mi sem indokolja jobban, mint hogy a legújabb adatok szerint az EU-ban évente 3 722 000 t gumihulladék keletkezik, amely az előírások szerint nem rakható le a szeméttelepeken, de elhelyezésére vagy megsemmisítésére még nem működik a gyakorlatban más, kielégítő megoldás. Viszont aprítás után kiválóan újrahasznosítható, erre szakosodott üzem már Magyarországon is létezik.


A megszokott gyártástechnológiával szemben a hallgató újszerű megoldást választott: kötőanyagként szintén reciklált műanyaghulladékot alkalmaz, a poliuretán adalékot polietilénnel és polipropilénnel helyettesíti, és a formakialakítást fröccsöntéssel oldja meg. A formatervezési munka során a hallgató több köztéri padot is megvizsgált, és kiértékelte a kényelmességüket. E tapasztalatok alapján, és egy egyszerű, sematikus, ám újszerű formai megoldásra törekedve találta meg a végső változatot.
A felületi bevonat kék és piros színeinek üde tisztasága is hangsúlyozza a mocskos, fekete, elhasználódott anyag „újjászületését", de ezen túlmenően, a 2 mm vastag felületi anyagba kevert kolloidezüst, illetve titán-dioxid fertőtlenítő hatást is biztosít, valamint kedvező tulajdonsága a bevonatnak, hogy nagynyomású vízsugárral jól tisztítható. A gumiból készülő köztéri bútorok rugalmas volta különösen előnyös lehet játszóterek vagy sportlétesítmények területén a balesetveszély megelőzésére.

Koros Péter diplomamunkájának témája szintén a környezetvédelem jegyében fogant: a légszennyezés ellen felhívó kampányhoz készült a - stílusosan - levegővel működtetett köztéri installáció, a témához kapcsolódóan egy fát mintázva. A hallgató a „350" környezetvédő mozgalom megbízása alapján a Medence Csoport felkérésére fogott a munkához. A megbízás témája egy olyan interaktív installáció elkészítése volt, amely egy nemzetközi utazókampány keretében látványosan képes felhívni a nagyközönség figyelmét az egész világunkat éltető levegő szennyezésének problémájára. A kampány középpontjában a 350-es szám áll, tudniillik 350 ppm lenne a légkör CO2-tartalmának biztonságos felső korlátja, ezzel szemben ma 388 ppm a CO2-koncentráció. Decemberben a világ vezetői Dániában, Koppenhágában találkoznak majd, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban új, az egész világot érintő megállapodást kössenek. A „350" mozgalom célja, hogy a megállapodásban érvényesüljön a kívánt 350-es érték helyreállítása a károsanyag-kibocsátást korlátozó intézkedések révén.

Az installációs szerkezet működése során a könnyű textilt a folyamatosan befúvott levegő feszíti ki, de a fa törzsén körös-körül kialakított lyukakon távozó levegőveszteség miatt a faágak kókadtan lógnak mindaddig, míg az emberek körbeállva a fa körül, a kezükkel be nem fogják a lyukakat. „A majomkenyérfa azt kívánja jelképezni, hogy a környezeti állapot beavatkozás nélkül nem tartható fenn, ... A leeresztett ágak metaforáján keresztül a lerombolt környezet jelenik meg szemünk előtt. A fa sebeinek „kézrátétellel való gyógyításával" a szerkezet belső nyomása helyrejön, és az eredeti egészséges, környezeti kárt nem szenvedett forma visszaépül. Igy a program célkitűzéséhez igazodva jól szimbolizálja az egyéni tenni vágyás csoportban való hatékonyságát" - fogalmazta meg elképzelését a tervező. Az installáció ki volt már állítva a budapesti Millenáris Parkban, a diplomavédés idején éppen Brnóban tartózkodott, a következő állomás pedig Prága lesz, majd így jut el végül Koppenhágába. 
 

Körtvési Szabina kisgyermekeknek tervezett bútorcsaládot a Budapesti Korai Fejlesztő Központtal együttműködésben, készségfejlesztő céllal, 3-6 éves, óvodáskorú gyermekek számára. A diplomamunka keretében az ülőke, a pad és az asztal alapegységekre épülő bútorcsalád kivitelezése is megvalósult, örvendetes, hogy a kiállításon megtekinthető, kipróbálható volt.
A tervezés során a hallgató egy egyszerű, néhány alapelemből felépíthető konstrukciót dolgozott ki. A tipikus négyszögletes lapelemekből álló, modulos, tiszta szerkezet kiválóan alkalmas a lapraszerelt szállításra, a helyszínen 4 csavar segítségével állíthatók össze az elemek. A bútorok alapanyaga 18 mm vastagságú bükk rétegelt lemez, ami biztosítja, hogy elég nehezek, stabilak és biztonságosak legyenek.

Az elemes felépítést az egyes lapok élénk kontrasztos színezése is hangsúlyozza, a felületkezelő anyag természetesen a gyerekekre való tekintettel egészségre ártalmatlan, természetes alapú. Az egyszerű, univerzális formai kialakítás lehetőséget ad az ülőbútorok többfunkciós használatára: attól függően, hogy melyik oldalára fordítjuk, változtatható az ülésmagasság 3 fokozatban: a kisebb, a nagyobb gyermekek és az óvónők számára - a legnagyobb ülésmagasság 40 cm. A szögletes formák, a rétegelt lemez súlya stabilitást kölcsönöz a bútordaraboknak, ami külön követelmény ennél a korosztálynál. A dolgozat bírálatában kiemelésre került a mintaoltalmi, jogvédelmi szempontok kidolgozottsága, ami manapság egyre fontosabb a designerek, „szabadúszó" formatervezők életében.

 


 

G. K.

 
 


Tetszett a cikk?