A konyhai Bermuda-háromszög

Életmódbeli hatások
Úgy tűnik, a konyha fontossága leginkább a méretétől és a család életmódjától függ. A régebbi házakban sokkal kisebbek voltak, elszigetelve az épület többi helyiségétől. Ezt a zárt teret kizárólag főzésre használták, sokkal inkább volt egyfajta „munkahely”, mint közösségi tér. A család és a barátok az étkezőben vagy a nappaliban gyülekeztek, és ott fogyasztották el az ebédet is. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ezeknek a helyiségeknek, mint manapság. 
 

Míg korábban kizárólag a főzés helyszíne volt, ma már egy élettér
A konyha elsősorban főzés céljából lett kitalálva, ehhez nem is fér kétség. Azonban az elmúlt 20 évben egyre inkább fontos élettérré váltak, ahol több időt töltünk, és a főzésen kívül más tevékenységeket is folytatunk. A modern lakásokban a konyhát már egybe nyitják a nappalival, ezzel is jelezve fontosságát. Az ebből következő méretnövekedés lehetővé tette nagyobb étkezőasztalok és konyhaszigetek elhelyezését is. Napjainkban sokkal több figyelmet fordítunk a designra és a funkcionalitásra. A kisebb konyhával rendelkező lakástulajdonosok is kezdik felismerni ennek a térnek a fontosságát, és kisebb-nagyobb átalakításokkal próbálják követni a trendet, és megnagyobbítani a helyiséget. A jól méretezett és berendezett konyha fontos szempont lehet akkor is, ha el szeretnénk adni a házunkat. A potenciális vásárlók döntésében nagy mértékben befolyásoló tényezők ezen fontos élettér kialakításának tulajdonságai. 
 

A konyhai Bermuda-háromszög
Sok esetben a faiparosok kapják a nehéz feladatot, hogy megtervezzék és berendezzék megrendelőik konyháját. Beláthatjuk, hogy a tervezés és az ötletek megvalósítása során mennyire fontos szempont, hogy a megrendelő teljes mértékben otthon tudja érezni magát az új bútorok és berendezések között, számára könnyen elérhetőek legyenek a szükséges eszközök. A tervezéshez és a kivitelezéshez nyújt praktikus segítséget a konyhai munkaháromszög elve. Az 1950-es években az amerikai Cornell Egyetem kutatói dolgozták ki a konyhai háromszög fogalmát. Ez gyakorlatilag egy térszerkezet, melyet a mosogató, a hűtőszekrény, a tűzhely, és az ezekhez kapcsolódó munkaterületek alakítanak ki. A kutatók szem előtt tartva a biztonsági és kényelmi tényezőket kiszámították, hogy a háromszög oldalainak együttes hossza nem lehet több 6 méternél. Ahány alaprajz, annyiféle háromszög létezik, tehát nem lehet egyik formára sem ráhúzni, hogy az a legjobb. Nyilván a kutatásokból következően létezik egy leginkább optimális változat, de ez szinte csak úgy valósítható meg, ha a konyhabútor köré építjük a falakat, ami ugye, kivitelezhetetlen. Ahogyan a helyiség mérete, úgy a konyhát használó személy szokásai is nagyban meghatározzák a kialakítást és a háromszög dimenzióit. A háromszög alakzat a konyha ésszerű használatából adódik, hiszen először kivesszük a hűtőből az alapanyagokat, utána megmossuk és előkészítjük, feldolgozzuk, majd megsütjük vagy főzzük. Mozgásunkkal gyakorlatilag egy háromszöget rajzolunk a padlóra.

Mivel a vízvezetékek átkötése a legköltségesebb munkálatok egyike – és sok esetben nem is lehetséges –, vegyük adottnak a mosogató helyét, és konyhánkat ebből a pontból kiindulva tervezzük meg. A mosogatótálcát célszerű a hűtőszekrény és a főzőlap között elhelyezni. Amennyiben egy mosogatógép beszerelése is tervben van, érdemes azt a mosogatótálca közelébe beépíteni, így nem kell sokat sétálnunk, ha először elöblítjük az evőeszközöket, majd utána kerülnek a mosogatógépbe. Úgy pozicionáljuk, hogy az ajtaját akkor is ki lehessen nyitni, ha a mosogató előtt áll valaki. Ha jobbkezesek vagyunk, értelemszerűen a mosogatótól jobbra helyezzük el.
 

A hűtő a nagy méretéből adódóan általában a konyha szélére kerül. Nem lenne ésszerű, ha a hűtőszekrényt beraknánk a konyhabútor közepére, ugyanis elég nehézkes lenne mindig kerülgetni, pl. egy forró tepsivel a kezünkben. Azt is vegyük figyelembe, hogy a hűtőt a család összes tagja rendszeresen használja, így a konyhai munka során akadályozó „tényező” lehet, miközben valamelyik családtagunk épp a konyha közepén elhelyezkedő fridzsidert nyitogatja. Érdemes a hűtő mellé is egy kisebb munkafelületet tervezni, melyre könnyedén kipakolhatunk a hűtőből. A legfontosabb munkafelület a főzőlap és a mosogató környékére, pontosabban közéjük esik. Itt dolgozunk a legtöbbet, itt készítjük elő az ételeket. A sütő és a főzőlap elhelyezésére is számos variáció létezhet, leginkább a páraelszívónak kialakított szellőzőnyílás pozíciója határozza meg. Nem szükségszerű, hogy a főzőlap a sütő fölöt t helyezkedjen el. Mivel a sütőt általában kevesebbet használjuk, így a háromszög harmadik pontját ne a sütő, hanem inkább a főzőlap képezze. Amennyiben ez a fal mellé kerül, ügyeljünk arra, hogy legalább 40 cm maradjon el a faltól, hogy főzés közben a serpenyő nyele és a könyökünk is kényelmesen elférjen. A főzőlap és a mosogató megfelelő távolságra kerüljön egymástól, hogy a forró edények és a frissen mosott zöldségek gyors áthelyezése akadálymentes legyen. Ha a hely engedi, a sütő beépíthető akár szemmagasságba is, egy magas szekrénybe. Sokkal kényelmesebb és könnyebb kezelni mint a pult alá épített változatot, ráadásul a gyerekek sem férnek hozzá olyan könnyen, elkerülve ezzel a baleseteket. Hátránya a magasra beépített sütőnek a munkapult alatti megoldással szemben, hogy 60 cm-t elvesz a munkaterületből.
 

A terveket mindenképpen a megrendelő személyére szabottan kell elkészíteni. Természetesen adódhatnak olyan helyzetek, amikor ezeket a „szabályokat” nem tudjuk alkalmazni, pl. adottak a víz- és gázbekötési pontok stb. Ilyenkor sajnos ezekhez az adottságokhoz kell alkalmazkodni, ugyanis az átalakítás sok esetben kivitelezhetetlen vagy nagyon drága megoldás. 

Tokolics Attila

Tetszett a cikk?