Bútortrend 2010

Gyors problémafelvetésekkel indította a rendezvényt, mint például, gondoljuk meg: ha nincs elég megrendelésünk, vajon biztos, hogy kell a termékünk a fogyasztóknak? Ez vajon min múlik? Az emberek általában emocionális alapon döntenek (a vásárlásról is), és aztán a további szempontokkal ezt a tudatalatti, érzelmi elköteleződést próbálják meg indokolni. A jó designer lélekben magasabban szárnyaló egyénként, nagyobb érzékenységgel tud ezzel a lelki szinttel, igénnyel kommunikálni.
Első előadóként Tóth Róbert, a Pannon Gsm irodaházának belsőépítész tervezője tárt elénk egy XXI. századi világot, ahol szerves egységet képez az új munkastílus és a hozzá igazodó térkialakítás. A Pannon Ház nem csupán Magyarország egyik legmodernebb és legzöldebb interaktív vállalati központja, hanem egy új, itthon eddig kevéssé ismert munkastílust is képvisel.
A norvég tulajdonú cég filozófiájának alapköve: „A növekedés hajtóereje az emberek változás iránti igényének megértése.” Hasonló átgondoltsággal fogalmazta meg az irodaház és egyben a benne folyó munka kialakításának sarkköveit is a cégvezetés, ezek a flexibilitás, funkcionalitás, környezettudatosság, demokrácia, transzparencia, kommunikáció.
A funkcionalitásra épülő térszervezés tükröződik az épület alaprajzában, térkapcsolataiban: az egyes szervezeti egységek építészetileg is elkülönült unitokban (egységekben) helyezkednek el.

A Pannon Ház: transzparencia és flexibilitás

A központi átriumban futnak össze a unitokhoz vezető hidak, lépcsők – erre a centrum szerepre utal az előadás címe is: „Találkozzunk a hídon!” Az átrium központi terében a transzparencia jegyében minden átlátszó üveg, a „kint is vagyok, bent is vagyok” élményét keltve.
Az egyes unitokban 35–45 munkahely van elhelyezve – egy légtérben, de több, kisebb csoportba szervezve, a unitmagban találhatók a közösségi helyiségek: konyha, mosdó, ruhatár. A demokratikus elvek értelmében minden (elektronikusan állítható) íróasztal és munkaszék egyforma az épületben, de ami igazán meglepő, hogy a dolgozóknak nincs saját munkahelyük, mindenki ott telepedhet le a laptopjával, ahol éppen üres asztalt talál. Ennek megfelelően minimális a polcok, szekrények mérete is, nincs fiókos konténer, sem semmi egyéb lehetőség a személyes tárgyak elhelyezésére. Cél a papír nélküli munka, minden információ elektronikusan kerül tárolásra, így az asztaloknál szemetesedényre sincs szükség.

Philippe Starck „Hudson” széke (EMECO, 2000)	Székminta egy 1950-es kiadású hazai tankönyvből

A belsőépítészeti kialakítás a fukcionalitáshoz maximálisan alkalmazkodó, egyszerű, jól átgondolt megoldásokat alkalmaz, a puritán tökéletességre törekedve. A unitok kialakításánál a flexibilitás elsődleges szempont volt, a berendezés egy hétvége alatt teljesen átrendezhető, olyannyira, hogy a teljes konyha a gardróbbal is helyet cserélhet. Ez az elvárás komoly kihívás elé állította a belsőépítészt, aminek eredményeként például a vezetékek az álpadló alatt futnak, így a szőnyegek és álpadló felszedésével átrendezhetők. A környezetvédelem jegyében külön kiemelendő az épületben működő (a Magyarországon legnagyobb) geotermikus fűtő- és hűtőrendszer, amit napkollektorokkal is kiegészítettek.
A Pannon nálunk még valóban szokatlan munkaszervezési stílusáról bizony megoszlanak a vélemények, felvetve, hogy vajon a hangsúlyozott rugalmassági és egyenlőségi elvek ilyen következetes alkalmazása nem vezet-e túlzott személytelenséghez. Mindenesetre ez is jövőnk, sőt már jelenünk egyik arca.

A konzolos szék evolúciós ábrája (Zalavári 2010)

Zalavári József a BME (Budapesti Műszaki és Közgazdaságtani Egyetem) Gép- és Terméktervező Tanszékén tanít formatervezést. Előadásában annak próbált utánajárni, miben is rejlik a jól eltalált design hatása, a tárgyak kifejezőereje. A klasszikus „Mi a szék?” kérdéssel indított, rávezetve a közönséget a szék archetípusának felidézésére. A legegyszerűbb, szögletes alapforma, ami minden ember előtt egyformán jelenik meg a szék szó hallatán – minden székforma alapideája. Ha ehhez az ősformához nyúl vissza a designer, jó úton jár, hiszen minden szék ide vezethető vissza, vagy másképp: ebből vezethető le. A designer így mindig a tradícióból hozza létre az innovációt, újjáalkotva a kor társadalmi és saját egyéni kulturális impulzusai alapján.
Magyar örökségként az archetípushoz igen közeli szép példát mutat 1950-ből az Ipari szerkezetek I. rész Faipari Szerkezetek Ideiglenes Tankönyv ábráján látható szék –, melynek tervezője ismeretlen, de még ma is sok van belőle használatban – és az újabb időkből Philippe Starck „Icon” illetve „Hudson” székei (gyártó: Emeco). Enzo Mari, japán gyártó számára tervezett székei, az archetípus kifejezőerejét a japán formavilágon keresztül érvényesítik.
A design evolúciós elmélete alapján rajzolható meg a termékek „családfája”. Erről a kiindulási alapról vizsgálta meg az előadó néhány világhírű tervező munkáit a forma fejlődésének vonalára felfűzve. Forradalmat hozott a széktervezésben Brauer Marcell fémvázas, konzolos széke még a '20-as években – ami azóta sok-sok designer fantáziáját mozgatta meg, erre legújabb világhírű példaként Grcic „Myto” széke említhető.
A design túlélési sikerhez vezet. A ma kihívásaira az ökodesign szemlélete és módszere ad választ, amely – köztük egyensúlyra törekedve – egyaránt figyelembe veszi a gazdasági, szociális és természeti szempontokat, miközben egy olyan fizikai tárgyat alkot, amelyben az esztétikai, illetve emocionális minőségek és a szimbolikus mondanivaló is kifejezésre jut.

Szabad formák betonból: Koncertterem, Hamburg	„Madárfészek” stadion, Peking

Frei Imola a BME PhD hallgatója, kutatási programjának részeként, olyan környezettudatos épületminősítési rendszerekről tartott ismertetőt, melyek látóköre már az épület berendezésére, a bútorokra is kiterjed – teljes életciklus (bölcsőtől a bölcsőig) szemlélettel. Ilyen pl. a LEED NC 2009 minősítő rendszer, amely az energiafelhasználás, a terület, a vízfogyasztás, a beépített anyagok és az élettér minősége (fény, levegő, …) alapján komplexen vizsgálja az épületet. A bútorok esetében elismeréssel jutalmazza az újrafeldolgozott anyagok használatát (elvárás, hogy az összes felhasznált anyag 10–20%-a újrafeldolgozott legyen), a regionalitást: a termék és alapanyagai származási helye 800 km-en belüli, a gyorsan megújuló anyagok használatát (bambusz, parafa, fűfélék, …). A faanyaggal szemben előírás, hogy legalább 50%-ban tanúsított erdőkből (pl. FSC) származzon, felületkezeléséhez vizes bázisú szereket használjanak, továbbá nem megengedettek a veszélyes anyagot, pl. a formaldehidet kibocsátó termékek. Mindezen elvárásoknak megfelelve kaphat a bútor „Greenguard certified furniture” minősítést, ami a jövőben egyre nagyobb szerephez fog jutni a piacon. Amerikában – a marketing részeként – már általános, hogy feltüntetik az ilyen minősítést a gyártók a honlapjukon, kiadványaikon. A minősített termékeket, cégeket összegyűjtő adatbázisok szintén segítik a megrendelőt a választásban.

Brandhorst Múzeum, München

Dózsa-Farkas András Münchenből érkezett a rendezvényre, már hosszú évek óta vezeti ott tervezőirodáját. Design és architectura címmel az épületek megformálását állította előadása középpontjába néhány mai, modern épület bemutatásával. A sort a müncheni Brandhorst Múzeummal kezdte, ahol a szűkös térbeli adottságokra egy szögletes, „cipősdoboz” formával válaszolt a tervező, Sauerbruch Hutton. És hogy mégis egyedivé varázsolja a megjelenését, utalva az intézmény művészeti profiljára, 36 ezer, 21 különböző színűre festett, függőlegesen elhelyezett színes kerámiarúddal borította a homlokzatot.
Világszerte ismert a pekingi olimpiai stadion madárfészket idéző formája (Herzog és deMeuron svájci építészek alkotása), amely az egymásba fonódó fűszálak hajlékonyságát és természetes kuszaságát erős, szilárd betonelemekkel idézi meg. Az épület elismerést váltott ki szakmai körökben és a közvéleményben egyaránt – azóta más művészeknek is inspirációt nyújtva. Hasonlóan szabad formaalkotást valósított meg a tervezőpáros a hamburgi koncertterem terveiben.
Ezek a grandiózus, korunk műszaki színvonalán is élenjáró épületek példázzák, hogy a mai számítógéppel támogatott tervezési módszerek és a rohamosan fejlődő anyagtechnológiák eddig soha nem látott lehetőségeket adnak az építész- designer kezébe.
A számítógéppel ma már bármilyen forma megrajzolható, statikailag méretezhető – és az elkészült terv kivitelezhető is, már amennyiben egy ilyen hatalmas méretű vállalkozáshoz rendelkezésre állnak az anyagi (technika, pénzügyi) erőforrások.
„Design visit, avagy enteriőr trendek Párizstól Milánóig” címmel Karsai Dina színes beszámolójában, a szakértő és rendszeres kiállításlátogató éles szemével válogatva vezetett minket végig a globális design póluspontjaiként működő párizsi és a nemrég zárult milánói bútorkiállításokon. Nehéz rendszerezni és összefoglalni egy-egy ilyen esemény rengeteg látnivalóját, de mindenképpen friss impulzusokkal, ötletekkel tér haza az ember, ahol aztán az előrevetített trendeket a maga adottságaihoz és elképzeléseihez tudja igazítani.

Életkép Milánóból – a COR cég standja

Következő számunkban részletes, képes beszámolót is közlünk az olasz iSaloni kiállításról, most csak röviden villantsuk fel a hangulatot: a párizsi kiállítás franciásan pezsgő, változatos és sokszínű, Milánó impozáns, igazi meghatározó esemény a design világában. A trendekről összességében elmondható, hogy élénkül, színesedik a világ, ismét előtérbe kerülnek az élettelibb színek. Nem ragaszkodnak már a tervezők olyan szigorúan a letisztult formákhoz, tovább kerekednek a vonalak a természetesség, játékosság, egyediség és kényelem jegyében. Mindkét helyszínen lehetőséget kapnak a fiatal designerek ötleteik bemutatására, Milánóban a Zona Tortona néhány éve alternatív kezdeményezésként indult a Salonon kívül, ma már jelentős cégek és tervezők is itt állítanak ki. Nincs mindenkinek lehetősége rá, hogy saját maga is meglátogassa ezeket az eseményeket, de lépést kell tartani a világgal, a tájékozódásban a színes nemzetközi magazinok is jó szolgálatot tehetnek.

G.K.

Tetszett a cikk?