A professzionális hibajavítás fontossága a faiparban (3. rész)

Ahhoz, hogy a renoménk ne csorbuljon, ilyen esetekre egy versenyképes cégnek illik felkészülnie. Mit értünk ez alatt? Tény, hogy a szállítás és beszerelés során keletkezhetnek és keletkeznek is sérülések, tehát ajánlatos az ilyen sérülésekre tartani egy sokoldalúan használható készletet, amivel minél nagyobb területét le tudjuk fedni a hibajavításnak. Léteznek tematikusan összeállított készletek, mint például ablak-, ajtójavító készlet, parkettajavító készlet, belsőépítészeti/ bútorjavító készlet, kültéri készlet stb. Ezek a készletek az adott területen felmerülő hibák többségére maradéktalan és komplex technológiákat tartalmaznak.
Tény, hogy egy ilyen készlet elsőre felesleges és aránytalanul magas költségnek tűnik, de számoljunk utána egy kicsit. Nem egy cégnél feltettem a kérdést, hogy hogyan oldják meg a helyszíni hibák javítását. A legtöbbször az volt a válasz, hogy
„nem költünk javítóanyagokra, inkább kicseréljük az adott elemet”.
Akkor nézzük: tehát, elemet kiszerelni, kocsiba be, vissza a műhelybe, újra szabni, élzárni, megmunkálni, szükség esetén újra felületkezelni (ami szinte biztos, hogy színben vagy fényében eltérő lesz), visszaszállítani, beszerelni és meg is vagyunk. Ez a műveletsor alaphangon is tíz-, tizenötezer forint kiesést jelenthet egy alkalommal, ha számba vesszük az anyagköltséget, a benzint, a kieső munkaidőt. Ezeket még nehezítheti, ha mondjuk egy nem oldható elem vagy bútor sérült meg, hanem egy ablakszárny vagy tok, esetleg ajtó vagy parketta. Ilyen területeken különösen érzékeny probléma az esetleges visszabontás, amivel jó esélyünk van még több kárt okozni saját vagy mások munkájában is.
„az ilyen költségeket bekalkuláljuk az árajánlatunkba”.
Nem értem, hogyan lehet bekalkulálni valamit, aminek nem fogjuk tudni meghatározni a mértékét? Véleményem szerint ez a hazardírozás egyik módja, amikor azzal játszunk, hogy mennyi bevételtől esünk el, ráadásul úgy, hogy az ajánlatunkba többletköltséget kell beépítenünk, aminek nem örül a megrendelő, ha őszintén megmondjuk, hogy mit hivatott fedezni. Nem lenne egyszerűbb, ha kéznél lenne egy komplett, hordozható készlet, aminek birtokában nem kell vakarni a tarkónkat egy-egy sérülés megtörténtekor.
Ha most egy kicsit elgondolkodunk, hogy egy ilyen javítókészlet megközelítőleg három-négy ilyen alkalom után teljes mértékben meghozta a befektetést és innentől kezdve még háromszáz-négyszáz alkalommal használható, akkor érdemes ezeket számszerűsíteni.
Nyugodtan számolhatunk alkalmanként tizenötezer forintot, nagyságrendileg is négy és hat millió forint közé tehető a megtakarításunk egy készlet árán, amit nem a megrendelőnktől vettünk el, mégis a mi zsebünkben marad.
Napjainkban még a legkisebb cégeknek is oda kell figyelni, hogy a költségeket minél lejjebb szorítsák, a nevük egyet jelentsen a kifogástalan minőséggel és áraikkal is minél versenyképesebbek lehessenek. Ebben a fejezetben kicsit anyagi szempontból közelítettem meg a kérdést, hogy mindenkinek érzékelhetőbb legyen, milyen fontos a bevételkiesés csökkentése egy cég életében, és hogy a sérülésekből eredő rejtett költségekre igenis érdemes figyelni.

Erszinger Erik

Manufactor Bt.
Tel.:06-20/341-5273.
erszinger@manufactor.at
www.manufactor.at

Tetszett a cikk?