Tabuk nélkül, az IKEA magyar gyárában...

Az első IKEA áruház 1990-ben nyílt meg Budapesten, amelyet 1999-ben a második követett Budaörsön, és hamarosan a harmadik építése is elkezdődik a fővárosban. Ingvar Kamprad 56 évvel ezelőtt hozta létre az IKEA vállalatot Svédországban, amely néhány évtizeden belül hatalmas vállalatcsoporttá, és egyben a világ legnagyobb bútorkereskedelmi hálózatává nőtte ki magát. A cég ma is folyamatosan növekvő pályán van, és még a közelmúlt gazdasági és pénzügyi válsága sem törte meg ezt a lendületet. Az IKEA Magyarországon is vásárolt egy faipari üzemet – talán nem véletlenül, éppen – a hazai faipar és faipari képzés fellegvárában, Sopronban. Az IKEA Industry Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Annus Péter lapunk felkérésére egy beszélgetés és üzembejárás keretében mutatta be – a napjainkban is sok misztikumot és különleges szakmai megoldásokat sejtető – üzem munkáját, amely jelenlegi formájában és berendezkedésében 2013 szeptemberétől működik. 

A cég ma is folyamatosan növekvő pályán van, és még a közelmúlt gazdasági és pénzügyi válsága sem törte meg ezt a lendületet. Az IKEA Magyarországon is vásárolt egy faipari üzemet – talán nem véletlenül, éppen – a hazai faipar és faipari képzés fellegvárában, Sopronban. Az IKEA Industry Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Annus Péter lapunk felkérésére egy beszélgetés és üzembejárás keretében mutatta be – a napjainkban is sok misztikumot és különleges szakmai megoldásokat sejtető – üzem munkáját, amely jelenlegi formájában és berendezkedésében 2013 szeptemberétől működik.

– Igazgató Úr! Kérem, mutassa be, számokkal is alátámasztva az IKEA Industry Magyarország Kft. profilját.

– Személyes tapasztalatom, és meggyőződésem, hogy Ingvar Kamprad úr annak idején tökéletesen kitalálta az IKEA elméleti és gyakorlati egységét, amelyet „Egy bútorkereskedő végrendelete” c. könyvében megosztott a világgal. Ma is minden lefektetett tézise helytálló és alkalmazható, aminek köszönhetően az IKEA töretlen lendülettel fejlődik. Európában a soproni üzem egyike volt annak a háromnak, amelyet a cég megvásárolt, és azóta is termelő üzemeként működtet. Az IKEA jelenleg 28 országban van jelen, több mint 330 áruházában értékesíti termékeit, és mintegy 155 000 alkalmazottat foglalkoztat különböző munkakörökben. A mi üzemünk is része ennek a hatalmas vertikumnak, és kivesszük részünket a kiváló logisztikával szervezett munkából. Sopronban nagyságrendileg 3 millió db terméket gyártunk évente, amely mintegy 10 Mrd HUF éves forgalmat jelent. Az alkalmazottaink, kollégáink száma 500 fő, akik többműszakos munkarendben dolgoznak. Profilunk a furnérozott és tömörfa frontok gyártása, majdnem kizárólag konyhabútorokhoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy az IKEA által kínált összes tömörfa és furnérozott front, takarólap nálunk készül Sopronban. Mindez szerves része az anyacég koncepciójának, amely alapvetően lakberendezési termékdizájnt hoz létre és kereskedik vele. Ezt a soproni telephelyen működő két gyáregység, a tömörfa keretüzem és a furnér-lapüzem előállított alapanyagaiból tudjuk megvalósítani…


Annus Péter igazgató

– A magyarországi asztalos tevékenységből milyen üzleti részesedéssel bírnak, és ez milyen trend eredménye?

– A legnagyobb forgalmat bonyolító lakberendezési vállalatok között vagyunk. Méretünk és termékkínálatunk alakulása az IKEA-központtal közösen fejlesztett termékek és azok értékesítési eredményéből adódik. A vásárlók preferenciája időről időre változik. Most éppen megfigyelhetünk egy trendet, amely a természetes anyagok és színek irányába mozdult. Hamarosan megkezdődik egy új termékcsalád értékesítése, amelyet a svéd, almhulti kollégákkal közösen fejlesz fejlesztettünk ki Sopronban. Előzetesen annyit elmondhatok a termékről, hogy helyi beszerzésű barna és fehér kőrisből készül, színtelen, vizes bázisú felületkezeléssel.

– Milyen termékeikkel találkozhatnak a magyar és a külföldi fogyasztók?

– Az IKEA konyhai kínálata nemrégiben újult meg. A moduláris rendszer újragondolására és átméretezésére volt szükség, ezáltal korlátlan vagy végtelen kombinációs lehetőséget biztosítva a vásárlók számára. A METOD termékcsalád bevezetése kissé átalakította a konyhafrontok kínálatát is. Gyakorlatilag az összes – a világban több mint 300 – áruházat mi látjuk el LAXARBY-, EKESTAD-, HYTTAN-, HAGANAS-, FILIPSTAD-, RASDAL- és TORHAMN-termékekkel.

– Hogyan találják meg egy-egy szakterületre a megfelelő munkaerőt, milyen a válogatás rendszere?

– Igyekszünk kihasználni, hogy Magyarország faipari központjában található a termelőüzemünk. A környező szakiskolák, ill. a NyME Simonyi Károly Faipari Kara a szakemberforrást biztosítja. Emellett igen jelentős létszámban dolgoznak itt olyan kollégák, akik már nálunk tanulták meg egy-egy korszerű, nagy szakmai hozzáértést igénylő gép szakszerű kezelését. Többnyire szakmunkásokkal vagy diplomás mérnökökkel dolgozunk, de a szomszédos Ausztria komoly szakemberelszívó hatása miatt betanított munkásokat is alkalmaznunk kell. Természetesen az ő esetükben a kiválasztás, a kreativitás, a munkára való alkalmasság megállapítása alapvető szempontok és megelőzik a munkába állást. A munkaerőpiac ezen a szakterületen is gondokkal küzd, de a biztonság, a jó munkakörülmények lehetővé teszik, hogy a szükséges létszám mindig rendelkezésre álljon.



– Megítélése szerint hogyan hasznosul a magyar asztalosok szakmai tudása?

– Mi különleges szereplője vagyunk a hazai faiparos társadalomnak. Nagy volumenben gondolkodunk, nagy kapacitású gépekkel, gépsorokkal dolgozunk. Ugyanakkor mi sem élhetünk és nem is akarunk élni asztalos szaktudás nélkül. A fa, mint alapanyag megfelelő mélységű ismerete, a szerkezetismeret, a ragasztás és a felületkezelési ismeretek mind-mind elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy szép kivitelű és időtálló, igényes, jó termékeket tudjunk a csomagba tenni.

– Hogyan képezik tovább az asztalos képesítéssel rendelkező embereket?

– A gépparkunk – már említett – sajátosságából adódóan szükséges az egyes, speciális gépekre vonatkozó betanulás. A képzés éppen ezért specifikus, és gyakran a gépgyártó vagy gépforgalmazó szakember segítségével történik. Kihasználjuk, hogy a testvérgyáraknál – pl. Lengyelországban, Szlovákiában – vannak hasonló technológiák és munkafolyamatok. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, eredményeket megosztjuk egymással, meglátogatjuk egymás üzemeit, és nem titkoltan tanulunk is egymástól.



– Milyen kapcsolatuk van a magyar faipari mérnöki és asztalos képzési rendszerrel?

– A NyME Simonyi Károly karával való kapcsolatunk kifejezetten jó. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást támogatni. Immár negyedik éve más ipari szereplőkkel is együttműködve, „lean gyártást” (ami a cél, a folyamat és az emberek tiszteletének hármas egysége), folyamatoptimalizálást, veszteségcsökkentést oktatunk, valamint részt veszünk az egyetemmel folytatott közös projektekben. Ugyancsak részt veszünk a duális faiparimérnökképzésben, gyakorlati helyet biztosítunk, szakdolgozatok készítéséhez nyújtunk segítséget. Ugyanakkor az egyetem laborvizsgálatokkal, magas
színvonalú szakértői tevékenységgel segíti a munkánkat. Így tehát számos szakterületen tudunk együttműködni.



– Konkurenciának vagy versenytársnak látják-e Önöket a magyar asztalos vállalkozások?

– Erről talán az érintettek tudnának nyilatkozni. Ahogyan fent már említettem, elég speciális helyzet a miénk, hiszen termékeinknek csak a töredéke kerül értékesítésre a magyar fogyasztói piacon, hiszen az egész világba szállítunk. Ilyen értelemben aligha vagyunk szakmai riválisok; persze a munkaerőpiacon, a foglalkoztatottság terén már lehet rivalizálásról beszélni, de ez a kérdés még nem vetődött fel ebben a formában.

– Milyennek ítélhető a szakmán belüli viszony a multi cég és a kisvállalkozások között?

– Több kisvállalkozással is van kapcsolatunk, együtt dolgozunk, egyre több a magyar beszállítónk is. A javuló tendencia e tekintetben megfigyelhető és ezt a fajta, bimbózó együttműködést nagyon jónak tartom.

– Az IKEA elismerten minőségi színvonalat, új megoldásokat hoz folyamatosan a piacra, meddig és hogyan lehet ezt az innovatív munkát folytatni?

– Számunkra a forma, a funkció, a minőség, a fenntarthatóság és az alacsony ár megfelelő kombinációját jelenti a jó dizájn. Termékfejlesztőinknek és tervezőinknek meg kell találniuk ezeknek az elemeknek a megfelelő egyensúlyát a tervezési folyamat elején. Ez egy egyedi kihívás, ami folyamatosan „innovatívan” tart bennünket. Ez a megközelítés biztosítja azt, hogy az IKEA Csoport a jövőben is képes lesz újdonságokkal meglepni vásárlóit. Az általunk gyártott termékek meg felelnek ezeknek az elvárásoknak. E termékek minősége, szépsége – és annak tudata, hogy havonta több ezer család dönt az IKEA Industry Kft. soproni gyára által gyártott frontok mellett – tesz minket büszkévé és kitartóvá.


Kapcsolódó dokumentum:


asztalos-februar-36-39


Tetszett a cikk?