A professzionális hibajavítás fontossága a faiparban (4. rész)
Általában a felületkezelés előtti hibákat, sérüléseket jobban kezeljük, mivel nem jelent túl sok időkiesést, és nem vonja maga után a felület újrakezelését. Meglátásom, hogy ebben az esetben még nem olyan kellemetlen problémaként reagáljuk le, mint pácolás vagy lakkozás után. Ez főleg azért van, mert ezeknek a hibáknak a többsége anyaghibákból ered (száradásból eredő hajszálrepedések, göcsök, gyantatáskák stb.).
Előfordulhatnak azonban gyártás során keletkező hibák is, amiket orvosolni kell, ha nem akarunk a felületkezelés után szembesülni a következményeivel. Itt főként a fatapaszok jönnek szóba, mivel száradás után jól csiszolható, és pácolás, lakkozás után alig észrevehető. Jó és logikus döntés, ám vegyük figyelembe a fatapasz száradási idejét is, ami ráadásul jelentősen függ a sérülésünk méretétől. Minél nagyobb az adott hiba térfogata, annál később köt ki a tapasz, és annál nagyobb eséllyel fog „beszáradni” a felülete. Ennek az oka, hogy a fatapaszok többsége napjainkban már vizes alapú és száradáskor az eltávozó víz térfogatcsökkenést eredményez a tapaszban. Létezik azonban olyan tapasz, amely vizes bázisú ugyan, de kötés nem száradás útján történik, hanem kémiailag, mint a kétkomponensű anyagok esetében. Ezáltal nincs térfogatcsökkenés, keménysége messze meghaladja a vizes tapaszokét, viszont éppúgy színezhető és felületkezelhető. Tulajdonságainak köszönhetően nem reped és jobban alkalmazható kültéri felhasználás során, külső szerkezeteknél, nyílászáróknál.
A felületkezelés utáni hibáknál már döntő többségben mechanikai sérülések fordulnak elő, amik mozgatás, megmunkálás, szállítás vagy szerelés során keletkeznek. Ha a fenti eljárás mellett döntünk, jelentős időkiesést generálunk, mivel a felületet mindenképp újra kell kezelni, ami már jelentősen megakasztja a gyártás ütemét, és benne van a lehetősége annak is, hogy a szín vagy a felület eltérő lesz.
Mielőtt tehát ezt a megoldást választanánk, mindenképp vizsgáljuk meg, hogy a probléma nem orvosolható-e viasszal. Jelentős időkiesés kerülhető így el, mivel a viaszjavítás komplex technológiája magában foglalja az utólagos helyi lakkozást, elkerülve, hogy a teljes felületet újra kelljen pácolni, lakkozni.
Gondoljunk csak bele, mennyi időt spórolunk meg egy kifogástalan viaszjavítás esetén. Nem kell a felületet visszacsiszolni, tapaszolni (száradási idő), újrapácolni (színbeli eltérés nagy esélye), újralakkozni (száradási idő, felületbeli eltérés esélye). Ehelyett megoldhatjuk úgy, hogy javításunk esztétikailag kifogástalan, nemcsak színben, de rajzolatban is passzol, és a felület struktúráját is utánozhatjuk (nyílt pórusú lakkozás, erezett felület, prégelt felület). Javításunk időtállóságát azonban kizárólag a helyi utólakkozás garantálhatja! Ezek a lakkok nagy keménységű, vegyszerálló felületet adnak, és ködölési perem nélkül száradnak. A lakkozott felületeknél a probléma megoldására fordított időt percekre csökkenthetjük órák vagy esetleg napok helyett.
Erszinger Erik
Manufactor Bt.
Tel.:06-20/341-5273.
erszinger@manufactor.at
www.manufactor.at
