Bútorok, bútorcsaládok a 20. században


"Varia" bútorok

"Varia" szó alatt általában azt értették, hogy a lakószobába nem egybeépített, többfiókos, többajtós, ún. kombinált szekrény került, hanem több kisebb szekrénytest, amelyeket egymás mellé, vagy elkülönítve is el lehetett helyezni, "variálni".

Lingel könyvszekrények
Feltehetően amerikai mintára készültek a gyár első sorolható; vízszintes és függőleges irányban rakásolható könyvszekrényelemei. Újdonságuk volt az is, hogy üvegezett ajtóit nyitás helyett a szekrénytető alá lehetett betolni. A könyvszekrények igen népszerűek voltak nemcsak a lakásokban, h anem k önyvtárakban i s. E zekre az alapgondolatokra épült rá az ELKAFI (Egyesült Lingel KÁroly és FIai) tölgyfából és diófából készített elemes könyvszekrény család is, amely kiegészült egy- és kétajtós szekrénnyel, íróasztallal és kerek asztallal, valamint karosszékkel is.

Lingel Varia bútorai
A Lingel Bútorgyár másik bútorcsaládja volt az eredeti "Varia" bútor, amelyben a gyár az addigi kombinált szekrények helyett egymás mellé helyezhető kisebb szekrénytesteket alkalmaz, természetesen egységes frontmegjelenésben. A Varia bútorok diófaborítással, politúrozással készültek.

BUBIV Varia bútorok
Az 1963-ban több bútorgyár egyesítésével létrejött Budapesti Bútoripari Vállalat, ismertebb nevén a BUBIV, felújítva a "Varia" szemléletet és nevet (Terv: Peresztegi József), mahagóni felületborítással gyártotta lakószobabútorait az 1960-as években. Az 1970-es évek elején végrehajtott bútoripari rekonstrukcióval létrejöttek a nagyüzemi bútorgyártásnak – közel azonos – technikai és technológiai feltételei, aminek következménye a szekrénysorok uniformizálása lett; egyenes vonalú korpusz-, ún. dobozbútorokat gyártottak szinte mindenütt. Közel egy évtized elteltével ezekkel a bútorokkal telítődött a piac, s megindult az útkeresés a gyári termékkarakter kialakítására, ami egybeesett a szétszerelten történő forgalmazás, majd a rusztikus jelleget nyújtó frontdíszített bútorok irányzatával. Ezeket a bútorokat az akkori szokásoknak megfelelően a Budapesti Nemzetközi Vásárokon (BNV) mutatták be, ahol díjakat is nyertek.


Koloniál és rusztikus bútorok

A szövetkezeti iparban már hagyományos termékcsaládnak számított a csavart oszlopokkal, frontrátétekkel díszített pácolt tölgy koloniál (gyarmati) bútor, amit - az egyedi bútorként készített magas árszintje miatt – a tehetősebbek vásároltak. A faragott tömörfa rátétek egyik legjellegzetesebb példája az egri Agria Bútorgyár termékeinek sajátos, rusztikus arculata az 1970-es évek végén. A másik, a Zala Bútorgyárnál alkalmazott megoldás a koloniál bútorok megjelenését utánzó, nagyüzemileg gyártott termékek voltak, az 1980-as évek elején.
 


a Kecskeméti Asztalos Szövetkezet koloniál szobája

A Zala Bútorgyár félkoloniál szekrényei
A Zalaegerszegen működő bútorgyár Kurusa László által tervezett "Verona" név alatt forgalomba hozott szekrényeinek frontját a bútoripari szövetkezetek által gyártott koloniál bútorokban alkalmazott csavart oszlopokat félbevágva díszítette. Ezek a natúr és pácolt tölgy borítású, az "eredeti" koloniálnál jóval olcsóbb, zalai bútorok megkapták a "munkáskoloniál" nevet is. Népszerűségükre jellemző, hogy a gyár mintegy 14 évig gyártotta ezeket a szekrényeket, sőt laminátos hamisításukra is sor került.
 


a Zala Bútorgyár félkoloniál "Verona" szekrénysora

Elemes, ún. lapra szerelt bútorok

Az újabb áttörést a szétszerelten, ún. lapraszerelten forgalmazott szekrénybútorok megjelenése jelentette az 1970-es években. Újdonság volt még a furnérozás helyett a PVC, a papírvázas fóliák, majd a kétszer késelt furnérok alkalmazása, amelyek egyöntetű mintázata garantálta a bútorok frontazonosságát. Ezeket a szekrényeket a gyárban teljesen készre gyártják, de szétszerelten szállítják, és a lakásban kell összeszerelni. Az IKEA-konszern már áruházának megnyitása óta így szállítja bútorait. A szétszerelten történő szállítás előnyére végezzünk el egy leegyszerűsített számítást! Egy 5 szekrénytestből felépülő, egyenként 2,5x0,5x1,0 m-es szekrényfal – leszámítva a 0,5 m3 lapanyagot – összességében több mint 6,5 m3 levegőt tartalmaz, a szekrények lapra szerelve 5 db 0,2 m3-es dobozban elférnek; 1 m3-es helyet elfoglalva szállítható, vagyis nem kell a mintegy 6 m3 "levegőt" is szállítani, vagyis jobban kihasználható a szállító jármű raktere.

Garzon bútorok – szekrények
A Székesfehérvári Bútoripari Vállalatnál született, és 1976-ban jelent meg a konstrukciójában is újdonságnak számító lapra szerelt "Garzon" bútorcsalád (Terv: Király József – Rácz Lajos), amelynél duplázódó oldal nélküli kávák közé lehetett nyitott, ajtós, ill. fiókos kiskorpuszokat beszerelni. Az újdonságnak számító színes, teak, dió és paliszander utánzatú, PVC-fóliával borított bútorok a kislakások és gyermekszobák ideális berendezéseinek számítottak.

BUBIV – Réka szekrények
A Réka lapra szerelt szekrények (Terv: Farkasinszky Zoltán) funkciógazdagságukkal tűntek ki; elforgatható tv-alátét, kihajtható írólap, étkezőasztal, sőt ágy is megtalálható volt az először világos (kőris utánzatú) papírvázas fóliával, majd a diószínre pácolt, kétszer késelt furnérfronttal készülő szekrényelemekben. Az 1977-ben megjelent, eredetileg 40, majd 19 elemet tartalmazó Réka bútorcsalád népszerűségére jellemző, hogy 15 éven át gyártotta a vállalat. A bútorcsalád tervezésénél kitűzött cél elsősorban a házgyári, egyben kis lakások helytakarékos berendezése volt. Tervezője, Farkasinszky felkereste az akkori lakásépítő nagyüzemeket, az ún. házgyárakat, hogy tájékozódjon a lakószobák és általában a lakások belméreteiről. Ennek alapján alakította ki a felsőszekrényekkel megnövelt 265 cm-es magasságot. Mire a RÉKA szekrények sorozatgyártása megindult, az egyik házgyár mintegy 5 cm-rel csökkentette a lakások belmagasságát, aminek az lett a következménye, hogy a magasított szekrények éppen nem fértek be az illető házgyár által készített lakásokba.
 


az első Réka szekrények

A SZKIV Tér bútorai
A Szék- és Kárpitosipari Vállalat egyenes vonalú tömörfa alkatrészekből készülő ülőbútorcsaládja, a Király József által tervezett "Tér" bútorok eredeti, igen jól sikerült formai kialakítással kerültek forgalomba. Piaci elterjedtségét – legalábbis a lakosság körében – valószínűleg az csökkentette, hogy a lábaknak a kötéseknél kialakított különleges vonala; vastagodása, "kicsúcsosodása" – ami éppen a design eredetiségét adta – jelentősen rontotta a faanyag-kihozatalt, növelve ezzel a bútorok árszintjét. A bútorcsalád keretében székek, karosszékek, ülőkanapék készültek.

A SZKIV Pillangó heverői
Nem lapra szerelten forgalmazták, de igen népszerűvé váltak a cég "Pillangó" heverői (Terv: SZKIV fejlesztői kollektíva), amelyek szemben a többi bútorgyár által forgalmazott Bonell-rugós magas rugózattal, itt alacsonyabb, acélkeretes síkrugózattal rendelkeztek. Fekvőfelületük lekerekített oldalával, nagy ágyneműtartójukkal igazán strapabíró, jó formájú fekvőknek bizonyultak. A fekvőfelület felnyithatósága miatt a heverőt jobbos és balos kivitelben és franciaágy változatban is az 1970-es évektől sokáig gyártották.


Hajlított bútorok

Az 1970-es évek végétől – a Thonet típusú tömörfából hajlított bútorok mellett – megjelentek a rétegelt-hajlított elemekből felépülő, skandináv ízlést tükröző ülőbútorok; a Budapesti Bútoripari Vállalatnál, majd a Balaton Bútorgyárnál.

BUBIV hajlított ülőbútorok
Bükkfurnérból készülő, rétegelt-hajlított elemekből felépülő, szétszerelten forgalmazott ülőbútorcsaládot: "Andy" karosszékeket, "Adrienn" lábtartós pihenőszékeket készített a BUBIV az 1970-es években. A bőrös karosszékek elemei nemcsak bükk, hanem tölgy borítófurnérral is készültek.

A Balaton Bútorgyár hajlított ülőbútorai
A Balaton Bútorgyár saját és külföldi tervezői gőzöletlen bükkfurnérból, rétegelt-hajlított elemekből felépíthető több ülőbútorcsaládot is kifejlesztettek, világszínvonalon gyártottak és gyártanak, amelyek a közbeszerzési eljárás keretében számos középület bútorzatát alkotják még ma is.


Összefoglalás

A 20. században sorozatban gyártott bútorcsaládokból válogatva a Lingel Bútorgyár, a Budapesti Bútoripari Vállalat, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, valamint a Balaton Bútorgyár legismertebb termékeit mutattuk be röviden. A század eleji és még a két világháború közötti időszakra is jellemző egyedi gyártású kombinált szekrények világában úttörő kezdeményezés volt a Lingel elemes bútorai; könyvszekrényei és "Varia" szekrényei. Ez utóbbi nevet az 1960-as években a BUBIV újította meg lakószobabútoraival. Formailag sikeres volt a SZKIV "Tér" bútorcsaládja, népszerűvé viszont "Pillangó" heverői váltak. Az 1970-es évek újdonságai lettek a szétszerelten forgalmazott, házi összeszerelésű bútorok. Ezek közül is a kislakások berendezésére is alkalmasnak tervezett székesfehérvári "Garzon" és a BUBIV "Réka" szekrények a legismertebbek és legelterjedtebbek. Újabb áttörést a skandináv ízlésvilágot tükröző, rétegelt-hajlított elemekből felépülő ülőbútorok gyártása jelentett; először a BUBIV-nál, majd a mai napig a Balaton Bútorgyárnál.

Dr. Tóth Sándor László


 


Tetszett a cikk?