Hagyományos és korszerű kárpitozás
160 Magyar Asztalos és Faipar 2005/2CÉGRIPORTKÁRPITOZÁSA hagyományos kárpitozás belső textíliáiA hagyományos kárpitozásnál sokféletextilanyagot (vásznat) használtak. Nélkülözhetetlen volt az egyes szerkezeti elemek elválasztása egymástól, továbbá a szálasanyagokból a szerkezeti egységek tartós funkcióteljesítését, ill. formatartását biztosító kialakítása textilanyagok nélkül elképzelhetetlen volt.A korszerű kárpitozásnál ennek töredékét, de esetenként egyáltalán nem alkalmaznak vászonféleségeket. Az előzőekmiatt – a bevonóanyagok kivételével – minden szőtt textilanyagot ebben a fejezetben tárgyalok. A különböző szövési módokkal a bevonóanyagok fejezetben foglalkozom.Textilanyagok rendeltetésük szerinti csoportosításaA textilanyagokat a kárpitozás felépítéséneksorrendjében tárgyalom. Természetesenegy funkcióra többféle vászon is alkalmas lehet, és egy vászon többféle szerepet tölthet be, de az adott helyen mindig a legjellemzőbb textíliát veszem figyelembe.A textíliák rendeltetése a kárpitozás felépítési sorrendjében a következő:– tartószerkezet (nyugágyvászon,ponyva),– a rugóvászon a rugózat és a párnázat elhatárolására használt sűrű, erős jutavászonvagy hesszián,– az alapvászon (schoppvászon) a hagyományosszálasanyag alappárnázatok felületének borítására használt ritka, puha vászon,– a formavászon (pikírvászon) a hagyományosszálasanyag felsőpárnázatok formaképzésénél használt molinó, amit színe miatt fehérvászonnak is szoktak nevezni,– a bélésanyag a hagyományos kárpitozásnálritkán alkalmazott, pl. ágytakarók,védőhuzatok erősítésére, a korszerűhabanyaggal gyártott kárpitozásnál a párnázat és a bútorszövet egymáshoztapadását megakadályozó vékony szőtt, vagy kötött-hurkolt textilanyag,– a szövetpóló (derékaljcsinvat, matracgrádli) matrachuzatoknál, forgatható párnák alsó és a kivehető párnák által takart felületeken használt,Hagyományos és korszerűkárpitozás1. táblázat: zsákszövetek műszaki jellemzőiJelzésSzélesség (cm)Területi sűrűség (g/m2)FonalsűrűségxSzakítóerőxx (N)láncvetülékláncvetülékHK3501153502826450500HK4201154203431550650HK4801154804135700650HK5201155204139700750PP1290–1501204855600650PP1090–1501004739600550PP5190–150924237550550Megjegyzés: x – 10 cm hosszra jutó lánc-, illetve vetülékfonalak száma, xx – 5 cm szélességre2. táblázat: belső szerelési kárpitosipari szövetek műszaki jellemzőiJelzésKereskedelmi elnevezésSzélesség(cm)Területi sűrűség(g/m2)FonalsűrűségxSzakítóerőxx (N)láncvetülékláncvetülékI.HPK266PP-vászon90–1502664931600600HPK316PP-vászon1153164939600750HPK366PP-vászon1153664947600900224Kendervászon1143356060900800237Kendervászon1143607060550700II.14/1Lensávoly78–110315150956506502008Szalonvászon80, 14028085808007002014Szalonvászon8030085806006002207Kordinelli80–1602958075600450Megjegyzés: x – 10 cm hosszra, xx – 5 cm szélességre2005/2 Magyar Asztalos és Faipar 161CÉGRIPORTKÁRPITOZÁSEgyéb szőtt belső textíliákA belső szerelési kárpitos szövetek (vásznak) széles választéka hasonlóan széles felhasználási területet is jelent. A rugóvászontól a formavászonig minden megtalálható közöttük, de egy részük többféle funkcióban is használatos. A 2. táblázatban a vásznak fontosabb műszaki jellemzőit ismertetem.A táblázat első felében a rugóvászon, illetve alapvászonként használt szövetek találhatók. A táblázat második felében a nem látható felületek bevonóanyagaként és esetenként formavászonként, eltisztázóvászonként használt szöveteket ismertetem.A belső szerelési kárpitosipari szövetek közül – a teljesség igénye nélkül – a fontosabbakatmegemlítem.VásznakJellemzően len- és kenderfonalak felhasználásával vászon-, ill. sávolykötéssel készített, kevésbé durva szövetek.MolinóVászonkötésű – általában fehér színű – pamutszövet, fonalsűrűsége láncirányban152–343, vetülékirányban 130–312.Területi sűrűsége 88–206 g/m2.Elsősorban formázó-(pikír-)vászon, de a sűrűbb változatait eltisztázó (span-) vászonnak is alkalmazzák.az értékesebb bútorszöveteket helyettesítőolcsóbb bevonóanyag,– az eltisztázó szövetek a kész kárpitbetétek(keretek, kávák) alsó felületének, továbbá fal felőli hátsó felületének fedésére használt sűrű molinó, len vagy jutavászon, klottvászon, kordinelli anyagok, feszítő(span)-vászon néven ismertek,– a bútorkárpit (bútorszövet) a kárpitozás látszó felületeit borító bevonóanyag.ZsákszövetekVastagabb fonalakból szőtt vászonkötésűdurva szövetek, amelyek az alapanyagtólfüggően lehetnek:– kevert zsákszövet (HK, hesszián kevert),– polipropilén kevert zsákszövet (HPK),– polipropilén zsákszövet (PP).A zárójelben a kereskedelmi forgalombanalkalmazott jelöléseket tüntettemfel.A zsákszövetek alapanyaga kender-,len- és jutafonal, illetve hasított polipropilénszál. A zsákszöveteket elsősorbanrugóvászonként, illetve tűnemezelt szálbundázatok vázanyagaként használják.Az alacsony területi sűrűségű, ritkán szőtt kevert zsákszövetek ezenkívül alapvászonkéntis használhatók.Néhány, gyakrabban használt zsákszövetműszaki jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza.Klottvászon és anginvászonFinomszálakból sűrűn szőtt vásznak. Eltisztázásra, nem látható felületek borítására,az angint különösen tollpárnák belső tokjának alkalmazzák.Takart felületek bevonóanyagaiEbbe a csoportba soroltam mindazon bevonóanyagokat, amelyek a bútor szokásos helyzetében nem, de használata során láthatók. E felületek közé tartoznak a matracok, forgatható kárpitbetétek alsó felületei, a kivehető párnák és mozgó alkatrészek által takart felületek. Ide soroltuktovábbá a tartószerkezetként használt szöveteket (pl. nyugágyvászon) és a bútorvédő huzatok készítésére használt szöveteket is, alapanyaguk és szövésmódjukhasonlósága miatt.Ugyanakkor nem térek ki az emelhető kárpitbetétek alsó felének és az ülőbúto-rok aljának lezárására használt szövetekre, mivel erre a célra többnyire a más említett molinó- és klottanyagok használatosak.Len, kender, pamut, viszkóz és szintetikusszálasanyagok felhasználásával szőtt, vászon-, sávoly-, illetve Jacquard-kötésű szövetek. Az említett szövetek műszaki jellemzőita 3. táblázatban foglaltam össze. A táblázat első részében a kevésbé igényes bútorokhoz, második részében az igényesebbtermékekhez ajánlható (ún. damaszt-grádli) szöveteket, a harmadik részében pedig a nyugágyvásznakat soroltam fel.Ponyva- és sátorszövetekA bútoripar által felhasznált ponyva- és sátorszövetek többnyire pamutfonalból szőtt, vászonkötésű, nagy szakítóerejű vízhatlananyagok, amelyeknek fontos tulajdonságaa fényállóság is. Ezek az anyagok tulajdonságaik folytán elsősorban kültéri (kerti és terasz) bútorok tartószerkezetekénthasználhatók.Bútorvédő szövetekFőként pamut- és lenfonalakból szőtt vászon- vagy sávolykötésű szövetek, amik különböző színes bútorvédő huzatok nyomó alapanyagául, illetve a nyomott bútorvásznak konfekcionálva, védőhuzatkénthasználhatók.Ezeknek a szöveteknek kárpitosipari felhasználása kisebb jelentőségű. Leginkábbazoknál a bútoroknál használják bevonóanyagként, amelyeknél a bevonat tisztítása, fertőtlenítési lehetősége higiéniai követelmény, így például az intézményi (óvodai, bölcsődei) gyermekbútoroknál.Matlák Zoltán3. táblázat: takart felületek borítására alkalmas kárpitosipari szövetek műszaki jellemzőiJelzésKereskedelmielnevezésSzélesség(cm)Területi sűrűség(g/m2)FonalsűrűségxSzakítóerőxx (N)láncvetülékláncvetülék1704Matracvédő110220155160400550233Derékaljcsinvat1103259680700550235Derékaljcsinvat11028520093700700239Derékaljcsinvat1102302009570070010/10Derékaljcsinvat110285200155700700409-02Jacquard matrac112–1401754101705002501651Jacquard matrac130, 1401804101605001801657Jacquard matrac11821543722550034012/7Nyugágyvászon38, 45, 9033042090100075012/8Nyugágyvászon44, 55280270140100075012/9Nyugágyvászon4524242011010003502716Nyugágyvászon452452701301000500
